Kisebb botrányt okozott, amikor az 1936-os berlini olimpián egy ismeretlen nő az őrségen áttörve Adolf Hitler székéhez rohant, és megpróbált csókot adni a náci diktátor arcára – a kínos incidenst fotó- és filmfelvétel is megörökítette, de vajon ki lehetett a rejtélyes hölgy, és miért akarta mindenáron megcsókolni Hitlert?
Mióta puszizkodik az emberiség? Ki kinek hány puszit ad, és hova? Amióta külön tudomány foglalkozik ezzel, azóta ennél komplikáltabb kérdésekre is van válasz. Míg az emberek gyanútlanul cuppantgatnak, a filematológia kutat, kísérletez, felfedez.
Kevés csókról készült fotó vált annyira híressé, mint a Leonyid Brezsnyev szovjet pártfőtitkár és Erich Honecker keletnémet vezető elvtársi pusziszkodását megörökítő kép, amely ezer szónál is többet mondott a hidegháború által kettéosztott Európáról, és az akkor még örökké fennállónak gondolt vasfüggöny mögötti hatalmi viszonyokról. A Fénnyel írt történelem mai részében a hírhedt csók történetének jártunk utána.
Elég sok szabálynak kell megfelelniük a brit királyi család tagjainak, ha nyilvános megjelenésre kerül a sor.
Ha csók, akkor románc? Nem feltétlenül. A híres csókok nem mindig szerelemből cuppannak, s nem is a filmvásznon kell keresgélni őket, inkább a való életben. Ráadásul a legtöbb esetben semmi közük sincs az erotikához.
A gyerekneveléssel kapcsolatos kérdésekben nem mindig értünk egyet. Ahogy a szeretetünket sem egyformán fejezzük ki. Mennyiben befolyásolja az érzelmeink kimutatásának módját, hogy milyen mintákat hozunk otthonról, vagy hogy mit látunk a környezetünkben?
Háromakkordos minőségi skandináv pop, vagy alter a köbön? Beszélgetés a Pusziról az együttes tagjaival.
