Akár már napi fél óra aktivitással megelőzhetnénk egyes súlyos mozgásszervi panaszokat, és még edzőterembe sem kellene elmenni. A lakosság nagy része azonban egyáltalán nem törődik azzal, hogy az ülőmunka, a mozgásszegény életmód milyen következményekhez vezet.
A Budapesti Mozgásszervi Magánrendelő ortopéd szakorvosa szerint eleinte csak deréktáji fájdalmak jelentkezhetnek, súlyosabb esetben azonban a végtagok zsibbadása, széklet- és vizelettartási problémák, de akár bénulás is bekövetkezhet porckorongsérvből kiindulva.
Egyre korábban jelentkeznek a panaszok
A megváltozott életmódvezetési szokások miatt a mozgásszervi panaszok is egyre korábban jelentkeznek. Míg évtizedekkel ezelőtt elsősorban az idősek szenvedtek ízületi fájdalmaktól, ma már egyre több fiatal is érintett, az ortopéd szakorvos szerint a jelenség mögött pedig egyértelműen a mozgásszegény életmód áll.
„Ha valaki napi nyolc-tíz órát ül az irodában, vagy sofőrként dolgozik, és más lehetősége nincs, hogy elvégezze a feladatait, a gerincét folyamatosan és tartósan túlterhelés alá helyezi. A porckorongsérv tipikusan egy civilizációs betegség, amely – a túlterhelés miatt – a két csigolya közötti porckorong kiboltosulásából és annak idegi nyomásából fejlődik ki. Az a cél, hogy a kitüremkedés visszahúzódjon és tartósan ott is maradjon” – mondta dr. Moravcsik Bence Balázs ortopéd szakorvos, gerincgyógyász.
Előfordulhat, hogy a porckorongsérv akár éveken át semmilyen panaszt nem okoz, többnyire azonban először deréktáji fájdalomban jelentkezik, majd végtagba sugárzó fájdalom, zsibbadás, széklet- és vizelettartási probléma, legsúlyosabb esetben pedig bénulás is bekövetkezhet. A tünetekkel azért is fontos foglalkozni, mert ha a fájdalom állandósul, az érintett pedig emiatt többnyire a fekvést választja, könnyen halálos kimenetelű szövődményekhez vezet.
Van megoldás, csak oda kell figyelni
Azt, hogy valóban porckorongsérv áll-e a panaszok hátterében, röntgennel vagy MR-rel lehet a leghatékonyabban kideríteni. A terápia felállításakor elegendő lehet az úgynevezett konzervatív, nem műtéti terápia felállítása, súlyos esetekben azonban már csak az operáció segíthet. Ilyen lehet, ha bénuláshoz, az idegpályákon történt károsodáshoz, vagy széklet- és vizelettartási panaszokhoz vezetett a porckorongsérv.
„A műtét nélküli kezelés fontos része a mozgásterápia, gyógytornász segítségével. Ilyenkor a feladatok célja az, hogy erősödjenek a gerinc mögötti hátizmok, és felszabaduljanak a csigolyák közé beszorított idegek. Azonban arra is nagy hangsúlyt kell fektetni, hogy rájöjjünk, melyek voltak azok a tényezők, amelyek hozzájárultak a mozgásszervi betegség kialakulásához. Változtatni kell az életmódon is, különben a sérv és a vele együtt járó tünetek könnyen visszatérhetnek. A gyógytorna kiegészíthető olyan fizikoterápiás kezelésekkel, mint az ultrahang, a lökéshullám-, a magneto-, vagy elektroterápia, amelyek izomlazító és vérpezsdítő hatást gyakorolnak a szervezetre” – tette hozzá a szakember.
Az életmód változtatásához apróságok is elegendőek. Ha a munkánk indokolja, szerezzünk be olyan ergonómiai eszközöket (fittlabda, térdeplő szék, spinális szék vagy egy instabil párna), amelyek a napi több órán át tartó ülés ellenére is tehermentesíthetik a gerincet. A hát- és a gyorsúszás szintén hatásos lehet, illetve hetente egyszer gyógytornász irányításával, a többi napon egyedül is elvégezhetőek a gyakorlatok, akár otthon, amelyekkel visszafordítható a folyamat.
