Nem voltunk elég bátrak, hogy iskolába adjuk a gyerekeket
Ádámék gyerekei nem járnak iskolába, nem is magántanulók. Ők szabadontanulók, vagyis unschoolerek. De hogy is megy ez? Elmagyarázzák.
Ádámék gyerekei nem járnak iskolába, nem is magántanulók. Ők szabadontanulók, vagyis unschoolerek. De hogy is megy ez? Elmagyarázzák.
Szülőként egész évben van okunk aggódni gyerekeink képernyőzési szokásai miatt, a szünidőben pedig fokozódnak az izgalmak, hiszen még több idő van nyomkodni. A WHO nemrégiben a mentális rendellenességek közé sorolta a túlzott videójáték-használatot, ráadásul a gyerekeink nemcsak játszanak, de közösségi életet is élnek a gép előtt. Milyen hatással van mindez rájuk, és mit tehetünk azért, hogy minimalizáljuk a kockázatokat?
Manapság már szinte nincs is olyan helyzet, amelyben ne lenne szükség a telefonunkra. A készülék segítségével beszélgetünk, tájékozódunk, intézzük az ügyeinket, sőt már fizetni is tudunk vele. Így megkerülhetetlen, hogy a gyerekek is rákapjanak a különböző technológiai újításokra.
A gyerekeknél előforduló cérnagiliszta inkább csak kicsit undorító, de komoly panaszokat általában nem okoz. A bélférgesség egyik leggyakoribb oka a rossz higiénia, de szerencsére Magyarországon alapvetően nem túl gyakori. Ám ha egzotikus országba utazunk, érdemes jobban vigyázni.
Májusban még a rengeteg eső miatt sírtunk, mostanra pedig durván rákapcsolt a nyár. Az iskola bezárt, sok oviban szintén szünet van, és a többség víz mellett próbál túlélni, így nem árt felfrissíteni, hogy mire érdemes figyelni a gyerekeknél, mielőtt kimegyünk a napra.
Mik a legjobb játékok, mit tegyünk, ha fájdalmas a szoptatás, milyen hatással van a kicsik agyára a bababeszéd – ilyen és ehhez hasonló kérdésekre is válaszokat kínál az UNICEF Magyarország által indított, kisgyerekes szülőknek szóló online mesterkurzus.
Egy felfújható strandlabda nem foglal sok helyet, de jó szolgálatot tehet a reptéri várakozás közben, a gépen pedig jó móka lehet post-ittel kidekorálni az ablakot. És még néhány tipp ahhoz, hogyan utazzunk kisgyerekkel repülőn – ami nem könnyű műfaj.
Kutatások szerint a gyerekek 9-11 évesen találkoznak először pornóval. Ezek a tartalmak sokszor kéretlenül jelennek meg a képernyőn, vagy szoftosabb formában akár éppen a legmenőbbnek tartott videóklipekben is. Hogyan hat mindez a kamaszokra? Szembe tudnak-e helyezkedni a pornókultúra által diktált torz elvárásokkal? Erről kérdeztük a Patent Egyesület munkatársait, Kardos Bogátát és Sudár Orsolyát.
Írd le egymás alá hússzor az alábbi hiányos mondatot: Én … vagyok. Ezt követően tedd fel magadnak azt a kérdést, hogy ki vagy te. Öt perc, vagy annál kevesebb idő alatt töltsd ki a mondatokat. A válaszok sorrendje most nem számít.
Ha az apák napjára kapott pénztárca vagy nyakkendő különösebben nem is, az együtt töltött idő biztosan jó hatással van a szülő és a gyerek közötti kapcsolatra.
Évek óta látható tendencia, hogy sokkal jobb eredményeket érnek el a budapesti általános iskolások a nyelvi kompetenciafelméréseken, mint a községi iskolákban tanulók. A Funside School nyelviskola vezető tanárai szerint a fő probléma a hozzáállással és a szemléletmóddal van: nagyon nem mindegy ugyanis, hogy a tanulók bemagolandó tantárgynak vagy a világ megismeréséhez szükséges eszköznek tartják az idegen nyelvet.
Az újszülöttek számára létkérdés a bőrkontaktus: segítségével sokkal hamarabb megnyugszanak a születés után, és a szoptatás is könnyebben megy. Az anyákra is pozitív hatással van a baba közelsége, például könnyebben viselik a császármetszésből való lábadozást. Interjú dr. Vágási Judittal a bőrkontaktusról, a szoptatásról és a kengurumódszerről.
Magyarországon az újszülöttek 40 százaléka császármetszéssel jön világra. Fél évszázada ez az arány még csak 5 százalék volt, és sokak szerint az esetek nagy részében egyáltalán nem is indokolt a beavatkozás. Ennek ellenére az arány emelkedik, és nem csak Magyarországon.
Mit csináljon az a szülő, aki mindenképpen el szeretné érni, hogy a gyereke megtanuljon egy nyelvet? Nyugodtan bízza a dolgot az iskolára, vagy kezdjen el már kisbaba korban idegen nyelven énekelgetni? Sikeres nyelvtanulókat kérdeztünk, ők hogyan oldották meg a kérdést, és mit csinálnak a saját gyerekükkel.
Személyes történetek az anyaságról, tények és tévhitek a csecsemőgondozásról, generációk közötti konfliktusokról – négy vadiúj könyvet ajánlunk, nem csak szülőknek.
Ahány ház, annyi szokás, és ha gyereknevelésről van szó, a szokásosnál is szélesebb a paletta. Az otthonról hozott minták, a szüleink elképzeléseivel homlokegyenest szembeforduló saját utak, a hagyományok és a körülöttünk épp átalakuló világ mind hatással vannak arra, ahogyan gyerekeink neveléséről gondolkodunk.
Sok apának nehézséget okoz, hogy kapcsolódjon a lányával, különösen kamaszkorban, amikor a kis hercegnőből egyre inkább független nő lesz. Pedig az apáknak már az első pillanattól hatalmas szerepük van a lányuk személyiségének alakulásában. Rajta is múlik nemcsak a férfiakba vetett bizalma, de az is, hogy hogyan látja saját magát mint nőt, és mennyire lesz magabiztos.
A sok millió velünk együtt élő kutya többnyire barátságos, szerető, sok esetben igazi családtag. Mégis vannak olyan helyzetek, amikor a kutyák is veszélyt jelenthetnek.
A szülés folyamata nemcsak az anyának, de az újszülöttnek is életre szóló élmény, ami arra is rányomja a bélyegét, hogyan alakul az anya-gyerek kapcsolat a korai szakaszban. A legtöbben heteken, hónapokon át készülünk rá, hogy minden a lehető legideálisabban történjen.
Egy friss kutatás szerint a hét nyelven tudó zenélő, világító és beszélő babajátékok kevésbé segítik a kisgyerekek beszédfejlődését, mint hagyományosabb társaik.
Szülőként igyekszünk minél előbb megtanítani a gyerekeinknek, hogy kedvesek legyenek. A pincérekkel, taxisokkal, nagyszülőkkel, más gyerekekkel, lényegében mindenkivel, akivel találkoznak. De biztos, hogy ez a kedvesség legfontosabb formája?
Míg a bölcsis gyerek még mindent elmond a szüleinek, addig az ovis már próbálkozik a füllentéssel, a kamasznál pedig ki kell érdemelni, hogy önként és őszintén beszámoljon a dolgairól. Ehhez pedig az kell, hogy már az első pillanattól jó példát mutassunk, miközben türelmesek és empatikusak maradunk az őszinteséget még csak tanuló gyerekkel.
Senkinek sem könnyű, ha beteg a gyerek, a nehéz helyzeten pedig sokat ronthat, ha annyira súlyos a probléma, hogy kórházi kezelésre van szükség. Az ellátásra szoruló gyerekek sokszor félelmetes, traumatizáló élményekkel „gazdagodnak”.
Amikor a szülő megtudja, hogy a gyerekének krónikus betegsége van, az egész világa megrendülhet. Szerencsére ma már számos állapottal együtt lehet élni, ha a család elköteleződik a rendszeres gyógyszerszedés és az életmódbeli változtatások mellett. A kezeléseket mégis sokan abbahagyják, legalábbis időlegesen. Miért teszik ki ekkora veszélynek a gyereküket?
Rengeteg tévhit és már idejétmúlt információ terjed az interneten szoptatásról, gyereknevelésről és általában a gyerekes témákról, ezek ellen próbálja felvenni a harcot egy facebookos közösség és egy készülő weboldal. A 200 önkéntes szakértővel működő Édesanyák csoport sok tekintetben kiemelkedik a kismamás online közösségek közül.