Nemcsak a fociban vagyunk mind otthon, a tízmillió gyerekpszichológus és szuperszülő hazája is vagyunk: alig van olyan nevelési kérdés, szülői magatartás, hozzáállás, amellyel kapcsolatban ne lennének már jó előre kész válaszaink.
Kisgyerekeknél nagyon nem mindegy, hogy milyen készítménnyel védekezünk a szúnyogok ellen, mert csecsemők esetében a szerek zöme még nem használható, de a picit nagyobbaknál is érdemes inkább a természetes módszereket előnyben részesíteni.
A generációzás problémájáról, emberek és gépek viszonyáról, és a szakmák sorsáról kérdeztük Nemes Orsolya generációkutatót.
Te is sokat szórakoztatod a kisbabádat úgy, hogy beszélsz hozzá, esetleg grimaszolsz neki? Nos, kiderült, hogy sokkal érdekesebbnek tart, amikor ásítasz egy jó nagyot. Legalábbis amíg még csecsemő. Később aztán muszáj lesz valami tényleg érdekeset csinálnod.
Bár eddig úgy gondoltuk, hogy ez a képességünk csak egyéves kor után alakul ki, kiderült, hogy már 6 hónaposan is empátiát mutatnak a gyerekek az áldozatok iránt.
Egy új kutatás összefüggést állapított meg a szülők életkora és a születendő gyermek idegrendszer-fejlődési rendellenességeinek valószínűsége között, ez azonban messze nem akkora, hogy aggodalomra adjon okot.
Sokan ilyenkorra már túl vannak a családi nyaraláson, végigjárták a megszokott játszótereket, programokat, de egy csomó minden van még, amire augusztusban sort keríthetünk, és jó eséllyel nemcsak a gyerek számára lesz izgalmas, hanem nekünk is.
Szülőként a dicséret jó esetben a mindennapjaink része. Van, amikor igazán őszintén elámulunk gyermekünk képességeitől, és van olyan is, amikor már kicsit fásultan jegyezzük meg, hogy milyen szép lett a tizedik ugyanolyan póni.
Kutatóknak sikerült azonosítaniuk egereknél az idegsejteknek azt a csoportját, amely oxitocin hatására aktiválódik a nők agyában, a férfiakéban viszont ugyanezen az agyterületen nem található meg.
Már javában zajlik a gyerekek által várva várt szünidő. A megszokott hétköznapokhoz képest ez a pár hónap szinte mindenki számára hoz egy kis változást a napi beosztásban, életmódban, táplálkozási szokásokban.
A gyerekneveléssel kapcsolatos kérdésekben nem mindig értünk egyet. Ahogy a szeretetünket sem egyformán fejezzük ki. Mennyiben befolyásolja az érzelmeink kimutatásának módját, hogy milyen mintákat hozunk otthonról, vagy hogy mit látunk a környezetünkben?
Ahhoz, hogy a gyerek magabiztosan és nyugodtan irányíthassa az életét, tudnia kell, mikor mire figyeljen, és mire ne, mikor mit végezzen el, és mit ne. David Allen vezetési tanácsadó és coach, a GTD-módszer (Getting Things Done) atyjának legújabb, fiataloknak szóló könyve nyomán adunk néhány hasznos tippet, hogy stresszmentes hatékonyságnövelésből is jeleskedjen a gyereked.
Szülőként sokszor kapunk kéretlen tanácsokat. Nem kéne neki annyi csokit adni, attól pörög így fel az a gyerek. Igenis kéne neki csokit adni, szüksége van az édesre. Kicsit jobban oda kéne figyelni, anyuka, mert az előbb is majdnem leesett ez a kisfiú. Jaj, ne féltse már annyira, ha leesik, majd megtanulja! Hát minek ennyi gyerek, azt fel is kell nevelni! Higgye el, kéne neki egy testvér.
Nagy, felfújható bábu áll a játékokkal teli szobában. Egyszer csak odalép hozzá egy felnőtt: ráüvölt, fejbe veri egy fakalapáccsal, majd a terem másik végébe hajítja. Az eseménysorokat végignézi egy gyerek. Vajon utánozni fogja később a felnőtt viselkedését? Mi történik, ha csak filmen látja ugyanezt, vagy egy macskajelmezbe öltözött alak a bántalmazó?
Lehet, hogy még gyerekek, de ők is sokat tudnak tenni a földért. A környezetbarát gyerekkor pedig megalapozza a tudatos felnőtt életet.
Ahogy a partok és a vízimentők nem olyanok, mint a Baywatch-ban, úgy a fuldoklás sem alkalmazkodik a hollywoodi klisékhez. Nem mindig látványos. Nem mindig hangos. De bármikor megtörténhet.
Kutatók vizsgálták, hogyan hat a teljesítményünkre a testtartásunk, és az eredmények szerint nagyon nem mindegy, hogyan ülünk neki egy feladatnak.
A legtöbb anya számára ismerős változás, hogy szülés után feledékenyebb lett és sokkal könnyebben elérzékenyül, mint korábban. Bár ezek nem kimondottan előnyös tulajdonságok, van rá mentség: a szülővé válás.
Bár évtizedek óta biztosak benne a szülők, most megdőlni látszik az elmélet, miszerint felpörög a gyerek, ha édességet eszik. Sőt, a legfrissebb eredmények szerint az emberek ennek épp az ellenkezőjét tapasztalják: fáradtak és tompák lesznek.
Bár az elmúlt pár évben csökkent, a rendszerváltás óta összességében több mint hatszorosára emelkedett a diplomások száma. Hosszú éveken keresztül a szülők egyik legnagyobb büszkesége volt, ha a gyerek diplomát szerzett. De mi a helyzet manapság?
Hogyan védheti meg magát a gyerek, ha verbálisan vagy fizikailag bántalmazzák? Hogyan előzhet meg ilyen krízishelyzeteket? És hogyan avatkozzon be, ha a környezetében tapasztal erőszakot? Kovács Ildikó önvédelmi instruktortól kértünk tanácsot.
Magyarországon minden negyedik gyerek túlsúlyos. Ez azt jelenti, hogy nagyjából 20 ezer gyerek esetében magas a cukorbetegség, a szívbetegségek vagy a későbbiekben bekövetkező egyéb egészségügyi problémák kockázata.
Az elképzelés, miszerint a kommunikatívabb szülők gyerekei jobb nyelvi vagy kognitív képességekkel rendelkeznek, már évtizedekkel ezelőtt is téma volt a tudomány világában. Egyértelmű eredmény azonban sokáig nem született.
Bár a kisgyerekkori élmények idővel a feledés homályába merülnek, ez ne tartson minket vissza a családi nyaralásoktól. Lehet, hogy a gyerek később nem fog pontosan emlékezni arra, hogy mik történtek vele hároméves korában, de az érzésre, hogy milyen jó volt együtt, arra igen.
„Ha végre itt a nyár és meleg az idő / Az ember strandra jár, mert azért van itt ő” – szól a közismert dal. De ki tud felszabadultan strandolni, amikor annyi mindenre kell figyelni? Nem elég, hogy saját bikini- vagy úszónadrágformánk miatt agyonaggódjuk a nyaralást, de arra is fel kell készülnünk, hogy akár alul-, akár túlöltöztetjük gyerekünket a strandon, lesznek olyanok, akiknek nem tetszik majd, amit látnak.
