Már puszilkodni sem lehet a brit királyi családban?

Olvasási idő kb. 2 perc

Elég sok szabálynak kell megfelelniük a brit királyi család tagjainak, ha nyilvános megjelenésre kerül a sor.

Úgy tűnik, minden részletre kiterjedő szabályrendszer szerint éli az életét a brit királyi család. Például nem tehetnek melírt a hajukba, és nem is rúzsozhatják magukat nyilvánosság előtt. Azonban ez még semmi, mert szabályozzák azt is, hogy a házastársak milyen érzelmeket mutatnak ki a publikum előtt – számol be róla a Promotions

Példának hozzák, hogy a királyi család tagjai nem foghatják meg nyilvános helyen egymás kezét, és nem is válthatnak csókot.

A szabályok márpedig azért vannak, hogy betartsák őket. Vilmos herceg és Katalin hercegné ezt a szabályt eléggé komolyan is veszi.

Fotó: Anwar Hussein / Getty Images Hungary

Csak egyetlen olyan kép létezik a párról, ahol megcsókolják egymást, ez pedig az esküvőjükön készült. 

Vagy a szabályok inkább azért vannak, hogy megszegjék őket? Harry és Meghan Markle jól láthatóan fittyet hány az etikettre. Legalábbis az alábbi, 2018-ban készült kép erről tanúskodik. 

Fotó: Chris Jackson / Getty Images Hungary

Érdekességképpen álljék itt, hogy a Dívány nem is olyan rég számolt be arról, hogy egy vadiúj tanulmány szerint az, hogy mennyit csókolózol a pároddal, a szexuális elégedettségedet mutatja. A csók a nőknél például összefügg azzal, hogy az utolsó szexuális aktus alkalmával milyen vagy mennyi orgazmusa volt, és azzal is, hogy mennyire sűrűn él szexuális életet éppen aktuális partnerével.

A férfiak esetében az aktus közbeni csók gyakorisága szintén jelentős közvetlen hatást gyakorolt a szexuális aktusok gyakoriságára és a szexuális elégedettségre. És ugyanígy, a csókolózás gyakorisága általánosságban véve – tehát, hogy naponta hányszor csókolóznak partnerükkel – jelentős közvetlen hatást gyakorolt az orgazmusra, a szexuális gyakoriságra, a szexuális elégedettségre vagy elégedetlenségre, és a párkapcsolati elégedetlenségre.

Beszámoltunk arról is, ha valamiért elhanyagoljuk a csókolózást a párkapcsolatunkban, akkor az egyaránt a férfiak és a nők kapcsolati elégedetlenségének jelzője lehet, és írtunk arról, hogy a csók segíthet helyrehozni a szexuális életeteket is. 

Divany könyv

Vedd meg fél áron a Dívány első könyvét!

A Dívány újságírói által felkutatott történetek fele a 20. század elejének Magyarországát idézi meg, a másik fele pedig a világ tucatnyi országából mutat be egészen különös eseteket.

Tekintsd meg a kötetet, kattints ide!

hirdetés

- - fá
- - fá
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Életem

Átalakult a KRESZ-vizsga: így érdemes felkészülni rá

A digitalizációnak köszönhetően ma már szinte teljes mértékben felkészülhetünk online is a megmérettetésre. De nem elég az okoseszköz ehhez, a valós megfigyelésekre továbbra is szükség van a sikeres KRESZ-vizsgához.

Testem

Eleget alszol, mégis folyton fáradt vagy? Ez lehet az oka

Hiába kerülsz ágyba időben, és van meg a nyolc óra pihenés, mégis úgy ébredsz, mintha egy szemhunyást sem aludtál volna? Nem vagy egyedül. A krónikus fáradtság hátterében rengeteg olyan rejtett ok állhat, amelynek semmi köze a párnán töltött időhöz.

Offline

Biztos, hogy a paradicsom zöldség? Beugratós kvíz

Attól, hogy valamit gyümölcsként vagy zöldségként használsz fel a konyhában, még nem biztos, hogy botanikai értelemben is annak minősül. Te mennyire vagy tisztában a kategóriákkal? Itt a lehetőség, hogy próbára tedd a tudásod!

Offline

Petőfi felesége több volt múzsánál: Szendrey Júlia hozta el először Magyarországra Andersen meséit

Mindannyian ismerjük a lángoló lelkű költőfeleségként, aki siratta a segesvári hőst, de a történelemkönyvek gyakran elfelejtik megemlíteni, hogy Szendrey Júlia zseniális alkotó volt a saját jogán is. Ő volt az a rendkívül művelt, lázadó és modern gondolkodású nő, aki az 1850-es években először hozta el Magyarországra és fordította le Hans Christian Andersen legszebb meséit. Utánajártunk, ez a különleges nő hogyan formálta át örökre a hazai gyerekirodalmat.

Önidő

Ismered az Árpád-ház női leszármazottait?

Az Árpád-ház női leszármazottai külföldön ismertebbek, mint hazánkban. Nem véletlenül, hiszen míg itthon „csupán” leánygyermekek voltak, későbbi hazájukban uralkodófeleségekké, apátnőkké, olykor szentekké váltak. Közülük válogattunk kvízünkhöz. Te tudod, kik voltak?