Ha nem megfelelően tápláljuk a bélbaktériumainkat, az bizony kihat a mentális egészségünkre is, a belünk ugyanis sokkal többet tud annál, mint amit eddig hittünk róla. Nem véletlenül nevezték el a tudósok második agynak.
Tény, hogy a genetikába nincs beleszólásunk, ahogy a környezeti tényezőket sem tudjuk mindig befolyásolni, de néhány kisebb életmódbeli változtatással rengeteget tehetünk azért, hogy akár egy évtizeddel tovább éljünk.
A pandémia számos dolgon változtatott az életünkben, de ezek közül az egyik legmeghatározóbb egy újfajta magányosság érzetének kialakulása.
Almási Kitti napjaink egyik legnépszerűbb pszichológusa, csak az Instagram-oldalán közel 66 ezren követik nap mint nap. Nem is véletlenül.
A kutatóknak sikerült azonosítani néhány tényezőt, amelyeknek kulcsszerepe van a tudománnyal szembeni szkepticizmus kialakulásában. Nem, a műveltségnek és az intelligenciának nincs köze hozzá, hiedelmeinknek viszont annál inkább.
Bár tény, hogy sokat számít, kivel, hol és milyen formában vagyunk együtt, az, hogy hogyan érezzük magunkat, van-e orgazmusunk és úgy általában a dolgok nagyobb része fejben dől el. A kellemes testi érzetek és az, hogy együttlét után az életünket is hozzá tudnánk kötni a másik illetőhöz, mind olyan dolgok, amelyeket bonyolult agyi folyamatok és hormonok idéznek elő. Mi meg csak sodródunk az árral.
Szexuálpszichológusok hasznos tanácsai következnek, amiket minden párnak érdemes megfogadnia ahhoz, hogy fenntartsák a szenvedélyt a kapcsolatukban.
A fesztiválszezonban akár 15 százalékkal többet költünk védekezésre, mint az év többi hónapjában. A színes-szagos gumikért nem rajongunk, annál népszerűbbek viszont a síkosított óvszerek.
Az előítéletesség kódolva van az emberben, leegyszerűsítendő a mástól mint idegentől való félelmet – vallja Philip Zimbardo, a Stanford Egyetem professzora, aki már kisgyerekként megtapasztalta, milyen a nyílt diszkrimináció áldozatának lenni. De hogyan születnek az előítéletek? És mi befolyásolja azok alakulását? A megindító személyes történetek mellett ezekről a fontos kérdésekről és érdekes kutatási eredményekről is szó volt az idei HeroiKon nemzetközi konferencián.
Tudod, hogyan dolgoznak a bőrödön a kémiai és a fizikai fényszűrők? És azt, hogy mikor célszerű a napon tartózkodni az optimális D-vitamin-termeléshez? Most elmagyarázzuk!
Attól, hogy nem veszünk róla tudomást, a bőrdaganat veszélye még fennáll. Leszámolunk a napozás és a szoláriumozás mítoszaival, miután egy melanómából gyógyult fiatal nő és egy onkológus is mesélt nekünk a bőrrákról.
A Lyme-kórt alattomos betegségnek tartják, mert – bár nagyon ritkán – előfordul, hogy csak hónapokkal vagy évekkel a kullancscsípés után jelentkeznek a tünetek, melyek ráadásul igen sokfélék lehetnek. Utánajártunk, mi számít krónikus Lyme-kórnak, és mik a legalapvetőbb téves információk a betegséggel kapcsolatban.
