A WHO és az UNICEF arra hívta fel a figyelmet, hogy Európában és Közép-Ázsiában minden negyedik gyermeket vagy serdülőt érint valamilyen mentális egészségi probléma. A szervezetek szerint a romló folyamatok nem egyetlen területen jelentkeznek, ezért a következő években átfogó beavatkozásra lesz szükség.
Több tanulmány is arra utal, hogy az olyan problémák, mint a szorongás, depresszió vagy más pszichiátriai zavarok, hozzájárulhatnak ahhoz, hogy valaki idősként a rettegett, agyat érintő betegségben, demenciában szenvedjen.
A közösségi média hatására a tinédzser fiúknál, fiatal férfiaknál kialakulhat egy veszélyes testképzavar, amelyet nehéz felismerni.
Barbara Daly Beakeland gyönyörű modellből lett a New York-i társasági élet kedvence, a csillogás azonban tragédiába torkollt: amikor a milliomosfeleség rájött, hogy fia, Antony nem a nőkhöz vonzódik, úgy döntött, erőszakos módszerekkel próbálja „kiűzni belőle” a másságot. A „kísérletnek” nem lett jó vége.
A világ legokosabb emberének kalandos élete volt, és valószínűleg több mentális betegséggel is együtt élt egy olyan korban, amelyben az emberiség még nem rendelkezett kellő eszközökkel kezelésükre.
Kurt Gödel osztrák matematikus és tudományfilozófus a 20. század legbriliánsabb elméi közé tartozott, a zseniális tudósnak azonban súlyos lelki gyötrelmekkel és mentális betegséggel kellett megküzdenie – élete vége felé annyira elhatalmasodott rajta a paranoia, hogy még enni sem volt hajlandó.
Borderline, vagyis határeseti személyiségzavar. Az állapot védjegye az érzelmi kicsapongás és a szinte őrjítő kettősség, ami önkárosító tünetekkel is társul. Harag és impulzivitás is jellemzi, de leginkább az énkép/énidentitás instabilitása a legészrevehetőbb jellemzője. Kneszl Bea Carmen meséli el, milyenek a mindennapjai borderline-osként.
Az 1940-es években szinte futószalagon hajtották végre a lobotómiákat, volt olyan orvos, aki öt perc alatt végzett egy beavatkozással. Egy darabig csodálatod gyógymódnak tartották, ám egy évtized elteltével szörnyű mellékhatásai derültek ki.
ADHD, vagyis figyelemhiányos hiperaktivitás. Ez talán a legismertebb oximoron manapság. Egyre többekről derül ki, hogy küzdenek ezzel a mentális betegséggel, amiről már szinte mindenki hallott, de kevesen tudják, hogyan is néz ki a gyakorlatban. Cikkünkből betekintést nyerhetsz egy ADHD-s és egy AuDHD-s ember életének hétköznapjaiba.
Húsz megrázó sorstörténettel szembesíti az olvasót Holló Bettina Junior Prima díjas újságíró, akinek a napokban jelent meg a különféle mentális betegségekről, pszichés nehézségekről és függőségekről szóló könyve. Az Index munkatársa Máshogyan ugyanúgy című kötetében húsz szakértőt – köztük neves pszichológusokat és pszichiátereket – is megszólaltat, akik segítenek jobban megérteni, hogy az érintettek nem „rosszak” vagy „gyengék”. Interjú.
Még egyéves sem volt, amikor megörökölte apjától, V. Henrik angol királytól a trónt. Noha nagykorúvá válásáig a rokonai kormányoztak helyette, igazi uralkodóvá válva is tökéletesen alkalmatlan volt a királyságra.
Ha nem megfelelően tápláljuk a bélbaktériumainkat, az bizony kihat a mentális egészségünkre is, a belünk ugyanis sokkal többet tud annál, mint amit eddig hittünk róla. Nem véletlenül nevezték el a tudósok második agynak.
