Több tanulmány is arra utal, hogy az olyan problémák, mint a szorongás, depresszió vagy más pszichiátriai zavarok, hozzájárulhatnak ahhoz, hogy valaki idősként a rettegett, agyat érintő betegségben, demenciában szenvedjen.
A demencia több típusát ismerjük, és ma már azt is tudjuk, hogy az életkor, egyes genetikai tényezők, valamint a szív- és érrendszeri állapota mind rizikófaktor lehet a betegség kialakulásában. Új kutatások arra világítottak rá, hogy a mentális problémák, különösen, ha azok korán jelentkeznek, jelentős szerepet játszhatnak abban, hogy valakinél idősebb korban kialakuljon a demencia.
Ez az összefüggés a demenciával
Egy Új-Zélandon készült, nagy mintájú longitudinális tanulmány több mint 1,7 millió embert követett nyomon három évtizeden keresztül, és azt találta, hogy akik fiatalkoruktól kezdve mentális zavarral éltek (szorongás, hangulati zavarok, személyiség-zavarok, szerhasználat), azoknál nagyobb a demencia kialakulásának kockázata, és korábban is jelentkeznek annak tünetei.
Így hat az agyra
A depresszió különösen jól dokumentált rizikófaktor demencia szempontjából. Az Alzheimer’s Society és más szervezetek kutatásai azt mutatják, hogy
a depresszió nemcsak előfutára lehet a demencia egyes típusainak, például Alzheimer-kórnak,
hanem maga is befolyásolja az agy szerkezetét, az agyi kommunikációs utak működését, és gyulladásos folyamatokat aktiválhat. Szorongással együtt ezek az állapotok további terheket jelentenek az agynak.
Megelőzés és kezelés
Fontos, hogy a mentális zavarokat vegyük komolyan: a pszichoterápia, szükség esetén gyógyszeres kezelés, valamint életmódbeli tényezők, elegendő alvás, stresszkezelés, közösségi támogatás is segíthetnek. Kutatások jelezték, hogy akik depressziójukat kezelik (pszichoterápiával vagy kombinált kezeléssel),
azoknál alacsonyabb lehet a demencia-kockázatuk, mint azoknak, akik elhanyagolják ezeket az állapotokat.
Magyarországon is nő a mentális problémákkal diagnosztizált emberek száma, a depresszió, szorongás, stressz sokaknál jelen van, különösen fiatalabb korban, és a demencia előfordulása is nő az idősek között.
Bár pontos hazai adat arra vonatkozóan, hogy a mentális zavarok és a demencia közötti összefüggés mennyire erős itthon, korlátozott, az nem kétséges, hogy a mentálhigiéné fejlesztése, vagyis korai felismerés, hozzáférés pszichológiai ellátáshoz, kulcsfontosságú lehet abban, hogy megelőzzük demencia előfordulását.
Egy bolíviai törzs idős tagjai között meglepő módon alig fordul elő a demencia, ami életmódjukkal és étrendjükkel függhet össze.
