Életem | Dívány

Életem

Életem cikkek

Sérti-e az alapjogainkat a kötelező maszkviselés?

A járvány márciusi kezdete óta alapvetően változott meg az életünk: gyakran cserélődő, kiszámíthatatlan szabályok között kell eligazodnunk. A maszk lett a megváltozott mindennapok szimbóluma: megtestesíti mindazt, amit a járvány alatt kényelmetlennek, frusztrálónak találunk, és folyamatosan emlékeztet bennünket arra, hogy a járvány előtt az életünk gondtalanabb és szabadabb volt. Nem csoda, ha egyre többekben merül fel, hogy a maszkviselés kötelező előírása már az alapvető emberi jogaikat sérti.

Agyonnyomnak a gondjaim. Hogy mászhatnék ki ebből?

A tisztesség kedvéért azzal kezdem, hogy jelen pillanatban nekem éppúgy életbevágó lesz megfogadni a cikkben szereplő tanácsokat, mint bárkinek, akit megszólít a cikk címe. Ahogy látni fogjuk, biológiailag előre huzalozva vagyunk arra, hogy inkább a negatív dolgokkal foglalkozzunk, mint a pozitívakkal. Ki-ki habitusa szerint, jobban vagy kevésbé. Ráadásul 2020 eddig sem kényeztetett minket az aggasztó események hiányával, és úgy tűnik, ez az év már csak hasonlóan fog folytatódni is. Mégis, nagyjából zéró hasznunk van abból, ha engedünk a gondolataink negatív spiráljának.

Hogyan lehet felépülni egy súlyos traumából?

Traumatikus események hatására általában szorongást, kétségbeesést élünk át. A traumát követő időszakra jellemző a levertség, gyakran depressziós tünetek és alvászavarok jelentkeznek. Poszttraumásstressz-szindrómáról (PTSD) akkor beszélünk, ha a tünetek elhúzódnak, és akár még 4 héttel az eseményt követően is fennállnak.

Amikor a „segítés” valójában az irányításról szól – így ismerd fel

A pszichológusok túlfunkcionálásnak hívják azt, amikor valaki kéretlen tanácsokat ad, olyan dolgokat is megcsinál a szerettei helyett, amelyeket ők is meg tudnának tenni, vagy hajlamos inkább gyorsan elvégezni mások feladatait is, csak hogy ne kelljen vele túl sokat vacakolni. Ezek sokszor teljesen jó szándékú viselkedések – mi a baj velük mégis?

5 jel, hogy tönkretesz a párkapcsolatod

Egy „pusztán" verbális és érzelmi bántalmazásnak kitett partner sérülései sokszor jó ideig láthatatlanok maradnak, nem árt tehát tisztában lenni azzal, milyen első látásra korántsem egyértelmű jelei lehetnek annak, hogy valaki ilyen kapcsolatban él.

Igazából nem is szeretjük a kávét – Akkor miért isszuk mégis?

Talán csak kívánjuk. Tegyük fel, hogy választanod kell aközül, hogy soha többet nem cigizel, egy korty alkoholt sem fogsz inni a hátralévő életedben, vagy a kávézásról mondasz le örök időkre. Persze ideális esetben mindhárom egészségkárosító szokással fel kéne hagynunk. Ha ennek ellenére mégis lefuttatjuk magunkban ezt a gondolatkísérletet, akkor talán a koffein mellett tartanánk ki a legtöbben. Azt mondanánk, hogy imádjuk a kávé ízét, illatát. De biztosan így van ez? Egy új kutatás szerint lehet, hogy csak a sóvárgás beszélne belőlünk.

Mitől válik terhessé egy munkahelyi barátság?

Rengeteg időt töltünk a munkahelyünkön, és barátságos emberi lényekként legtöbben igyekszünk nemcsak dolgozni, de emberként is közelíteni egymáshoz. Pláne ha a munka és a család annyi energiánkat leköti, hogy más barátainkra nem is igazán marad idő. De talán sokan tapasztalhattuk, hogy a szoros munkahelyi barátság vissza is üthet. Ha túlságosan bevonódunk egy ilyen kapcsolatba, akkor előfordulhat, hogy több érzelmi energiát fordítunk rá, mint amennyink van. Hogyan lehet észrevenni, ha egy munkahelyi barátság már túl sokat kivesz belőlünk, és mit tehetünk ez ellen?

Te simán átvészelnél egyedül egy újabb kényszerű bezárkózást?

A kijárási korlátozások alatt mindannyian tesztelhettük, hogy bírjuk hosszabb távon az összezártságot – a családdal, a barátokkal, hozzánk kevésbé közel álló lakótársakkal, vagy éppen egyes-egyedül önmagunkkal. A hét kérdése sorozatunkban ezúttal arról kérdezzük olvasóinkat, hogy tudnának-e hosszabb távon is a környezetüktől elszigetelten, valódi társas interakciók nélkül élni.

5 tipp, hogy csökkentsd a megcsalás esélyét a kapcsolatotokban

A kísértéssel ellentétben a megcsalás nem tartozik a hosszú távú kapcsolatok törvényszerűen bekövetkező pillanatai közé. Justin Lehmiller pszichológus, a Kinsey Intézet kutatója összeszedett néhány kutatási eredményt a miértekről, hogy párkapcsolataink egy kicsit megcsalásbiztosabbak lehessenek. Nemet mondani ugyanis sokkal könnyebb akkor, ha a körülmények is segítenek minket abban, hogy úgy érezzük, nem is olyan nehéz kihagyni az éppen adódó lehetőséget.