Nagy, felfújható bábu áll a játékokkal teli szobában. Egyszer csak odalép hozzá egy felnőtt: ráüvölt, fejbe veri egy fakalapáccsal, majd a terem másik végébe hajítja. Az eseménysorokat végignézi egy gyerek. Vajon utánozni fogja később a felnőtt viselkedését? Mi történik, ha csak filmen látja ugyanezt, vagy egy macskajelmezbe öltözött alak a bántalmazó?

Albert Bandura kanadai származású pszichológus ‘60-as években végzett kísérletsorozata az obszervációs (megfigyelésen alapuló) tanulás mindmáig egyik leghíresebb demonstrációja. Az ún. „Bobo baba”-vizsgálatok a szociális tanuláselmélet irányzatába illeszkedtek, amely az utánzás szerepét hangsúlyozza az emberi viselkedés alakulásában. Eszerint a gyerekek agresszióját nem öröklött tényezők határozzák meg, hanem azok a példák, amelyekkel az életük során találkoznak akár a való életben, akár a médián keresztül. 

Hogyan igyekezett Bandura alátámasztani ezeket a következtetéseket, illetve milyen aktualitása van mindennek a 21. században élő gyerekek életére nézve? Összefoglaljuk a legfontosabb tudnivalókat.

Mi történt a vizsgálatban? 

Bobo baba egy felfújható műanyag bábu, ami keljfeljancsiszerűen mozog, ha kimozdítják eredeti helyzetéből. Ez elég gyakran megtörtént, mivel a vizsgálatban egyesével részt vevő óvodások azt figyelhették meg, ahogyan egy felnőtt különféle módokon bántalmazza a bábut: szidalmazza, ütlegeli, megrugdossa, kalapáccsal csapkodja stb. Az egyik csoport azt is láthatta, hogy a felnőtt jutalmat (kólát vagy édességet) kap az agresszív viselkedése miatt, míg a másik csoport esetén a felnőtt büntetésben részesült (megszidták vagy elfenekelték), a harmadik csoportnál pedig következmények nélkül maradt az agresszió. Ezt követően a kutatók arra voltak kíváncsiak, hogy a gyerekek hogyan fognak bánni a játékkal. 

Az agresszió jutalmazása rossz üzenet

Az első csoportba tartozó ovisok, akik a felnőtt agressziójának jutalmazását látták, nemcsak utánozták a modell viselkedésének elemeit, de újfajta, válogatott kínzásoknak vetették alá szegény Bobo babát. A második csoportba sorolt gyerekeket némiképp elrettentette a büntetés, ám a felnőtt elfenekelése szintén az agresszióhoz köthető retorzió, ami mai szemmel elfogadhatatlan nevelési eszköz. A harmadik csoportban ambivalens viselkedések jelentek meg, amelyek között voltak barátságos és támadó jellegű közeledések egyaránt. 

A kísérlet további izgalmas változatai 

Bandura és munkatársai a fentiekhez hasonló eredményeket kaptak akkor is, amikor a gyerekek csak filmen nézték végig a felnőtt agresszív viselkedését, vagy a felnőtt egy macskajelmezbe öltözött alakként bántalmazta Bobo babát. Mindkét esetben a megfigyelés során az óvodások elsajátították az agresszív tetteket, amelyeket maguk is előszeretettel reprodukáltak a későbbiekben. A vizsgálatsorozatban arra az összefüggésre is fény derült, hogy a gyerekek hajlamosabbak a velük azonos nemű, magas státuszú, általuk kedvelt személy viselkedését utánozni. A modellkövetés pedig gyakrabban fordul elő azoknál a gyerekeknél, akiknek alacsonyabb az önértékelése, kevésbé függetlenek és kompetensek. 

Mindent eltanulnak a felnőttektől
Mindent eltanulnak a felnőttektőlFotó: Morsa Images / Getty Images Hungary

Az erőszak sosem lehet megoldás!

Bandura kísérletei azért voltak úttörők fél évszázaddal ezelőtt, mert bebizonyították, hogy az erőszakos műsorok nézése növeli az agresszív viselkedést, hiszen a gyerekek azt tanulják meg, hogy az erőszak alkalmazása elfogadható módja lehet a konfliktusok rendezésének. Ez egy nagyon kártékony üzenet, amit az „atyai” pofonok szintén magukban hordoznak. Szomorú, hogy sokan még mindig a nevelés lehetséges eszközét és nem a gyerekek bántalmazását látják benne. 

Érdekelnek más kísérletek? 

Tegyük fel, hogy egy vizuális észlelést mérő feladatban veszel részt. Azt kell megállapítanod, hogy három különböző hosszúságú vonal közül melyik ugyanakkora, mint a másik kártyán szereplő sztenderd vonal. Ha nincsenek látási problémáid, ez gond nélkül megy. De mi történik, ha előtted mindenki más ugyanazt a rossz választ mondja? A csoportnyomás rémisztő erejéről alábbi cikkünkben olvashatsz.

Mustra