Magas a vérnyomásod? Sétálj!

Olvasási idő kb. 3 perc
Google Állítsd be, hogy a Dívány az elsők között legyen a Google-találatokban!

Egy nemrég megjelent tanulmány szerint napi harminc perc séta legalább olyan sikeresen csökkentheti a vérnyomást, mint a legtöbb gyógyszer.

Világszerte milliókat érint a magasvérnyomás-betegség, mely hosszú távon igencsak veszélyes következményekhez – szívrohamhoz, agyvérzéshez – vezethet, éppen ezért fontos, hogy idejében és megfelelő módon kezeljük azt. A legtöbb orvos különböző vérnyomáscsökkentő gyógyszereket ír fel a problémára, a perth-i székhelyű Nyugat-Ausztráliai Egyetem munkatársai azonban úgy találták, hogy egy kiadós reggeli sétának hasonlóan pozitív hatásai lehetnek. A Hypertension folyóiratban publikált kutatásról a New Scientist számol be.

Napi harminc perc mozgás is sokat segíthet

A kutatásban harmincöt női és harminckét férfi résztvevőt vizsgáltak meg a tudósok, akiknek életkora 55 és 80 év között volt. Az alanyok mindegyikének három különböző időbeosztás szerint kellett eltölteniük egy nyolcórás periódust – a sorrendet véletlenszerűen választották ki a tudósok. Az egyes kísérletek között mindig hat-hat nap telt el. Az első esetben a résztvevőknek nyolc órán keresztül kellett megszakítás nélkül egy helyben ülniük, a másodikban egy óra ülés után fél órát gyalogoltak egy futópadon, miután hat és fél órát ismételten ülő helyzetben töltöttek. A harmadik variáció megegyezett az előzővel, azzal a kivétellel, hogy a hat és fél órás tespedés alatt félóránként három percet sétálniuk kellett az alanyoknak. A kísérletet laboratóriumi körülmények közt végezték, közben minden résztvevő ugyanazokat az ételeket ette a kérdéses napon és az azt megelőző este.

Az eredmények egyértelműen azt mutatták, hogy azon férfiak és nők vérnyomásszintje, akik a huzamosabb egy helyben üldögélés mellett időnként mozogtak is, sokkal alacsonyabb értéket mutatott az adott nap végén, mint azoké, akik egyáltalán nem végeztek semmilyen testmozgást. A különbség még nyilvánvalóbb volt, mikor a résztvevők szisztolés vérnyomását mérték, mely azt a nyomást mutatja, ami a kar fő artériájában a szív összehúzódásakor alakul ki, ezért sokkal egyértelműbben jelezheti a szívproblémák kialakulását, mint a diasztolés érték, mely a szívverés szünetében mért nyomást mutatja ki.

Sétával a magas vérnyomás ellen
Fotó: Shutterstock

A kísérletek azt is bizonyították, hogy az időnként beiktatott, rövid, háromperces séták is javítanak állapotunkon, ez a hatás azonban a férfiak esetében kevésbé volt megfigyelhető, mint a nőknél. Erre a különbségre egyelőre nincsen magyarázat. A tudósok úgy gondolják, talán a két nem esetében a testmozgáskor termelt adrenalin mennyisége közti különbség lehet a ludas, illetve az, hogy a női résztvevők mindegyike a menopauza utáni életkorban volt, amikor megnő a szív- és érrendszeri betegségek kockázata, ezáltal rájuk jelentősebb és jótékonyabb hatással voltak a séták.

Michael Wheeler fiziológus-kutató, a vizsgálatok vezetője szerint egyáltalán nem elhanyagolható az a tény, hogy – mint a kísérletek bizonyították – a megfelelő testmozgás legalább olyan szinten képes kordában tartani az érintettek vérnyomását, mint a különböző vérnyomáscsökkentő készítmények. Ez természetesen nem ok arra, hogy az orvosunk által felírt gyógyszereket a vele való egyeztetés nélkül elhagyjuk, megerősíti azonban azokat a véleményeket, melyek hangsúlyozzák a rendszeres sportolás jótékony hatását a magasvérnyomás-betegséggel küzdő emberek esetében. A szakértők szerint az aktív életmód nem csupán a szívroham és stroke kialakulásának esélyét csökkentheti, de egész közérzetünket javíthatja. Érdemes tehát sétával indítani a reggelt, melytől felfrissülve könnyebben vesszük a nap során elénk tornyosuló akadályokat.

Elveszett harmónia

Elveszett harmónia

Előrendelhető a Dívány új könyve, az Elveszett harmónia, melynek segítségével megértheted, hogy a széthullás nem a vég, hanem a kezdet. Tóth Réka Ibolya saját módszerével mutatja meg, hogy a harmónia nem elérhetetlen vágy, hanem az az alapállapot, amelybe te is visszakerülhetsz. Önmagad megértése, valamint a QR-kóddal elérhető meditációk és testtudatos gyakorlatok segítenek a gyógyuláshoz vezető útra lépni, így megszabadulhatsz az ismétlődő mintáktól és a régi szenvedéstől.

Keresd a könyvet az Inda Press Kiadó kínálatában!

hirdetés

Dívány ‎
Dívány ‎
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Offline

11 napra veszett nyoma Agatha Christie-nek: máig nem tudni, mi történt pontosan

Agatha Christie-t 50 évvel a halála után is a krimi királynőjének tekintik, azonban életének egyik legfontosabb fejezete máig megválaszolatlan kérdéseket hagyott maga után: az írónő 1926-ban nyomtalanul eltűnt, majd tizenegy nappal később egy hotelben találtak rá – úgy, hogy állítólag saját férjét sem ismerte fel.

Lájfhekk

Nem tudsz aludni a nyári melegben? Ezek a tippek segítenek

A nyári hőség nem csak a közérzetünket befolyásolja, az alvás minőségét is jelentősen ronthatja. A tartósan rossz alvás pedig hosszabb távon növelheti több egészségügyi probléma kockázatát, ezért érdemes tudatosan tenni a pihentető éjszakákért. Mutatjuk, hogyan.

Világom

Nem bírod a meleget? Hűsölj a Balti-tenger partján!

Nem minden tengerparti nyaraláshoz tartozik hozzá a perzselő napsütés és a zsúfolt strand: Észak-Németország azokat várja, akik a tengert, a friss levegőt és a történelmi városok hangulatát keresik – a mediterrán hőség nélkül.

Világom

Piran, a sómunkások városa: templomának szobra az időjárást is megjósolja

Portorožtól mindössze néhány percnyi autóútra, vagy akár egy kellemes sétára található Piran, a szlovén Isztria egyik legszebb történelmi kikötővárosa. Az évszázadokon át a Velencei Köztársasághoz tartozó település szinte érintetlenül őrizte meg középkori hangulatát: szűk sikátorok, egymáshoz simuló házak és apró terek alkotják.

Mindennapi

Ezekre figyelj, amikor pultból vásárolsz fagyit

Ha ezeket a tényezőket figyeled amikor fagyizol, könnyebb lesz eldönteni, hogy visszatérsz-e az adott fagylaltozóba. Mutatjuk a legfontosabbakat, és azt is, hogy a hivatalos vizsgálatok során mit ellenőriznek, mert ebből is sokat tanulhatsz.

Testem

A látványos fogyás rejtett ára: nekik segítenek valójában az új elhízás elleni készítmények

Az új generációs elhízás elleni csodaszerek fenekestül felforgatták a világot: a klinikai tesztek szerint a páciensek könnyedén adják le testsúlyuk több mint 10 százalékát, miközben a szív- és érrendszeri kockázataik is csökkennek. Nem csoda, hogy a közbeszéd ma már egyszerű, gyógyszerrel megoldható problémaként tekint a túlsúlyra. A csillogó sikersztorik mögött azonban felsejlik a rideg valóság: a gyógyszer elhagyása után a kilók és a veszélyes egészségügyi mutatók szinte azonnal visszatérnek a kiindulási pontra.

Testem

Krónikus betegségre utalhat, ha nyáron ilyen az arcbőröd

A nyári napsütésben mindenkinek kipirul kicsit az arca, ám ha a pír tartóssá válik, égő érzéssel párosul, vagy apró hajszálerek, esetleg pattanásszerű göbök jelennek meg az orrodon és az orcádon, annak komoly egészségügyi oka lehet. A rozacea egy krónikus, nem fertőző gyulladásos bőrbetegség, amelynek a legfőbb ellensége éppen a nyári hőség és a napsugárzás. Az UV-sugarak ugyanis nemcsak tágítják az ereket, de szétrombolják a bőr védőrétegét és súlyos gyulladásokat indítanak el.

Offline

Ebben a fürdővárosban a királyok is elveszítették a fejüket: a 74 éves Goethe is Marienbadban lett szerelmes

Amikor a 19. század végén Európa uralkodói, hercegei és ünnepelt művészei pihenni vagy éppen titokban udvarolni vágytak, nem a francia riviérára, hanem egy cseh erdő mélyén megbúvó, mocsarakból varázsolt luxusbirodalomba utaztak. Marienbad (Mariánské Lázně) az Edward-korabeli építészetével, neobarokk kolonnádjaival és csodatevő forrásaival a világ legbefolyásosabb embereinek lett a menedéke. VII. Edward angol király itt próbált (sikertelenül) lefogyni a tízfogásos vacsorák mellett, miközben a német költőfejedelem, a 74 éves Goethe egy 17 éves fiatal lány miatt veszítette el a fejét, és kért házassági közvetítést a porosz királytól.

Offline

Romulus és Remus legendája: ki alapította valójában Rómát?

Romulus és Remus történetét szinte mindenki ismeri: a két ikertestvért egy nőstényfarkas nevelte fel, majd egyikük megalapította Rómát. A legenda évszázadokon át a város eredettörténetének számított, a történészek szerint azonban a mítosz mögött sokkal összetettebb politikai és hatalmi játszmák húzódtak meg.