Szigorúan véve a csók definíciójába nem tartozik egyéb, csupán az ajkak valamivel (vagy valakivel) történő összeérintése. A magyar nyelvben van erre egy szép szó, a puszi. Ennek ellenére nagyon sokszor a csók szót használjuk, gondoljunk csak az üdvözlő kézcsókra, ami egy uralkodónak adva alárendeltséget, hódolatot fejez ki, vagy Júdás csókjára, ami az árulás jelképeként vonult be a történelembe.
Hogy is volt ez?
Jézus Krisztus a Biblia szerint előre megmondta, hogy tanítványa, Júdás el fogja árulni, és így is lett. A Getsemáne-kertben tartózkodó Krisztushoz katonákkal érkezett meg az áruló, és a megbeszélt jel szerint csókkal jelezte, kit is kell elfogni. E tettéért harminc ezüstpénzt kapott, ami nem volt kis összeg, mégsem volt elég a boldogsághoz. Érdekes megfigyelni, hogy a történet leírásánál Máté és Márk a megcsókolni igét a kataphileó szóval fejezték ki, ez nem lusta cuppantást, hanem határozott, intenzív, szenvedélyes, de gyengéd puszit jelent. Ugyanezzel az igével örökítették meg Nagy Sándor Bagoasnak adott csókját is.
Brezsnyev senkit sem kímélt
Hasonlóan nélkülözött mindenféle szerelmi szálat a világ másik híres csókja, nevezetesen az, amit Leonyid Brezsnyev adott Eric Honecker NDK-s főtitkárnak 1979-ben. A fényképen is megörökített, férfiasan határozott puszi hiába érkezett száj közelébe, ez az oroszoknál nem jelent semmi kirívót. Körükben az ilyen puszik teljesen megszokottak és természetesek férfiak között is. Inkább a nyugatiak szerették gúnyosan valami másnak értelmezni, de ennek fő oka inkább a jó öreg orosz–amerikai ellentét volt. Hasonló csókot váltott Brezsnyev Kádár Jánossal is a ferihegyi repülőtéren búcsúzáskor: a szovjet politikus örömmel osztogatta a barátság e fizikai jelét.
A pápai csók
A katolikus körökben a pápa vagy inkább a pápa gyűrűjének megcsókolása a tisztelet megnyilvánulásaként lett a protokoll része. Ám maga az egyházfő is oszt puszikat: hol a földnek, ezzel is kifejezve az adott ország iránt érzett magasztos gondolatait, hol különböző szent anyagoknak. Pápának lenni tehát azt is jelenti, hogy készen kell állni a puszikra: a földet minden olyan alkalommal meg szokták érinteni ajkaikkal, amikor kiszállnak egy utazás során a repülőből. Ennél jóval személyesebbek azok a csókok, amik egy-egy megáldott kisgyerek fején csattannak el (ezek közül híressé az vált, amikor Ferenc pápa megpuszilta a tízéves, fogyatékkal élő Christopher Limos fejét). Ferenc pápa ez utóbbiban egyébként is élen jár, a gyűrűjét viszont elhúzza a hálás ajkak elől. Nem undorát akarja kifejezni ezzel, hanem azt, hogy katolikus szokások ide vagy oda, ő csak egyszerű ember, nem a római császár, nem is jár neki a gyűrűpuszi. A katolikusok egy része nem tud mit kezdeni ezzel a hozzáállással, ahogy azzal sem, hogy a pápa a béke megőrzésének reményében nyilvánosan megcsókolta a dél-szudáni vezetők (és a véres polgárháború szembenálló felei), Salva Kiir Mayardi és Riek Machar lábát.
A legendássá vált tengerészgyalogos
Kevésbé szent szándékok vezették George Mendonsa tengerészgyalogost, aki a második világháború befejezését azzal ünnepelte, hogy sorra csókolta a körülötte lévő nőket a Times Square-en. Híressé akkor vált, amikor karjaiba Greta Zimmer Friedmann ápolónőt kapta. Az eseményt megörökítette Alfred Eisenstaedt fotós, és a kép bejárta a világsajtót a béke egyfajta vidám szimbólumaként. George és Greta komplett idegenek voltak egymásnak, és azok is maradtak, de érdekes módon mindketten magas kort értek meg: Greta 92, George 95 éves korában hunyt el. Egy másik csókfotó is híres lett azokból az időkből, bár korántsem annyira, mint Eisenstaedté. Robert Doisneau francia fényképész 1950-ben készített fotót a párizsi Hotel de Ville előtt egy csókolózó párról, ez a fénykép pedig azóta is a romantikus szerelem és Párizs egyik jelképe.
A világ legdrágább puszija
Júdás még pénzt is kapott azért, hogy megcsókolja Jézust, s a fent felsorolt fényképek is jókora bevételt hoztak készítőiknek. Ruth van Herpen nem volt ilyen szerencsés, sőt: az ő csókja neki került több mint ezer dollárjába. Az asszony 1977-ben illette – kirúzsozott – ajkaival a minimalista Jo Baer egyik 18000 dolláros festményét az angliai Oxfordi Művészeti Múzeumban. Az esetnek komoly következménye lett, Ruth rúzsa ugyanis nyomot hagyott az alkotáson, amit nem kevés pénzbe került helyreállíttatni. Ennek költségét az asszony fizette, egészen pontosan 1260 dollárt volt kénytelen büntetésként törleszteni. A bíróságon nem vették figyelembe a csók indokát: Ruth csak fel szerette volna vidítani a nézetei szerint túl komor műalkotást.
Az első csók a vásznon
Híres filmes csókokkal Dunát lehetne rekeszteni. Már meg sem lepődünk rajta, ha a vásznon két szerelmesnek összeér az ajka. Másképp volt ez 1896-ban, amikor William Heise készített egy rövidfilmet Edison megbízásából. A felvételen May Irwin és John Rice csókolják meg egymást a filmtörténelemben először.
A The Kiss című filmet nehéz lenne szenvedélyesnek nevezni, mégis elképesztő felháborodást váltott ki minden városban, ahol csak levetítették – volt, aki rendőrt hívott, hogy megfékezze az erkölcstelen alkotás bemutatását. Szerencsére elpusztítani nem sikerült, azóta is védik, sőt az Egyesült Államok Nemzeti Filmmegőrzési Bizottsága 1999-ben az amerikai filmes örökség részévé nyilvánította.
