A rovarfaj, ami leigázhatja a Földet: éppen Európát készül bevenni

tcs cover

A természet csodái című sorozatunk legújabb részének főszereplője egy invazív hangyafaj, amely komoly pusztítást végez, amerre jár.

A világon több mint 12 ezer hangyafajt ismerünk. Életüket telepük, a hangyaboly fenntartásának szentelik, a dolgozó hőstények és a termékeny hímek királynőjüket szolgálva fognak össze. Egy faj azonban mindegyik másiknál ambiciózusabb. Az argentin hangya ez idáig négy kontinenst hódított meg. 

Hangyainvázió

Az argentin hangya (Linepithema humile) – nevéhez híven – Dél-Amerikában őshonos, azonban a távoli kontinensek között közlekedő hajók szállítmánya közé rejtőzve eljutottak már Észak-Amerikába, Japánba és Európa mediterrán térségébe is, és folyamatosan terjeszkednek. Franciaországtól Spanyolországon át egészen Portugáliáig jutottak, de veszélyben van Korzika, Szardínia és a Baleár-szigetek is. 

Mivel az argentin hangyának nincs Európában természetes ellensége, könnyen el tudott szaporodni a mediterrán partvidéken. 6000 kilométer hosszú járatrendszerük tagjai egyetlen szuperorganizmust alkotnak, amelynek minden tagja úgy tekint még a legtávolabb élő társára is, mint akivel ugyanahhoz a bolyhoz tartozik. 

A legyőzhetetlen faj

Az argentin hangya igen apró rovar, mindössze 2 milliméter hosszú. Ereje a kolóniák nagyságában rejlik, közös erővel náluknál sokkal nagyobb ellenfeleikkel is képesek végezni. Hódító sikereiket valójában a királynőknek köszönhetik. Míg minden más hangyafaj egyetlen királynővel rendelkezik, addig ennek az invazív fajnak minden fészkére 15-20 jut, így ha elpusztul az egyik, az nem jelenti a kolónia halálát. 

Az argentin hangya szimbiózisban él a levéltetvekkel
Az argentin hangya szimbiózisban él a levéltetvekkelHeather Broccard-Bell / Getty Images Hungary

Meglehetősen gyorsan, vetélytársaikat megelőzve találnak maguknak élelmet, és nyilván minél többen vannak, annál több tápanyagforrásra van szükségük. Ahol az argentin hangyák megjelennek, más fajoknak nincs esélyük a túlélésre. 

Kártevők

A levéltetvekre nem támadnak, hiszen számukra értékes mészharmatot hordoznak magukban. Ezért aztán szimbiózisban élnek velük, és az energiadús folyadékért cserébe megvédik őket a rájuk vadászó katicabogaraktól, jelenlétük azonban nem tesz jót a növényeknek. 

Az őket tanulmányozó kutatók aggódnak amás, őshonos hangyafajokért, akiket kiszorítanak élőhelyükről. Az állatvilágra gyakorolt hatásuk felboríthatja az ökoszisztémát. 

Ugyan az argentin hangya mérsékelt éghajlati viszonyok között érzi jól magát, félő, hogy a globális felmelegedés miatt Európa északi részeire is fenyegetést jelenthet a jövőben. 

Ha érdekelnek a természet csodái, kattints, és olvasd el sorozatunk előző részét is!

Megjelent az új Dívány-könyv!

A Dívány magazin új kötetével egy igazi 20. századi kalandozásra hívunk. Tarts velünk és ismerd meg a múlt századi Magyarországot 42 emberi történeten keresztül!

Tekintsd meg az ajánlatunkat, kattints ide!

hirdetés

Oszd meg másokkal is!
Mustra