30 hátborzongató szellem lakja a lukovái Szent György-templomot: egyetemista mentette meg a pusztulástól

A Szellemtemplomként emlegetett középkori templom a csehországi Lukovában.
Olvasási idő kb. 4 perc
Google Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen a Dívány!

Hátborzongató ugyan, de történelmileg jelentős és inspiráló is egyben a csehországi Lukovában található középkori Szent György-templom története. A 14. században épült szentélyt már majdnem elfelejtették, mígnem egy különleges művészeti projektnek hála, végül – harminc kísértet otthonává válva – megmenekült.

Az 1352-ben felszentelt lukovái templom az évszázadok során megannyi megpróbáltatáson ment keresztül: több alkalommal is tűz pusztított benne, ezért nemegyszer részlegesen újjá is kellett építeni. Noha az épület hosszú története során sok nehézséget átvészelt, a végső csapást egy 1968-ban történt baleset mérte rá.

A gyülekezet elkerülte a templomot

Egy, a templomban tartott temetés alatt az épület tetőszerkezetének egy része leszakadt és lezuhant. Az eset annyira megrázta a helyieket, hogy sokan elkezdtek abban hinni, hogy a szentélyt természetfeletti erők járják. Noha addig is ezernyi rémtörténetet szőttek már a templomról, a baleset után a gyülekezet tagjai úgy döntöttek, inkább soha többé nem teszik be oda a lábukat. Ettől kezdve minden vallási szertartást inkább a szabadban tartottak meg.

A lukovái templomra egy 1968-as baleset mérte az utolsó csapást
Fotó: Art Jarka / Wikimedia Commons

Így lett az enyészeté az épület

Az akkor kommunista irányítás alatt álló Csehszlovákiában nem váltott ki különösebb aaggodalmat a vallási élet háttérbe szorulása, így a lukovái templom sorsa se sokakat érdekelt. Az elhagyott épület állapota ezért évről évre romlott, miközben a fosztogatók arcátlanul „tették a dolgukat”, és minden mozdíthatót elvittek: eltűntek a festmények, az egyházi kegytárgyak, a szobrok, a toronyóra, sőt még a harang is. Amit pedig nem tudtak elemelni, megrongálták. Az ekkor már több száz éves épület lassan szó szerint egy romhalmazzá vált, és úgy tűnt, hogy lehetetlen megmenteni.

Megjelent a templomban egy egyetemista

Noha a történtek ellenére sokan fontos kulturális örökségnek tartották az épületet, a helyreállításhoz szükséges pénzügyi források hiányoztak. Ekkor állt elő különleges tervével Jakub Hadrava, a Nyugat-csehországi Egyetem szobrászhallgatója, aki úgy döntött, hogy életet – vagy inkább túlvilági jelenlétet – kölcsönöz az elhagyott templomnak. Modellként a diáktársait használta, akikre műanyag fóliát és esőkabátot borított, hogy elkészítse a padsorokba ültetett, szellemeket idéző, fehér alakokat – szám szerint harmincat.

A csehországi Luková templom szellemalakjai.
Harminc szellem lakja a templomot – ezek az alakok mentették meg az épületet a pusztulástól
Fotó: Juandev / Wikimedia Commons

A fiatal művész emlékműnek is szánta ötletét

Hadrava alkotásai azonban nem csupán látványosságként szolgálnak, a művész ugyanis azzal a szándékkal készítette el a sokak számára hátborzongató figurákat, hogy azokkal a térség történelmi múltjának is emléket állítson.

Idézőjel ikon

Luková – korábbi nevén Lukowa – ugyanis egykor az Osztrák–Magyar Monarchia területéhez tartozott, amely az első világháború után Csehszlovákia része lett, 1938-ban pedig vidékét a náci Németország annektálta.

A német nyelvű lakosságot német állampolgárnak nyilvánították, a második világháború befejezése után viszont a német ajkú lakosok többségét kitelepítették az országból. A templomban ülő alakok ezért szimbolizálják azokat az embereket is, akik egykor ezen a vidéken éltek, és akiknek leszármazottai már sosem térhettek ide vissza.

Megmenekült az épület

A különleges művészeti projekt híre gyorsan túllépett a település határain. Az azóta Szellemtemplomként ismertté vált épületet előbb a cseh, majd a nemzetközi média is felfedezte. A figyelem egyre több turistát vonzott Lukovába, akik közül sokan adományokkal támogatták a templom megmentését, az összegyűlt pénzből így sikerült aztán helyreállítani a tetőt és megerősíteni az épület szerkezetét, ezzel a korábban már-már felismerhetetlenségig elhagyatott templom új esélyt kapott a fennmaradásra.

Visszatért a gyülekezet is

A megújulás azonban nem csak az épület állapotában volt látványos: a hívek is szépen lassan visszatértek a falai közé. Az a gyülekezet, amely egykor a szabad ég alatt tartotta a miséket a kísértetektől való félelmében, ma már ismét a templomban gyűlik össze, noha a padokban ma is ott ülnek Hadrava néma alakjai.

Így válaszd ki a Díványt!
Ne maradj le a Dívány tartalmairól!

A Google új funkciója segítségével beállítható, hogy milyen oldalak jelenjenek meg a keresési eredmények között. Ha nem akarsz lemaradni cikkeinkről, kattints erre a linkre. Utána csak annyi a dolgod, hogy bepipáld a Dívány neve mellett megjelenő kis négyzetet – ahogy a képen látod.  
Ha mindent jól csináltál, a „Saját források” felirat mellett látható lenyíló listában látnod kell a Díványt. Ezzel kész is vagy. 

Noha 2024 októberére a templom külső felújítása nagyrészt befejeződött, így az épület kívülről ismét régi fényében tündököl, a belső tér nem mindig látogatható. Érdemes azonban ellátogatni a helyre, hiszen a kíváncsi turisták az oldalsó ajtó kulcslyukán vagy a hátsó ablakokon keresztül bekukucskálhatnak a templomba.

Kapcsolódó: Elhagyott épületek Budapesten – ezek az urbexesek kedvencei

Divany könyv

Vedd meg fél áron a Dívány első könyvét!

A Dívány újságírói által felkutatott történetek fele a 20. század elejének Magyarországát idézi meg, a másik fele pedig a világ tucatnyi országából mutat be egészen különös eseteket.

Tekintsd meg a kötetet, kattints ide!

hirdetés

Hrdina-Bárány Zsuzsi
Hrdina-Bárány Zsuzsi
Főszerkesztő-helyettes
Hrdina-Bárány Zsuzsi, bár rádiós szakirányon végzett, a kommunikáció szak után nyomtatott sajtónál helyezkedett el. Kilencévnyi napilapozás után az online médiában találta meg a helyét: elsőként egy női magazinban dolgozott újságíróként, szerkesztőként és rovatvezetőként, majd három évig egy anyáknak szóló portál főszerkesztői feladatait látta el. Pályafutása során szövegíróként és olvasószerkesztőként is gyűjtött tapasztalatokat, valamint könyvek szerkesztésében is részt vett. 2026 januárjától a Dívány főszerkesztő-helyettese.
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Offline

Ha Kádár-kockában élsz, tudnod kell, miért ez az épület neve

Akár egy sütemény neve is lehetne, de semmi ehető nincs benne. A Kádár-kocka a vidéki Magyarország egyik legjellemzőbb épületformáinak egyike, mely meglepő módon nem Kádár Jánoshoz köthető, bár az általa fémjelzett korszak termelte ki a tömeges elterjedését.

Életem

Megjelent a sertéspestis Magyarországon: ezt kell tudnod, mielőtt húst vásárolsz

Laboratóriumi vizsgálatok igazolták az afrikai sertéspestis (ASP) vírusának jelenlétét egy Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyei házisertés-állományban, Vállaj településen. Az eset kiemelt jelentőségű, mivel Magyarországon most először mutatták ki a vírust házi sertésekben, miután a kór 2018-as megjelenése óta egészen idáig kizárólag vaddisznókban volt jelen a betegség.

Önidő

Vagyonokat ér ez a magyar pénzérme: egyetlen darabjáért félmilliót kérnek

Egy rendkívül ritka magyar pénzérme bukkant fel a közelmúltban az egyik numizmatikai Facebook-csoportban: az 1979-es évszámmal ellátott, „Szovjet-magyar közös űrrepülés” feliratú 50 forintos próbaveret a hazai érmegyűjtés egyik legkülönlegesebb és legrejtélyesebb darabjának számít, amelyből mindössze néhány tucat, nagyjából 100 példány létezhet.

Szülőség

Rémisztő trend terjed a gyerekek körében: minden negyedik fiatal érintett

A WHO és az UNICEF arra hívta fel a figyelmet, hogy Európában és Közép-Ázsiában minden negyedik gyermeket vagy serdülőt érint valamilyen mentális egészségi probléma. A szervezetek szerint a romló folyamatok nem egyetlen területen jelentkeznek, ezért a következő években átfogó beavatkozásra lesz szükség.

Testem

Ez a hétköznapi tevékenység segíthet a rák ellen

A szakemberek egyre gyakrabban figyelmeztetnek arra, hogy a rák és a súlyos krónikus betegségek elleni harc legolcsóbb és leghatékonyabb eszköze nem a patikákban, hanem a természetben található. A tudományos kutatások által igazolt zöldterápia során bebizonyosodott, hogy a fák között végzett egyszerű séta erősíti az immunrendszert, növeli a daganatos sejteket elpusztító ölősejtek aktivitását, miközben csökkenti a vérnyomást és a stresszt. Külföldön a háziorvosok már receptre írják fel az erdei levegőt – cikkünkből megtudhatod, hogyan képes egy ilyen mindennapi, hétköznapi tevékenység radikálisan megváltoztatni a testünk védekezőképességét.

Offline

Titokban ide vonult vissza a Horthy-korszak elitje: elképesztő luxusban pihentek a leggazdagabb magyarok a Kékestetőn

Bár a Horthy-korszak csillogásáról a legtöbbeknek a budapesti paloták vagy a Balaton-parti korzók jutnak az eszébe, a korszak leggazdagabb magyarjai, politikusai és művészei a nyilvánosság elől a Mátra fenyveseibe menekültek. A Kékestetőn az 1930-as években felépített monumentális Nagyszálló és szanatórium a korát messze megelőző, elképesztő luxust kínált. Az ország legelső gyógyszállója fűthető, nyitható üvegtetős medencével, pazar napozóteraszokkal és diszkrét eleganciával várta a kiváltságosokat, akik a tiszta hegyi levegőn nemcsak gyógyulni akartak, de birodalmi kérdésekről is döntöttek a felhők felett.