Mi kell a nyelvtudáshoz a szókincsen és a nyelvtanon kívül?

Évek óta látható tendencia, hogy sokkal jobb eredményeket érnek el a budapesti általános iskolások a nyelvi kompetenciafelméréseken, mint a községi iskolákban tanulók. A Funside School nyelviskola vezető tanárai szerint a fő probléma a hozzáállással és a szemléletmóddal van: nagyon nem mindegy ugyanis, hogy a tanulók bemagolandó tantárgynak vagy a világ megismeréséhez szükséges eszköznek tartják az idegen nyelvet.

Magyarországon 2015 óta mérik az általános iskolások nyelvi felkészültségét angol és német nyelvből: a felmérés az olvasott és a hallott szöveg értését méri, és azok a diákok kapnak „megfelelt” minősítést, akik legalább 60 százalékosra írják meg a tesztet.

A hatodikosok A1-es szintű feladatsort kapnak – aki ilyen szinten beszél angolul, az képes bemutatkozni, meg tud válaszolni és fel tud tenni egészen egyszerű kérdéseket. A nyolcadikosoknak ennél valamivel nehezebb, A2-es tesztet kell megoldaniuk: ezen a szinten a tanuló képes megérteni és használni olyan mondatokat, amelyek alapvető társalgási témákhoz, például a családhoz, vásárláshoz, munkához kapcsolódnak.

„A legtöbb diáktól távol áll az idegen nyelvi kommunikáció, hiszen steril környezetben, tankönyvből, tantárgyként és tananyagként ismerkednek a nyelvekkel” – mondja Rozsos Réka, a Funside School nyelviskola egyik szakmai vezetője, aki szerint a receptív készségek (a hallott és az olvasott szöveg megértése) terén erősebbek a hozzájuk kerülő diákok, mint a produktív készségek (beszéd- és íráskészség) terén. Ugyanakkor az iskolán kívül egyre közelebb kerül a gyerekekhez a nyelv: a YouTube-csatornák, a telefonos applikációk, a videojátékok nyelve angol, így észre sem veszik, milyen nagy mértékben bővül a szókincsük játék vagy filmnézés közben.

A szókincs és a nyelvtan nem elég
A szókincs és a nyelvtan nem elégFotó: gpointstudio / Getty Images Hungary

A Funside School szakemberei ebből a 21. századi jelenségből kiindulva olyan nyelvi készségeket fejlesztenek, amelyek révén a gyerekek nem csak az anyanyelvükön lesznek képesek helyesen és magabiztosan kommunikálni, gondolkozni, gondolatokat kifejezni. Úgy látják, erre a gyerekek is nyitottak – felismerték, hogy játékokból, videókból sokat lehet tanulni, és ha a tanárok ezt nem lekicsinylik, hanem kihasználják, akkor érdekes és eredményes közös munkát tudnak végezni.

A kompetenciamérés eredményei

Az Oktatási Hivatal által közölt eredmények szerint 2018‐ban a 6. évfolyamos angol nyelvi mérésen a részt vevő tanulók kétharmada (65 százaléka), míg a 8. évfolyamos méréseken a tanulók 60 százaléka szerzett megfelelt minősítést. A vélhetően nehezebb feladatsornak köszönhető alacsonyabb átlagpontszám azt jelenti, hogy a 2018‐as angol nyelvi mérésen a korábbinál jóval kevesebb tanuló teljesítette az elvárt szintet. A nyelvi mérés készítői szerint az okok feltehetőleg nem a tanulók teljesítményének változásában keresendők.

nyelvimeres 1.png
Fotó: Oktatási Hivatal

A mérésben érintett iskolák 24 százaléka kiemelkedően jó eredményt, 14 százaléka gyenge eredményt ért el. A jó eredményt elérő iskolák aránya Budapesten és a nyugat‐dunántúli régióban, a gyenge eredményt elérő iskolák aránya pedig a dél‐dunántúli, az észak‐alföldi és az észak‐magyarországi régióban volt magasabb az átlagosnál.

Szemléletváltás, az kell 

„Nagyon sok összetevője van annak, hogy milyen tudással érkeznek hozzánk a gyerekek: az életkor, a nyelvoktatás eredményessége az adott iskolában, a tanárcserék száma, vagy az, hogy a diák járt-e már magánórákra, csak néhány tényező. Összességében elmondható, hogy bizonyos tudással, minimális szókinccsel szinte minden hozzánk kerülő gyerek rendelkezik. A probléma egyrészt azzal van, hogy ez a tudás nincs rendszerezve a fejükben, másrészt pedig azzal, hogy a gyakori tanárcserék miatt tulajdonképpen ugyanaz a tudásanyag kerül elő újra és újra az iskolában, így nem kis kihívás a szintbeli előrelépés” – mondja Fancsali Kató, a Funside School másik szakmai vezetője.

A szakemberek szerint teljesen mindegy, mennyi fordítóapplikációt és nyelvfelismerő programot fejlesztenek manapság, nyelvtudásra mindig szükség lesz – az más kérdés, hogy milyenfajta tudásra. „Az óráimon a gyerekek magabiztosságot és rutint szereznek, ami a tanulási folyamat része, ugyanis nem elég, ha csak szavakat és nyelvtant zúdítunk rájuk. Úgy gondolom, az ilyen magabiztos és bátor nyelvtudás az, ami a mai világban szükséges, nem pedig a kimaxolt szókincs és a tökéletes nyelvtan, ezért inkább erre kellene a nyelvtanítás során koncentrálni” – fűzi hozzá Rozsos Réka.

Mustra