Sok emlősnél megfigyelték már, hogy az ásítás ragadós, de embereknél csak körülbelül négyéves kor után. Ez nem jelenti azonban azt, hogy a csecsemők ne reagálnának az ásításra: mint arról a Neuroscience News beszámolt, bebizonyosodott, hogy már az öthónapos csecsemők is meg tudják különböztetni az ásítást a másfajta arcmozgástól.
Nem mindegy, hogy ásítasz vagy csak mozog a szád
A japán tudósok által végzett kutatás eredményei szerint az 5-8 hónapos kor közötti babák agyában specifikus aktivitás mutatkozik, amikor valakit ásítani látnak. A kutatók először azt vizsgálták, hogy a száj és a nyelv mozgását vagy az ásítást tartják érdekesebbnek a csecsemők. Az eredmény szerint az ásítás hosszabb ideig kötötte le a babák figyelmét, mint az arc mozgása.
Ezután a kutatók megvizsgálták, hogy milyen agyi aktivitást mutatnak a csecsemők, miközben az ásítást és a szájmozgást figyelik, még pedig a funkcionális közeli infravörös spektroszkópia (fNIRS) nevű képalkotó eljárás segítségével. Ugyanezzel a módszerrel végzett korábbi vizsgálatokból ugyanis már kiderült, hogy arcmozgás hatására erősödik az agyi aktivitás azon a területen, amely az arcfeldolgozásért felelős. Ezek alapján a tudósok azt várták, hogy a babák agyi aktivitása erősebb lesz, amikor nem arcmozgást, hanem ásítást látnak – és ez be is bizonyosodott. Az eredmények azt mutatják, hogy az ásítás preferenciájának idegi alapja már a féléves kisbabák esetében is megfigyelhető.
