Mik azok a furcsa golyók a fák és bokrok levelein?

tcs cover

Hogy jönnek létre, és vajon mennyire ártalmasak ezek a képződmények? A természet csodái mai részéből kiderül.

Gubacs. Így nevezik azokat a furcsa, hegyesedő vagy gömbölyű, fajtától függően akár szőrös képződményeket, amelyek nyáron a cserjék és fák levelein megjelennek, és menedékhelyül, költőfészkül vagy táplálékul szolgálnak a bennük vagy rajtuk élősködők számára.

A gubacsok olyan rendellenes sejtszaporulatok, amelyek a fiatal, még fejlődésben lévő részekből, rügyből, fiatal gyökérből, szárból, levélből jönnek létre, méghozzá valamilyen más élő szervezet (vírus, baktérium, gomba, fonalféreg, rovar, atka) tevékenységének hatására. Váladékukkal arra kényszerítik a növényt, hogy hajlékot nyújtson nekik, táplálékkal lássa el és megvédje őket az ellenségtől.

Csak a tölgyeken több mint kétszáz különböző gubacsfaj telepedhet meg. Ez itt egy ifjú gubacsdarázs átmeneti otthona. Szerinted is hasonlít az articsókára?
Csak a tölgyeken több mint kétszáz különböző gubacsfaj telepedhet meg. Ez itt egy ifjú gubacsdarázs átmeneti otthona. Szerinted is hasonlít az articsókára?Fotó: Robert Knapp / Getty Images Hungary

A gombák közül néhány élősködő penészgomba és rozsdagomba okoz különböző gubacsokat, a rovarok által előidézett gubacsok pedig általában a gazdanövényben fejlődő lárva, vagy az ott élő kifejlett egyed által kibocsátott kémiai anyagok hatására jönnek létre – attól függetlenül, hogy azok okoznak-e fizikai sérülést, vagy sem. Ha tehát felnyitsz egy ilyen képződményt, nagy valószínűséggel egy kis lárvát találsz benne. Ez a gubacsszúnyogok, gubacsdarazsak vagy gubacstetvek kicsinye, mely életének nagy részét a burok belsejében tölti.

Ősszel, amikor a levelek elhervadnak, a kis lárvák bebábozódnak, és fajtától függően tél végén vagy tavasszal előbújnak, hogy kifejlett állatként megkezdjék rövidke életüket. Ekkor már nem táplálkoznak, csak szorgosan rakosgatják petéiket a különböző növényekre – aztán elpusztulnak. Jellegzetes gazdafajaik a tölgy, a bükk, a lucfenyő vagy a rózsa.

A gubacsnak nagy a gyanta- és csersavtartalma, ezért tinta és vérzéscsillapító kenőcs előállítására, valamint szövetfestésre és cserzésre használják. A gubacsokban található lárva hasznos lehet túlélőeleségként vagy horgászcsaliként is.

Károkat ritkán okoznak ezek az állatok, mert a leveleken vagy ágakon megjelenő fertőzéssel a fák és cserjék ügyesen megbirkóznak. (Na jó, a hazánkban mintegy tíz éve elterjedt szelídgesztenye-gubacsdarázs például pont nem ilyen.) Nem mondható el ugyanez a gubacsatkákról, ezek a pókszabású élősködők ugyanis szívótevékenységük során deformálják a leveleket, amitől azok elsatnyulnak. Néha csak apró, vöröses dudorokat okoznak, és azokban megbújva élvezik az életet a nyári hónapokban. Gyakran telepednek meg az éretlen gyümölcsökben, amelyek a fertőzött területeken nem feketednek meg, és élvezhetetlenné válnak. Az ilyen gyümölcsszemektől meg kell szabadulni.

Forrás: 

Ha érdekelnek a természet csodái, olvasd el sorozatunk előző részét is!

Mustra

Kérjük, támogasd munkánkat te is azzal, hogy engedélyezed a hirdetések megjelenítését az oldalon. Lapunk bevételi forrását ezek a hirdetések jelentik, így elengedhetetlenek ahhoz, hogy cikkeinket ingyenesen olvashassátok.

A hirdetések megjelenését engedélyezheted külön a Dívány.hu oldalra is, vagy a kiegészítő program teljes kikapcsolásával az összes általad látogatott site-ra.