Állítsd be, hogy a Dívány az elsők között legyen a Google-találatokban!
Miközben a FIFA szerint a VAR a kulcsfontosságú szituációk igazságos elbírálásának és a fair playnek a záloga, a tornát kísérő következetlen döntések miatt sokan kételkednek a rendszer hibátlan működésében. A viták megosztják a futballvilágot: egyesek szerint a videóbíró tönkreteszi és megöli a játékot, mások pedig a torna tisztaságát és a bírók pártatlanságát is megkérdőjelezik.
A technológiai rendszer alapját a videóbíró-rendszer (VAR) adja, amely a gólok, büntetők, piros lapok, illetve a torna egyedi szabályai szerint a szögletek szabályosságát hivatott ellenőrizni. A videóműveleti szobában (VOR) dolgozó VAR-stáb, amelyben a fő videóbíró mellett asszisztensek (AVAR), visszajátszás-operátorok és technikai szakemberek kapnak helyet, közvetlen kapcsolatban vannak a játékvezetővel, aki a pálya szélén elhelyezett monitoron (RRA) maga is visszanézheti a vitás eseteket. Ezt egészíti ki a labdába ültetett chip (Connected Ball technológia), amely a labda „szívverésének” (heartbeat) nevezett jelzéseken keresztül pontosan képes megmutatni, hogy történt-e fizikai érintkezés egy vitatott pillanatban.
Elégedetlenek a drukkerek a VAR működésével
Bár a VAR-tól a hibák kiküszöbölését várják, a gyakorlatban a technológia alkalmazása komoly viták forrásává vált. A szurkolók gyakran emelik ki problémaként a döntéshozatal lassúságát, a játék természetes ritmusának megtörését, valamint azt, hogy a VAR időnként túl messzire „néz vissza”. Azt is szokták kritizálni, hogy olyan szubjektív helyzetekbe avatkozik be, amelyek közel sem ítélhetők meg egyértelműen. Emellett a közvetítések során előforduló technikai akadályok, például a lesvonal-grafika megjelenítésének alkalmi kimaradása tovább gyengítik a drukkerek rendszerbe vetett bizalmát.
Mennyire megbízható valójában a technológia?
A technológiai viták egyik legkülönösebb esete az Anglia–Norvégia negyeddöntőben történt, amikor sokak szerint egy norvég kirúgást követően a labda eltalálta a pálya felett lógó pókcamera (spidercam) egyik kábelét.
A norvégok szerint a labda emiatt irányt változtatva esett le az angol Elliot Anderson elé, amiből végül Jude Bellingham egyenlítő gólja született.
Bár a norvég játékosok és Ståle Solbakken szövetségi kapitány is hevesen reklamáltak, mondván: a labda „egyenesen a mennyből pottyant le” a pályára, a FIFA az okoslabda belső szenzoraira hivatkozva elutasította a panaszt. A labda adatai ugyanis nem mutattak érintést, így nem volt bizonyíték a labda irányváltoztatására.
Egy másik nagy port kavart eset az Argentína–Egyiptom nyolcaddöntőben történt. Ezen a meccsen nem adtak meg egy egyiptomi gólt (Mostafa Ziko találatát), mert a VAR egy szabálytalanságot észlelt a támadás korábbi fázisában, még a pálya szinte túlsó felén.
Az egyiptomi tábor és egyes szakértők azért is felháborítónak és következetlennek tartották a döntést, mert a korábbi Argentína–Ausztria csoportmérkőzésen egy kísértetiesen hasonló szituáció zajlott le. Akkor Alexis Mac Allister szabálytalankodott az osztrák Xaver Schlager ellen a gól előtt, a játékvezető és a VAR azonban továbbengedte a játékot, így Lionel Messi találata érvényes maradt.
A tornán azonban nemcsak a videóbíró döntései, hanem egyéb szervezési és fegyelmi ügyek is felvetették a sportszerűtlenség gyanúját. Hatalmas felháborodást váltott ki, amikor az amerikai Folarin Balogun piros lapos eltiltását a FIFA, egyesek szerint közvetlen politikai nyomásra, felfüggesztette. A bírálók szerint ez súlyosan aláásta a szervezet fegyelmi rendszerébe vetett bizalmat.
Igaz, nem sokat értek az amerikaiak Donald Trump intervenciójával, hiszen a belgák 4-1-es eredménnyel búcsúztatták a házigazdákat.
Emellett a mérkőzések tisztaságát olyan sportszerűtlen jelenetek is beárnyékolták, mint a franciák hotelénél éjszaka zajongó marokkói, és az angolok szállodájánál randalírozó mexikói szurkolók, a tizenegyespontot szándékosan megrongáló Gustavo Velázquez a francia-paraguayi meccsen, vagy éppen az egyiptomi-argentin mérkőzés utáni számítógépes hackertámadás, amely során az argentin szövetség hivatalos fiókját feltörve hamis eredményt küldtek ki, miszerint az argentin csapat veszített.
Kapcsolódó: kevesen tudják, de Lionel Messi a Barcelona segítsége nélkül talán sosem vált volna világsztárrá.
