Állítsd be, hogy a Dívány az elsők között legyen a Google-találatokban!
A fölös kilók ellen a szénhidrátok radikális megvonását alkalmazó ún. ketogén diéta napjainkban érte el népszerűségének csúcsát, gyökerei azonban egészen a viktoriánus Angliáig nyúlnak vissza.
A ketogén diéta lényege, hogy radikálisan csökkentjük szénhidrátbevitelünket, mellyel szervezetünket arra kényszerítjük, hogy zsírokból fedezze energiaigényét. A ’90-es évek óta egyre népszerűbb étrend elődjét valójában már a 19. században feltalálta egy angol temetkezési vállalkozó – meséli cikkében a Business Insider.
Egy sikeres módszer felfedezése
William Banting, a jómódú londoni temetkezési vállalkozó egész életében harcolt a pluszkilókkal. Miután három évtizeden keresztül folyamatosan vesztésre állt a küzdelemben, az 1860-as években kidolgozott egy étkezési tervet, mellyel több mint húsz kilót sikerült leadnia. Banting természetesen nem tudta, hogy egy, a mai ketogén diéta alapelveihez nagyon hasonló módszerre bukkant, mikor szigorúan megvonta magától mindenféle kenyér, cukor, marhahús és krumpli fogyasztását, helyettük pedig halat, zöldségeket, olykor egy-egy nagy csésze teát fogyasztott inkább.
Az ekkortájt már a hatvanas éveiben járó üzletember egész addig az akkoriban hagyományosnak mondható angol étkezési szokásokat követte, melynek elengedhetetlen része a kenyér, a burgonya, a sör, a tej, a vaj és a cukor. Banting, aki korábban úgy gondolta, néhány éve van csupán hátra, a radikális étrendváltozás következtében láthatóan megfiatalodott, jóval energikusabb is lett.
Sikereit látva Banting úgy gondolta, olyan titkokra jött rá a fogyással kapcsolatban, melyeket sem az akkori közvélemény, sem az orvostudomány nem ismert, azonban mivel nem volt szakember, egyetlen lap sem volt hajlandó publikálni fejtegetéseit. Így végül 1863-ban a saját pénzén nyomtatott egy kiadványt, melyben beszámolt felfedezéseiről. A könyv bestseller lett, csupán az Egyesült Királyságban több mint 63 ezer példányt adtak el belőle. Hatása mind a mai napig érezhető, hiszen egyes szakemberek az alacsony szénhidráttartalmú étrendet máig „Banting-diétának” nevezik.
A temetkezési vállalkozóból lett botcsinálta táplálkozási szakértő az alábbi étrendet javasolta olvasóinak: reggelire négy-öt uncia (egy uncia kb. 28 grammnak felel meg) marha- vagy birkahús, vese, roston sült hal, bacon, esetleg a disznó kivételével bármilyen hideg hús, leöblítve egy csésze cukor- és tejmentes teával, egy kis keksz vagy egy kevés száraz pirítós társaságában. Ebédre öt-hat unciányi hal (kivéve lazac), szárnyas vagy másféle hús (a disznót mindenképp hanyagoljuk), köretnek zöldség (kivéve a krumplit), esetleg pirítós vagy gyümölcs. Mindehhez ihatunk bort vagy sherryt, a pezsgő és a sör azonban szigorúan tilos. Uzsonnára két-három uncia gyümölcsöt fogyasszunk, hozzá teát (ismételten cukor és tej nélkül). Vacsorára két-három unciányi húst (ugyanazok a fajták ajánlottak, mint ebédnél), néhány pohár borral kísérve.
Az alapelvek máig ugyanazok
A Banting-féle módszer természetesen nem felel meg minden tekintetben a modern ketogén diéta szabályainak. A nagyobb mennyiségben fogyasztott alkohol például – habár néhány pohárka bor közismerten jó hatással van a szervezetre – megakaszthatja a zsírégetés folyamatát, különösen a koktélok vagy egyéb cukros italok esetében. Mindemellett Banting tiltotta a vaj fogyasztását, melyet a mai szakértők viszont ajánlanak, étrendje továbbá a kelleténél több vörös húst és proteint tartalmazott. Ettől eltekintve az általa kidolgozott alapelvek ugyanazok, mint a később ketogén diéta néven elterjedt módszerben foglaltak.
Banting végül 1878-ban hunyt el, nyolcvanéves korában. A ketogén étrendet először mintegy fél évszázaddal később, az 1920-as években kezdték el orvosok terápiás céllal alkalmazni epilepsziás gyerekek számára. Ezt követően évtizedekig ismét a feledés homálya borult a módszerre, míg az 1990-es évtizedben Hollywoodban újfent el nem indult annak népszerűsítése. Az epilepsziás rohamok és egyéb idegi eredetű rendellenességek kezelése mellett a ketogén diéta hasznos lehet a 2-es típusú diabétesz kontroll alatt tartásában is, hiszen azt éppen az elhízáshoz köthető vércukorszint-emelkedés okozza. Sőt, bizonyos kutatók szerint túlsúllyal küzdő rákbetegek számára is hasznosnak bizonyulhat.
Könyvében maga Banting is igyekezett felhívni követői figyelmét arra, hogy egy kiadósabb diéta előtt minden esetben konzultáljanak orvosaikkal. Ugyanez érvényes a különböző étrendek mai alkalmazása esetében is. Mindig tartsuk szem előtt, hogy az egyes személyek szervezete és metabolizmusa markánsan eltérhet egymástól, ezért ami az egyik embernek az egészséges fogyás lehetőségét kínálja, a másiknak akár ártalmas is lehet.
