Oké-e a szájrapuszi szülő és gyerek között? Most kiderül!

Olvasási idő kb. 3 perc
Google Állítsd be, hogy a Dívány az elsők között legyen a Google-találatokban!

A gyerekneveléssel kapcsolatos kérdésekben nem mindig értünk egyet. Ahogy a szeretetünket sem egyformán fejezzük ki. Mennyiben befolyásolja az érzelmeink kimutatásának módját, hogy milyen mintákat hozunk otthonról, vagy hogy mit látunk a környezetünkben?

Rendszeresen adunk puszit egymásnak. A barátainknak, a családtagjainknak, sőt sokszor már bemutatkozáskor is puszival köszöntjük a másikat. Egy korábbi cikkünkben arra kerestük a választ, hogy mi a helyzet akkor, ha a gyerek és a szülő ad szájrapuszit egymásnak. Olvasóink a Facebookon osztották meg a véleményüket.

Inkább arcra, ha kérhetem 

A kérdésre, miszerint oké-e a szájrapuszi szülő és gyerek között, közel 1 600 szavazat érkezett, olvasóink 83 százalékának pedig nem tetszik ez a szokás. Sokan csak a szerelmesek közötti érintkezés egyik formájának tartják, míg mások gyerekkori tapasztalataik miatt ódzkodnak a gyerek és a szülő közti szájrapuszitól.

„Számomra elképzelhetetlen, hogy a gyerekeim szájára adjak puszit (2 lány, 1 fiú). Ha néha véletlenül így sikerül a lányokkal, kifejezetten furcsán érzem magam, és azt látom, hogy ők is. Mi sokat ölelkezünk otthon, rendszeresen dicsérjük a gyerekeinket, és azt is gyakran mondjuk nekik, hogy mennyire szeretjük őket. Ezzel együtt számomra ez egyértelműen intim gesztus, ami a párommal fér csak bele és senki mással.”

„Egyáltalán nem szeretek puszilkodni, csak egy-két kivételes esetben. Nagyanyám adott mindig szájrapuszit, és már kicsi gyerekként is undorítónak találtam. Sokáig csak elfordítottam a fejem, hogy ne találja el a számat, aztán amikor nagyobbacska lettem, szóltam neki, hogy ezt ne csinálja, mert utálom. Volt olyan rokon, aki meg a nyakamra adott, na, attól is kirázott a hideg. Nem zavar, ha mások puszilkodnak, ha ez a szokás, csinálják, de engem ne puszilgassanak.”

Jóval kevesebben voltak, akik szerint ez a természetes
Fotó: Emely / Getty Images Hungary

A legtöbben tökéletes nevelési elvekkel rendelkezünk, általában pont addig, amíg meg nem születik az első gyermekünk. Ezt követően pedig egyre gyakrabban kapjuk azon magunkat, hogy éppen azt csináljuk a gyerekünkkel, amire korábban azt mondtuk: na, ez nálunk biztos nem így lesz! Valahogy így volt ezzel az egyik olvasónk is...

„Én nem szerettem, amikor anyukám kicsiként szájon puszilt, el is döntöttem, hogy én sosem csinálom majd ezt a gyerekeimmel. Aztán megszületett Dani... Mondjuk, engem inkább az befolyásolt, hogy a férjem is szájon puszilja, és valahogy nekem is ez alakult ki. De nem hiszem, hogy baj lenne ezzel.”

Még mielőtt egy szempillantás alatt azon kapjuk magunkat, hogy a gyerek az orrunk előtt csapja be a szobája ajtaját, gondoljuk végig, tényleg problémát jelent-e, hogy az arcunkra vagy a szánkra ad puszit?

„Kívánom, hogy a legnagyobb probléma legyen mindenki életében, hova ad puszit a gyerekének. A fiam szokott nekem szájrapuszit adni, nem csináltam ügyet belőle, ha nagyobb lesz, majd leszokik róla.”

Valljuk be őszintén, tényleg elég kevés olyan gyereket látunk, aki a diplomaosztóján a szülei szájára adna puszit. A következő alkalommal az fog kiderülni, hogy a Dívány olvasói szinkronnal vagy eredeti nyelven élvezik-e jobban a filmeket.

Elveszett harmónia

Elveszett harmónia

Előrendelhető a Dívány új könyve, az Elveszett harmónia, melynek segítségével megértheted, hogy a széthullás nem a vég, hanem a kezdet. Tóth Réka Ibolya saját módszerével mutatja meg, hogy a harmónia nem elérhetetlen vágy, hanem az az alapállapot, amelybe te is visszakerülhetsz. Önmagad megértése, valamint a QR-kóddal elérhető meditációk és testtudatos gyakorlatok segítenek a gyógyuláshoz vezető útra lépni, így megszabadulhatsz az ismétlődő mintáktól és a régi szenvedéstől.

Keresd a könyvet az Inda Press Kiadó kínálatában!

hirdetés

Mózes Zsófi
Mózes Zsófi
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Offline

A pestis szülte a karantént: így alakult ki a történelem első járványvédelmi rendszere

Amikor ma a karantén szót halljuk, legtöbben a modern világjárványokra gondolunk, pedig az elkülönítés ötlete több mint hatszáz évvel ezelőtt született meg a pestis elleni küzdelem során. A középkori Európa számára a járványok láthatatlan és megállíthatatlannak tűnő ellenséget jelentettek, miközben a kereskedelem és a hajóforgalom továbbra is összekötötte a kontinens városait.

Mindennapi

Mi lesz, ha nincs nálad a telefonod? Minden, amit tudnod kell a budapesti parkolás átalakításáról

Hatalmas változás lépett életbe a fővárosi közlekedésben, hiszen július 1-jétől végleg megszűnt a készpénzes fizetési lehetőség a budapesti utcai parkolóautomatáknál. A kerületi szolgáltatók fokozatosan leszerelik a városképet elcsúfító, több mint 3300 automatát, így a várakozási díjat kizárólag mobilalkalmazással, SMS-ben vagy telefonhívással lehet kifizetni.

Önidő

Több tízezres bírság is járhat érte, ha ezzel játszik a gyereked a strandon

Sokan élvezik a természetes vizek közelségét nyaranta. Legyen szó nagy tavainkról vagy folyópartjainkról, fontos tudni, hogy számos védett állatnak is otthont adnak, többek között kagylóknak is. Bár jól mutatnak otthon a polcon, a védett kagylófajok kiemelése, elpusztítása vagy elhurcolása még abban az esetben is tilos, ha az állat már nem él, és csak a héját vinnénk haza.

Testem

Nemcsak megfázást okozhat: így teszi tönkre a klíma az ízületeidet

Amikor a nyári kánikulában belépünk egy kellemesen hűvös, légkondicionált irodába vagy üzletbe, azt megváltásnak érezzük. A legtöbben tisztában vannak azzal, hogy a túl erős hűtés megfázást, torokfájást vagy tüdőgyulladást okozhat, ám a klímaberendezéseknek van egy rejtett veszélye is: csendben teszik tönkre az ízületeinket. A legfrissebb orvosi kutatások szerint a mesterségesen lehűtött és kiszárított benti levegő drasztikusan rontja az izomerőt, miközben az idegvégződésekben található receptorok túlaktiválásával brutális, nyilalló fájdalmat idéz elő a vállban, a nyakban és a térdekben.

Offline

Nem csak királynék voltak, uralkodók is: hatalmas titkot fedtek fel az ősi sumér sírok a nőkről

Az ősi Mezopotámia világáról sokáig úgy gondolták a kutatók, hogy a hatalom szinte kizárólag a férfiak kezében összpontosult. A királyok nevét feljegyezték, a nők pedig többnyire feleségként vagy papnőként jelentek meg a történetekben úgy, mint valódi hatalommal nem rendelkező szereplők. Egy régészeti lelőhely újraértelmezése azonban mára megkérdőjelezte a korról gyűjtött ismereteinket.