Az alvási paralízis során az agy és a test „alvása″ elcsúszik: vagy az agy ébred előbb, míg még a test alszik, vagy a test előbb alszik el, mint az agy. Mindkét esetben az elszenvedő azt érzékeli, hogy a szemén kívül semmi mást nem képes mozgatni.
Adj arcot! interjúsorozatunkban egyéni sorstörténeteken keresztül mutatunk be betegségeket: a második rész egy ritka kór, a Guillain–Barré-szindróma pusztítását mutatja be. A betegség hatására immunrendszerünk saját sejtjeinket támadja meg, egész pontosan a perifériás idegeket, így előidézve a bénulást. Horváth Hella évek óta küzd azzal a pusztítással, amit szervezetében a szindróma végrehajtott.
A Guillain-Barré-szindróma nem túl gyakori betegség, de akinek a családjában már előfordult, az megtapasztalta, hogy milyen hirtelen tudnak súlyosbodni a tünetek, és a diagnózis még az orvosokat is komoly kihívás elé állíthatja, amíg nem kerül neurológus szakorvos kezei közé a beteg.
Édesanyja attól tart, hogy a hosszú kórházi várólista miatt súlyos beteg kisfia nem fogja megélni a műtétet.
A 43 éves kétgyermekes apa, David Miller világéletében egészségesen élt, rengeteget kerékpározott és nagyon jó fizikai állapotban volt. Egy nap aztán betért a kedvenc indiai éttermébe egy csirkés bhuna curryért, ám olyan ételmérgezést kapott, amibe majdnem belehalt.
A stroke életveszélyes lehet, de mit tegyünk, ha az első tünetek pár perc után megszűnnek, és nyomuk sem marad? Megnyugodhatunk?
Az alvási bénulás az egyik legijesztőbb alvászavar. Olyan ez, mintha a saját tested fogságában lennél. Ez a félelmetes, már-már horrorisztikus érzés, ami alvásparalízisként is ismert, leggyakrabban elalvás előtt vagy ébredéskor jelentkezik.
Akár már napi fél óra aktivitással megelőzhetnénk egyes súlyos mozgásszervi panaszokat, és még edzőterembe sem kellene elmenni. A lakosság nagy része azonban egyáltalán nem törődik azzal, hogy az ülőmunka, a mozgásszegény életmód milyen következményekhez vezet.
