A fogyás utáni testsúly megtartásának titka nem az étrend
A Colorado Egyetem kutatóinak új tanulmánya szerint a fizikai aktivitás hatékonyabb, mint egy szuperül összeállított diéta, ha a fogyással elért súly megtartása a cél.
A Colorado Egyetem kutatóinak új tanulmánya szerint a fizikai aktivitás hatékonyabb, mint egy szuperül összeállított diéta, ha a fogyással elért súly megtartása a cél.
Vannak, akik nagyon nehezen veszik rá magukat, másoknak pedig épp az ellenkezője okoz problémát: nem tudnak meglenni futás nélkül. A sportpszichológia kutatja a jelenség hátterét.
Szép, egészséges testet, gyors eredményt akarsz? Lehet, hogy egyszer hatásos a legtrendibb diéta, de kétszer egymás után már nem hozza a várt eredményt, ellenben komoly negatív hatással van a szervezetre. Szakértő mondja el, hogy mi mindenre kell figyelni, ha a fogyókúra mellett tesszük le a voksunkat.
Nemcsak a mozgásszegény életmód, a sok ülés, de a terhesség vagy a megterhelő, egyoldalú sporttevékenység is erősen igénybe veszi gerincünket. Mindennapjaink hátfájást, porckopásokat, rossz tartást, közvetve nőgyógyászati betegségeket, inkontinenciát okoznak, amely tünetek erősen rontják az életminőséget. A problémák rendezésére ma már nem csak műtét, fájdalomcsillapítás és talpbetétek állnak a rendelkezésünkre. Egy új gerincterápiás mozgássort próbáltunk ki.
Egy új kutatásból kiderül, hogy ha sportolás közben a mozdulatainkra összpontosítunk, csak bénábbak leszünk.
Futni bárki képes, ahhoz azonban, hogy eredményesen és biztonságosan végezhessük hobbiként a testedzésnek ezt a népszerű formáját, érdemes figyelembe vennünk néhány alapvető szempontot.
Kutatások szerint az éjszakai alvás egyedülálló étkezési ablakot biztosít az izomreakció fokozására, mindezt anélkül, hogy növelné a testzsír mennyiségét.
Akár már napi fél óra aktivitással megelőzhetnénk egyes súlyos mozgásszervi panaszokat, és még edzőterembe sem kellene elmenni. A lakosság nagy része azonban egyáltalán nem törődik azzal, hogy az ülőmunka, a mozgásszegény életmód milyen következményekhez vezet.
Az edzés bizonyítottan jót tesz a testnek és a léleknek. De akkor miért nem élvezi mindenki?
„Idősebbek is elkezdhetik” – szólt hosszú éveken keresztül a tévétorna szlogenje, melynek igazságtartalmát most egy friss amerikai kutatás is alátámasztja.
Manapság lépten-nyomon a böjtről, a szakaszos és/vagy időszakos éhezésről hallani. Állítólag sokan lefogynak úgy, hogy a hétnek csak néhány meghatározott napján tartják extrém alacsonyan a kalóriabevitelt. Azok sincsenek kevesen, akik a táplálék rövidebb-hosszabb ideig való megvonásával párhuzamosan egészségük javulását is tapasztalják. Tényleg ennyire hatásos lenne az éhezés? Ha igen, hogyan és kinél válik be?
Egy nemrég megjelent tanulmány szerint napi harminc perc séta legalább olyan sikeresen csökkentheti a vérnyomást, mint a legtöbb gyógyszer.
Nem kell tapasztalt futónak lenned ahhoz, hogy a kardiózás előnyeit ki tudd használni. Valójában gyaloglással is el tudsz égetni épp annyi kalóriát, mint amennyit futással. A lényeg, hogy jól csináld.
A hányingert és a görcsölő hasakat legtöbbször a rosszul időzített étkezések okozzák.
A szívbetegségek, a rák, a 2-es típusú cukorbetegség, valamint az elhízás csak egy pár az ülő életmóddal kapcsolatos egészségkárosodások közül. De vajon elég, ha standing deskre cseréljük a már meglévő asztalunkat, és így naponta pár órát a megszokottól eltérő testhelyzetben töltünk?
Milyen előnyünk származhat a súlyzós edzésekből, amelyeknek semmi közük az izomtömeg növeléséhez? Az általános hangulatjavulás és a hátfájás csökkenése mellett is tudunk profitálni belőle.
A jó idő beköszöntével egyre többen húzzák fel a futócipőt, köztük olyanok is, akik a téli hónapokban nem, vagy csak alig mozogtak. A lelkesedés érthető, és maga az elhatározás is nemes, de a szekértő szerint csak alapos előkészítés után és megfelelő felszerelés birtokában érdemes belevágni, ha nem szeretnénk, hogy sérülés vagy valamilyen nehezen kezelhető betegség legyen a vége.
Egy friss kutatás szerint a mediterrán diéta nemcsak egészséges, de sportképességeinket is javítja.
A reggeli nem csupán a nap legfontosabb étkezése – mint közismert –, de tudósok szerint hozzájárul ahhoz is, hogy edzés alatt minél több szénhidrátot égethessünk el sikeresen.
Mint kiderült, a jegelés olyan, mint a fogselyem használata: széles körben elterjedt, hiszen praktikusnak tűnik, de hatását nem támasztják alá klinikai bizonyítékok. A jegelés hatékonysága 1970 óta egyre inkább megdőlni látszik, hiszen egyetlen vizsgálat eredménye sem igazolja a módszer népszerűségét.
A fölös kilók ellen a szénhidrátok radikális megvonását alkalmazó ún. ketogén diéta napjainkban érte el népszerűségének csúcsát, gyökerei azonban egészen a viktoriánus Angliáig nyúlnak vissza.
Nincs időm; nincs erőm elkezdeni; nem találok megfelelő mozgásformát; nem tudom, hogyan vágjak bele; nincs, aki támogasson: ezek a leggyakoribb kifogásaink, ha a sportról van szó – derül ki a Rexona 2019 februárjában végzett országos lefedettségű online kutatásából.
Vajon tényleg károsítják egészségünket a különböző étrend-kiegészítők? Tényleg lefogyhatunk, ha ezekkel helyettesítjük az ebédünket? Nem túl unalmas folyton ugyanazt a steril müzliszeletet vagy italport fogyasztani?
A CrossFit lényege, hogy az edzések rendkívül változatosak és sokszínűek, köszönhetően annak, hogy minden edzésen más gyakorlatok, más-más összetételben végezhetők. Ezek mellett az edzések intenzitása, nehézsége is variálható, ezért tényleg bárki számára megfelelő mozgásforma lehet.
A glikémiás index segíthet eligazodni abban, hogy mennyire jelentenek kockázatot egészséges vércukorszintünkre nézve az egyes ételek.