Ha nem megfelelően tápláljuk a bélbaktériumainkat, az bizony kihat a mentális egészségünkre is, a belünk ugyanis sokkal többet tud annál, mint amit eddig hittünk róla. Nem véletlenül nevezték el a tudósok második agynak.
Az elmúlt évtizedek egyik legnagyobb orvostudományi felfedezése, hogy az eddig antibiotikumok hadával irtott baktériumok nem az ellenségeink, sokkal inkább a jótevőink – már ha az ő érdekeik is így kívánják. A kutatások bebizonyították, hogy az “énünk” nemcsak fejből, hanem fejből és hasból áll, hiszen a bennünk élő baktériumok hatással vannak a belek bonyolult ideghálózatának aktivitására, ezáltal pedig befolyásolják testi és lelki egészségünket.
A bél és az agy a kezdet kezdetétől közösen dolgoznak, együtt tervezik meg első érzetvilágunkat csecsemőkorban: szeretjük a jóllakottságot, de kétségbeesünk az éhségtől, és nyűgösek leszünk a felfúvódástól. Ezek a tapasztalatok végigkísérik életünket, ám ahogy idősödünk, a bél és az agy kapcsolata kifinomultabbá válik – felnőttként ezért nem bömbölünk torkunk szakadtából, ha nem ízlik a vacsora –, de soha nem szűnik meg.
Nem minden a fejben dől el
Azon túl, hogy emésztési gondokhoz, hízáshoz, ételintoleranciához, magas vérnyomáshoz, cukorbetegséghez vagy Parkinson-kórhoz vezethet, a bélflóra egyensúlyának felborulása hangulatunkat és viselkedésünket is irányítja. És nemcsak átmenetileg: a kutatókat újabban az a felismerés foglalkoztatja, miszerint a bélben élő mikrobák felelősek azon anyagok termeléséért, melyeknek kulcsszerepe van a szorongás, a depresszió, az autizmus vagy a kognitív hanyatlás megjelenésében és fennmaradásában.
Az egyik izgalmas kísérletben, miután a kutatók a szorongó viselkedést mutató egerek bélbaktériumait eredendően nyugodt állatokba ültették, azok is szorongó viselkedést kezdtek mutatni.
Az emberekkel végzett kutatások közül az egyik legérdekesebb eredmény, hogy a négy héten át tartó napi joghurt – vagyis a bélflórának klassz probiotikumok – fogyasztása nyugodtabbá tesz minket. Egy másik kutatásból az derült ki, hogy a probiotikumok pozitív hatással vannak arra is, hogy a szomorúságból ne legyen tartós rágódás, azaz ne mélyüljön mentális problémává. Úgy tűnik, igaza volt Hippokratésznek, amikor azt mondta, hogy minden baj a belekben kezdődik.
„Nap mint nap találkozom szorongásos zavarral, depresszióval és egyéb mentális betegségekkel küzdő emberekkel. Ezeket az állapotokat a szerotoninhiánynak tudjuk be és a szerotoninszint gyógyszeres megemelésével enyhítjük a tüneteket – több-kevesebb sikerrel. Megdöbbentő volt számomra az a felismerés, hogy a bélbaktériumok és a bélfal sejtjei termelik a szerotonin nevű hírvivő molekula 95 százalékát, ami a hangulatunk szabályozásáért felelős. Ahogy az is, hogy a szerotonin az étkezés során a szervezetbe juttatott alapanyagokból áll össze. Ez a boldogsághormon a bélben nagymértékben megkönnyíti az idegek számára az izmos bélfal mozgatását és fontos jelzőmolekulaként szolgál" – mondta a Díványnak dr. Guseo András ideggyógyász, pszichiáter.
„Kísérletek bizonyítják, hogy egyetlen idegrendszeri impulzusra a bél kilenc választ küld: egyrészt közvetlenül az úgynevezett bolygóidegen keresztül, ami a nyúltagyból indulva érzőidegekkel hálózza be a mellkas, a rekeszizom és a belek körüli területet, és minden változás, ami a belekben történik, azonnal feljut a nyúltvelőbe, ahol többek között a légzés- és a keringésszabályozás zajlik. De emellett egy indirekt kapcsolat is van a bél és az agy között: a bél üzenetei a bélbaktériumok által termelt anyagok, valamint a táplálék lebontása során keletkezett melléktermékek révén jutnak a keringésbe, majd az idegrendszerbe” – fűzte hozzá a szakember.
A stressz egyike a legfontosabb ingereknek, amikről az agy és a bél egymás között beszélgetnek
„Ha az agyunk valami súlyos problémával küzd (mint például az idő szorítása vagy a harag), meg akarja oldani. Ehhez energiára van szüksége, amit elsősorban a bél működése révén kap meg a szervezet. A bél a szimpatikus idegrendszeren keresztül azt az üzenetet kapja, hogy szükségállapot áll fenn, kivételesen oda kell figyelnie. Kollegiális módon energiát spórol, kevesebb váladékot termel, és csökkenti a saját vérellátását. Ezt a rendszert nem állandó használatra találták ki. Ha az agy folyton vészhelyzetet jelent, kimeríti a bél jóindulatát. Ebben a pillanatban a bél barátságtalan jeleket küld az agynak – különben semmi sem változna. Ilyenkor levertebbnek érezzük magukat, étvágytalanságban, émelygésben vagy hasmenésben szenvedünk. Ha pedig a bélnek túl sokáig kell helytállnia, az egészségtelen, hiszen a rosszabb vérellátás és a vékonyabb bélnyálkahártya gyengítik a bélfalat” – írja Giulia Enders német kutatóorvos Bélügyek című könyvében.
„Egy betegem felsővezetőként dolgozott egy multinacionális cégnél, de az állandó enerváltság, stressz és végül a kiégés miatt nem tudta folytatni a munkáját. Táppénzre került és elkezdtük a kombinált kezelését gyógyszerekkel, vitaminokkal és pszichoterápiával. Három hónap után nagy nehezen vissza tudott menni dolgozni, de fél év elteltével egy újabb kimerülés miatt megint nálam kötött ki. Miután belefogtunk a terápiába, az egyik kontrollon szokatlanul feldobott és kiegyensúlyozott állapotban jelent meg. Azt mondta, két héttel korábban bevérzett a széklete és a belgyógyászaton kiderült, hogy cöliákiája van. Akkoriban ugyan már kutattam mikrobiom bél-agy tengely összefüggéseit, mégsem kérdeztem rá, van-e bármilyen emésztési problémája, mert el voltam foglalva a stressz hatásaival és annak klinikai kezelésével. Annyira nyilvánvaló volt a kiégési szindrómája, hogy nem is gondoltam arra, hogy más is állhat a háttérben. A páciensem elárulta, hogy mióta az orvosok javaslatára gluténmentes étrenden él, azóta sokat javult az állapota és nem szed semmilyen gyógyszert” – mesélte dr. Guseo András, aki ezen felbuzdulva más betegeinek is azt tanácsolta, hogy menjenek el étel-intolerancia vizsgálatra.
„Volt olyan betegem is, aki annyira szorongott, hogy a pár száz méterre lévő óvodába nem mert egyedül elmenni a gyerekéért, ezért mindig valakinek el kellett kísérnie. Miután kiderült, milyen ételekkel vannak problémái, azok kiiktatásával folytattuk a kezelését. Egy hét elteltével már egyedül közlekedett és lassan a gyógyszereit is elhagyhatta” – tette hozzá.
A nyugati táplálkozás a gyulladások forrása
Az olyan kísérletek, mint a ballonteszt, megmutatták, hogy a rosszullét és a rossz érzések a bél-gyomor tengelynél keletkezhetnek; ha a bél ingerküszöbe lejjebb kerül, vagy ha az agy okvetlenül hozzá akar férni az információhoz. Ezt az állapotot előidézhetik a hosszabb ideje fennálló apró (ún. mikro) gyulladások, a rossz bélflóra vagy a felderítetlen élelmiszer-allergiák. Valószínűleg nem véletlen, hogy az ideges bél szindrómában szenvedők az átlagosnál gyakrabban neurotikusak vagy depressziósak, ahogy az sem, hogy az autoimmun betegségek reneszánszát éljük. „1980-ban egy év alatt összesen 8 szklerózis multiplexes beteget diagnosztizáltam Fejér-megyében, 25 évvel később már 160-at, de más autoimmun betegségek gyakorisága is hasonlóan változott. A növekvő tendencia hátterében pedig nem genetikai, hanem környezeti okok állnak; elsősorban a nem megfelelő táplálkozás, ami fokozza a gyulladásos hírvivő molekulák aktivitását” – magyarázta dr. Guseo András.
A béltraktus és az idegrendszer elképesztően bonyolult és intenzív kapcsolatába elengedhetetlen harmadikként az immunrendszer is beszáll. „Az immunsejtek 70-80 százaléka a belek körül található, ami azért lényeges, mert a belekben élősködő másfél kilogrammnyi baktérium a belekből kijutva meg tudna ölni minket. Márpedig ezek a trükkös kis lények kijutnak a bélből, csakhogy ott az immunsejtek elkapják és megsemmisítik őket. Ennek a speciális védekező mechanizmusnak köszönhetjük, hogy élünk, és ennek részletesebb feltérképezése révén született meg a ‘70-es években egy új szakma, a pszichoneuroimmunológia. A kutatások feltárták, hogy az immunhírvivő molekulák nemcsak az immunsejteknek adnak parancsokat, hanem az idegsejteknek is, de ugyanígy az idegi ingerületátvivők is hatnak az immunsejtek működésére" – mondta a pszichiáter.
Ha jól eszel, jól leszel
A belek bakteriális összetételét számos külső tényező képes megváltoztatni: a környezetváltozás, az antibiotikumhasználat és a stressz mind beleszólnak abba, hogy a hasznos vagy az ártalmas baktériumok vannak-e túlsúlyban a szervezetünkben, és persze azon is nagyon sok múlik, hogy mivel etetjük a baktériumainkat. A szakemberek szerint a szénhidrát alapú táplálkozás a lehető legrosszabb, hiszen egyértelműen gyulladásfokozó, és azt már jól tudjuk, hogy a tartós gyulladás felelős a legtöbb degeneratív betegségért, mint pl. a rák, az érelmeszesedés, a cukorbaj, a lupusz, a Parkinson-kór, az Alzheimer-kór, a depresszió vagy a szorongás.
És hogy mivel hozhatunk létre igazán sokszínű és jól működő baktériumrendszert a belekben? Elsősorban a rostban gazdag gyümölcsök, zöldségek, magvak és diófélék, hüvelyesek, valamint a teljes kiőrlésű gabonafélék fogyasztásával, az ilyen típusú táplálékforrások ugyanis üzemanyagot biztosítanak a különféle mikrobáknak, és hozzájárulnak a bélfalakat rendben tartó, az immunrendszer hatékonyságát növelő, és a gyulladásos állapotokat is csillapítani képes rövid láncú zsírsavak termeléséhez.
„Ezeket a zsírsavakat – amik a cukor mellett az idegsejtek másik fő táplálékai – a bennünk élő baktériumok állítják elő akkor, ha kellő mennyiségű cellulózt kapnak. Mindemellett a feldolgozatlan élelmiszerek és a probiotikumok is megfelelő forrásként szolgálnak az egészséges bélflóra kialakításához, illetve fenntartásához. Fontos azonban tudni, hogy a különböző standardizált diéták (Atkins-, vércsoport szerinti, paleo, pegan, Walsh-diéta) nem feltétlenül válnak be mindenkinek. Mindez függ az emésztőrendszer flórájának aktuális összetételétől; attól, hogy a bennünk élő baktériumok és emésztőnedvek milyen anyagokra bontják az ételt; attól, hogy a baktériumok életük során milyen egyéb anyagokat, mérgeket szabadítanak fel; valamint attól is, hogy az immunrendszerünk mely kórokozókat vagy vegyületeket ismert már meg ellenségként” – mondta dr. Guseo András, aki szerint nem jó hozzáállás az orvosok részéről az, hogy ahányféle tünetet produkál, annyiféle tablettát kap a beteg, hiszen az alapprobléma ettől még nem szűnik meg.
„Elképesztő a gyógyszerekkel való visszaélés mértéke, pedig ha lassan elhagynánk az antidepresszánsokat és szorongáscsökkentőket, miközben a megfelelő táplálkozással áttérünk egy egészséges életmódra, azzal megnyugtatnánk a beleket, így a testi és lelki egészségünk is javulna” – összegezte a pszichiáter.
