Az internetet és a közösségi médiát elárasztják a magabiztos, önjelölt táplálkozási guruk és a csodát ígérő divatdiéták. Bár a magyarok többsége pontosan tudja, kihez kellene fordulnia, ha tiszta vizet szeretne önteni a pohárba, a gyakorlatban mégis elkövetünk egy hatalmas és végzetes hibát: ahelyett, hogy megelőznénk a bajt, csak akkor kérünk szakszerű segítséget, amikor a szervezetünk már vészjelzéseket küld.
A Szinapszis nemrégiben készült, reprezentatív kutatása rávilágított egy különös ellentmondásra: a hazai lakosság elsöprő többsége, több mint 80 százaléka a dietetikusokat tartja a leghitelesebb, szakmailag leginkább megalapozott és legközérthetőbb táplálkozási szakembereknek. Az elméleti bizalom tehát maximális, a gyakorlati megvalósításban viszont mégis elbukunk.
Nem gyorstalpaló, hanem kemény tudomány
Sokan hajlamosak összekeverni a dietetikust a néhány hetes online tanfolyamot végzett életmód-tanácsadókkal. Pedig a különbség óriási. Magyarországon dietetikus kizárólag felsőfokú egészségügyi végzettséggel rendelkező szakember lehet.

Éveken át tanulják az emberi szervezet működését, az élelmiszerkémiát és a betegségek táplálkozási összefüggéseit. Munkájukat szigorú szakmai irányelvek és az úgynevezett evidenciaalapú, vagyis a tudományos bizonyítékokon nyugvó szemlélet határozza meg.
Ráadásul ebben a szakmában Magyarország igazi úttörőnek számít: Európában elsőként nálunk indult el a dietetikai képzés több mint egy évszázaddal ezelőtt, a Magyar Dietetikusok Országos Szövetsége (MDOSZ) pedig már a 35. évfordulóját ünnepli.
A megelőzés teljes hiánya
Bár a lakosság közel negyedének van már személyes tapasztalata dietetikussal, és a többség rendkívül hasznosnak értékelte a tanácsokat, a motiváció mégis hibás.
- A legtöbben csak akkor kérnek időpontot, ha már megvan a baj: rossz lett a cukruk, a koleszterinjük, vagy komoly súlyproblémákkal küzdenek.
- A dietetikusok szakértelmét a megelőzésben (prevencióban) szinte alig használjuk ki.
- Pedig a feladatuk nemcsak a betegségek étrendi kezelése, hanem az egészséges, hosszú távon is fenntartható életmód kialakítása lenne – még a problémák megjelenése előtt.
Ne az influenszerekre hallgass
A táplálkozással kapcsolatos döntéseink alapvetően meghatározzák az életminőségünket és a jövőbeli egészségünket. Éppen ezért kockázatos, ha a mindennapi menünket az interneten terjedő, gyakran teljesen megalapozatlan divatirányzatokra vagy kétes hátterű tanácsadókra alapozzuk.
Ahogy Szűcs Zsuzsanna, az MDOSZ elnöke is hangsúlyozta, az étrenddel kapcsolatos kérdésekben olyan valódi egészségügyi szakemberekhez kellene fordulnunk, akik a tudományra építik a munkájukat.

A Weborvos szakértői cikke szerint a legnagyobb hiba, amit elkövethetünk, ha luxusként vagy „utolsó mentsvárként” tekintünk a dietetikusra, miközben a tudatos táplálkozást már teljesen egészségesen, a prevenció jegyében kellene elkezdenünk.
























