A Föld lapos, oké? - avagy a tudománytagadás mozgatórugói

A kutatóknak sikerült azonosítani néhány tényezőt, amelyeknek kulcsszerepe van a tudománnyal szembeni szkepticizmus kialakulásában. Nem, a műveltségnek és az intelligenciának nincs köze hozzá, hiedelmeinknek viszont annál inkább.

Semmi gond nincs azzal, ha valaki szkeptikus. Nagy különbség van azonban a megbízható bizonyítékokkal nem alátámasztható szkepticizmus, valamint a védőoltások biztonságosságával vagy az ember által okozott klímaváltozással szembeni szkepticizmus között. Utóbbi tudományos egyetértéseket gigantikus tényfalak támasztják alá, mégis egy csomóan elutasítják azokat. Miért? Erre a kérdésre keresték a választ az Amszterdam Egyetem kutatói is.

A pszichológus csapat nemrég megjelent tanulmányából az derül ki, hogy az előzetes spirituális hiedelmek és vallási hiedelmek, valamint a politikai meggyőződés szorosan összefügg a tudomány megtagadásával.

“A vallási és a politikai orientáció, az erkölcs és a tudományok megértése a legfőbb tényezői annak, hogy valaki elfogad-e egy tudományos konszenzust vagy sem” - írják a kutatók, akik tanulmányukban azt is kifejtik, hogy a különböző ideológiák a tudományos konszenzus más-más fajtáinak elfogadásával függnek össze. A klímaváltozás-szkeptikusok táborába tartozók például nagyobb valószínűséggel konzervatívak a politikai orientációjukat illetően. Aki pedig azt próbálja bizonygatni, hogy a vakcinák mennyire nem biztonságosak, attól valószínűleg nem áll távol az erkölcsi tisztaság - és így a vallásosság sem. 

A vizsgálat kevésbé meglepő eredménye, hogy azok, akik a vallás szilárd elveire támaszkodnak, “kevésbé hisznek a tudománynak és megnyilvánulásaik is egy tudományokat nem támogató hozzáállást tükröznek.” A felmérésekből levont következtetések szerint, ha valaki szkeptikusan gondolkodik a génmódosított növényekkel kapcsolatban, akkor az illető feltehetően nem nagyon bízik a természettudományokban. Persze az is lehet, hogy egyszerűen csekély ismerete van a témában. (Igen, azzal kapcsolatban joggal lehetnek fenntartásai az embernek, hogy az egyes konglomerációk hogyan kezelik bizonyos GM növények törzseinek tulajdonjogát, arra azonban jelenleg nincs meggyőző bizonyíték, hogy maguk a génmódosított növények ne lennének biztonságosak - írja az IFLScience.com.)

A kutatás arra is rávilágít, hogy a tudománytagadók általában véve ugyanannyira jártasak a tudományokban, mint mások, vagyis egyáltalán nem biztos, hogy műveletlenek vagy tájékozatlanok egy témában, viszont a már meglévő hiedelemrendszereiknek és eltérő világnézetüknek köszönhetően másként látják a dolgokat. Éppen ezért nem elég pusztán tényekre hivatkoznunk, ha meg akarjuk győzni az oltásellenes ismerősöket arról, hogy nincs miért tartaniuk a vakcináktól. Mivel gondosan kiválogatják azokat a tényeket és tanulmányokat, amik azt támasztják alá, amit eleve igaznak gondolnak, ők is csak a saját igazukat fogják szajkózni.

A tudomány maga is egy hiedelemrendszer

A tudós is mindig valamilyen előzetes hiedelem, elmélet, feltevés hipotézis alapján fog neki a megfigyelésnek. Az előzetes elmélet alapján választja ki például megfigyelése tárgyát, azt a módszert, ahogyan a megfigyelést végzi, vagyis hogy puszta szemmel, vagy mikroszkóppal, távcsővel, esetleg műszerekkel felfegyverkezve dolgozik-e.

“Minden tudományos hipotézis, elmélet, modell hiedelem, de a tudomány csak akkor fogadja el a hiedelmek legális kommunikációját, ha azokat folyamatosan szembesítik a kísérletek, megfigyelések során megismert tényekkel. Ennek az apparátusnak köszönhetjük a tudomány, a technika, végső soron az ember fejlődését” - írja Csányi Vilmos és Tóth Balázs Hiedelmeink - Az emberi gondolatok építőkövei című könyvükben. Szerintük a probléma lényege, hogy meg tudjuk-e különböztetni, mi a tapasztalati tény és mi nem az. 

Nem minden szkepticizmus egyenlő

A többféle kísérletből álló kutatásba más-más életkorú, demográfiai hátterű és előzetes hiedelemmel rendelkező felnőtteket vontak be, akiket arra kértek, hogy értékeljék egy skálán, szerintük mennyire fontos a tudomány az igazság eléréséhez. Egy másik feladatban a válaszadók azt pontozták, hogy mennyire értenek egyet az alábbiakhoz hasonló kijelentésekkel: "A HIV-fertőzés AIDS-hez vezet”, “Az emberi széndioxid-kibocsátásnak köszönhető a klímaváltozás”.

Az alanyok ezenkívül lehetőséget kaptak egy saját szövetségi költségvetés elkészítésére is: miután bemutattak nekik egy 2015-ös adatokat ábrázoló kördiagramot, azt a feladatot kapták, hogy tetszésük szerint rendezzék át annak szeleteit. A kísérlet vezetői ezzel azt akarták szemléltetni, hogy minél nagyobb összeggel finanszírozná valaki a tudományos kutatásokat, annál nyilvánvalóbb, hogy támogatja magát a tudományt.

Ezzel egy időben a kutatócsoport korábbi véleményfelméréseket is felhasznált annak érdekében, hogy kiderüljön, a hiedelemrendszerek és a szkepticizmus különböző típusai között vannak-e összefüggések. Mint kiderült, vannak. 

shutterstock 248374732

Az ortodoxia ragaszkodik ahhoz az elképzeléshez, hogy az igazság elsődleges forrása az egyén hite, nem pedig a tudományok. Így nem is meglepő, hogy egy rakás - többek között a legújabb vizsgálat is - azt találta, hogy a vallási konzervativizmus együtt jár a tudomány megtagadásával.

Más vizsgálatok is igazolják, hogy a tudományokban való jártasság szintjétől függetlenül a konzervativizmus összefügg az antropogén klímaváltozás-elmélet megtagadásával - köszönhetően annak, hogy a tudományszkepticizmus képviselői makacsul ragaszkodnak saját álláspontjukhoz.

A kutatók gyanítják, hogy “a konzervatívok a klímaváltozás tudományának gazdasági és politikai következményei miatt aggódnak”, ez pedig azt sugallja, hogy a klímavédelemmel járó előnyökről szóló gazdasági viták lehetnek a legjobb módja annak, hogy meggyőzzük a szkeptikusokat.

„Az oltásellenes mozgalom életekbe kerül, a klímaváltozással szembeni szkepticizmus pedig lelassítja a nemzetközi reakciót korunk legnagyobb társadalmi, gazdasági és ökológiai veszélyével szemben” - véli Matthew Hornsey, az ausztráliai Queenslandi Egyetem pszichológus kutatója, a tudományellenes nézetek lélektanának szakértője.

Mi a legnagyobb baj?

Az, hogy az emberek a tudományos következtetéseket politikai vagy társadalmi érdekekkel kötik össze. Dan Kahan szerint, aki jog és pszichológia kapcsolatával foglalkozik az amerikai Yale Egyetemen, az emberek mindig is válogatósak voltak a tudományos tényekkel kapcsolatban – ez nem egy új jelenség. Csakhogy a múltban nem volt ekkora a probléma, mivel a tudományos következtetésekkel a politikai és kulturális vezetők is egyetértettek, és úgy mutatták be őket, hogy azokhoz a társadalomnak fontos érdeke fűződik.

„Ma már a tudományos tényeket fegyverként használják a kulturális fölényért vívott harcban, a hatás pedig egy szennyezett tudományos kommunikációs környezet” - állítja Kahan.

A tudományok megértésének és támogatásának hiánya ugyan érthetővé teszi a GM-szkepticizmust, ám az oltásellenességnek az erkölcsi tisztasággal kapcsolatos érvei elég zavarosak. Az erős vallási hajlandósággal gyakran együtt járó morális tisztaságot leegyszerűsítve így definiálhatjuk: megingathatatlan hit, hogy jó az, amit teszel. Ha tehát azt nézzük, hogy a vakcinák elutasítása emberek életét sodorja veszélybe, az oltásellenesek hozzáállása felvet néhány kérdést, nem?

A tapasztalatok alapján formálódó hiedelmekkel, gondolati konstrukciókkal egy-egy emberi közösség egésze jól-rosszul lefedi a valóságot, vagyis a valóságból annyit fogunk fel csupán, amennyit a hiedelmeink közvetítenek belőle. (...) Modern időkben a hiedelemrendszerekkel sokféle probléma adódik. A hagyományos közösségek eltűntek, lassan megszűnt az a szerepük, hogy összehangoló szabályozással érvényesítsék a különböző hiedelmeket. A hiedelmek egyéni hiedelmekké váltak, így a valóságtól is egyre távolabb kerülhetnek. Ez a modern emberiség legnagyobb problémája.

Ha jobban beleásnád magad a témába, melegen ajánlom Csányi Vilmos és Tóth Balázs Hiedelmeink - Az emberi gondolatok építőkövei című könyvét, amely a biológia, a pszichológia és a kultúra egyéb területeiről vett szemléletes példákkal segít megérteni, hogy a hiedelmek megalkotására való képesség az egyik legfontosabb emberi adottságunk. A nemrégiben megjelent könyv hiedelmeink keletkezését és működését mutatja be és bizonyítja: hiedelmeink által ismerjük meg és formáljuk saját képünkre a világot, és még a valóság olyan alappillérei is hiedelmek, mint hogy mit jelent az „én”.

Mustra