Úgy tűnik, a kutatók nem érték be annyival, hogy a videójátékok hatására agresszívabbak lesznek a gyerekek. A legújabb kutatások eredményei szerint ugyanis a számítógépes játékoknak számos pozitív hatása is van.
Az elmúlt években hazánkban is egyre nagyobb népszerűségre tesznek szert a különböző húsmentes, növényi alapú étrendek. Újabb és újabb vegetáriánus és vegán éttermek nyílnak, hiszen egyre nagyobb a kereslet az ilyen jellegű vendéglőkre is, sőt már a kórházak is biztosítanak étkezési lehetőséget a vegán betegek részére. De mi történik, ha egy vegetáriánus vagy vegán háztartásba születik a gyerek?
Tabutémákat boncolgató regényeket és egy hiánypótló interjúkötetet ajánlunk, melyeket már a 90. Ünnepi Könyvhéten is beszerezhetsz.
A hideg szülői attitűd idő előtti öregedéshez, és az ehhez kapcsolódó egészségügyi kockázatok növekedéséhez vezethet. A kutatók szerint kimutatható, hogy a gyerekkori stressz hatására megrövidülnek a telomerek, a kromoszómák végén található rövid, többszörösen ismétlődő szakaszok.
Egy új kutatás tanúsága szerint korai traumatikus élményeink nyomán még a fogaink is rosszabbak lesznek. Felnőttkorunkban is.
A fülgyulladás gyakori, de nehezen felismerhető probléma a kisgyerekeknél. A szülők gyakran csak a kicsik panaszaiból következtethetnek rá, de a diagnózisért orvoshoz kell menni. Legalábbis eddig így volt. Most viszont egy új telefonos alkalmazás nyújthat segítséget a fülfertőzések felismeréséhez.
A játszótér nemcsak a gyerek energiáinak levezetésére, hanem közös minőségi időtöltésre is kiváló – erre hívja fel a figyelmet a Hintalovon Alapítvány legújabb kampánya.
Régóta tudjuk, hogy a szoptatáskor a csecsemő szervezetébe kerülő anyagok nagyban hozzájárulnak az immunrendszere alakulásához. Eddig azonban azt gondoltuk, hogy ez az állapot csak a szoptatás ideje alatt áll fenn – ez az elképzelés azonban megdőlni látszik.
Június első vasárnapján idén is a pedagógusokat köszöntötték. A virágok és pralinék között azonban minden évben elsikkad a lényeg: hogyan lehetne olyan hellyé tenni az iskolát, ahol tanár és diák egész évben jól érzi magát, és ahol tényleg megtörténik a tanulás csodája?
Mi az a skarlát, mik a tünetei és mit lehet tenni? Megelőzés, felismerés, kezelés!
Bár az utóbbi két évben csökkent, a rendszerváltozás óta összességében mintegy hatszorosára emelkedett a diplomások száma Magyarországon. Tényleg több kiművelt emberfő él köztünk, mint 25-30 évvel korábban, vagy a diploma mögött ma már nincs akkora tudás? Kell egyáltalán ma diploma a boldoguláshoz?
Egy friss kutatás szerint a következő generációra is jelentős hatást gyakorolnak a szülők által elszenvedett, traumát okozó gyerekkori élmények.
Lassan itt a jó idő, végre ki lehet menni a szabadba. Ezzel együtt nemcsak a gyerekek mozgástere, de a sérülések száma is nő, egyre több a horzsolás és a kék-zöld folt. Nézzük meg, melyek azok a sérülések, amiket otthon is elláthatunk, és mikor kell orvoshoz fordulni.
Jó szülőnek lenni néha elég nyomasztó. Rengeteg döntést kell a gyerekkel együttműködve meghozni: milyen különórákra, táborokba járjon? Melyik iskolát válassza? Mi legyen az ebéd, amivel vitamin is jut a szervezetébe? A mindennapi rohanás közepette előfordulhat, hogy összekuszálódnak a prioritások. A jó hír az, hogy érzelmi szinten ennél lényegesen egyértelműbbek a gyerek szükségletei.
Szülőként hatalmas a felelősségünk abban, hogy a gyerekünknek reális képe legyen önmagáról. Gyakran nem is vesszük észre, hogy egy-egy veszekedés milyen mély nyomokat hagy a gyerekben, pedig ezeknek akár életre szóló hatásuk is lehet.
Túlzásnak tartod, hogy a lányod focizik és imád barkácsolni? Zavarba jössz, amikor a fiad az édesanyja magas sarkú cipőjében tipeg? A gyerekek sok olyan tulajdonságot, érdeklődést, viselkedést mutatnak, amit a társadalom hagyományosan nem ahhoz a nemhez társít, amivel őket anyakönyvezték. Mit tehet ilyenkor a szülő?
Sorsfordítók a 20. században címmel rendezték az Estöri-verseny döntőjét április 27-én a kismartoni Esterházy-kastélyban. A lassan hagyományteremtő megmérettetés a történelemoktatásba integrálja a digitális eszközöket, azokat a diákok folyamatosan használják a feladatok megoldásánál.
A féltékeny testvért gyakran félreértik, pedig a féltékenység normális dolog, hiszen minden gyerek azt szeretné, ha a szülei csak rá figyelnének. Épp ezért nagyon nem mindegy, hogy szülőként hogy állunk a kérdéshez.
Igen, ez itt a 21. század, ahol már alig vegetálnánk el okoseszközeink, elsősorban a telefonunk nélkül. Utóbbi segítségével bonyolítjuk banki ügyeinket, használjuk a közösségi médiafelületeket, híreket olvasunk és fényképeket készítünk, menüt és edzést tervezünk, posztolunk, kommentelünk, filmet nézünk, zenét hallgatunk, játszunk és néha persze telefonálunk is. Gyerekeink pedig nemcsak hogy lelkesen követnek, de ezen a téren már rég le is hagytak bennünket.
Időnként semmi sem úgy alakul, ahogy elképzeltük, és ezzel nemcsak a felnőttek szembesülnek, hanem a gyerekek is. Szülőként ilyenkor gyakran érezzük, hogy tehetetlenek vagyunk, és nincsenek olyan eszközeink, amelyeknek a segítségével könnyebben tudnánk kezelni ezeket a nehezebb helyzeteket.
Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) azt akarja elérni, hogy a kisgyerekek aktívabbak legyenek. Az iránymutatások konkrét ajánlást fogalmaznak meg az öt év alatti gyerekek testmozgására, alvási szokásaira és a képernyő előtt töltött idő mennyiségére vonatkozóan.
Bár a váratlan csecsemőhalál oka a mai napig nem ismert, ha odafigyelünk néhány dologra, jelentősen csökkenthetjük a valószínűségét. A közös ágyban való alvásról például nem kell lemondanunk, viszont a cigarettáról igen.
A gyerekek gyakran nem hallgatnak a jó szóra, ha pedig felhúzzuk magunkat ezen, csak még inkább kiássuk a csatabárdot. Mi tehát a teendő?
Nagyjából minden ötödik gyereket kezelnek ekcémával. Még az egészen enyhe esetek is komoly hatással lehetnek nemcsak a gyerekre, de az egész családra is. Sokan túl lesznek az egészen még az iskola megkezdése előtt, azonban olyan gyerekek is vannak, akik éveken keresztül szenvednek a bőrbetegségtől.
„Magyar, német, mennyiségtan, földtan... Tyű! Hiszen én még nem csináltam meg a térképet... Ceruzával megvan már, most ki kellene húzni tussal Magyarország határát...” – rémül halálra a Tanár úr kérem hőse, amikor rájön, hogy nemcsak elaludt, de készülni is elfelejtett az aznapi órákra. Néhány sorral lejjebb meg már elmosódik álom és ébrenlét határa: „Ne feleseljen, tanár úr. Tanár úr, nem készültél. Hát mondd meg, tanár úr, mi a fővárosa Dániának? Na ugye, nem tudod. Dánia fővárosa Budapest, miután én most elfoglalom, és hozzácsatolom Magyarországhoz. Ülj le, tanár úr, négyest kapsz.”
