Kinek hány puszit kéne adnod, és hova? Külföldön kényes helyzetek is adódhatnak

Olvasási idő kb. 3 perc
Google Állítsd be, hogy a Dívány az elsők között legyen a Google-találatokban!

Mióta puszizkodik az emberiség? Ki kinek hány puszit ad, és hova? Amióta külön tudomány foglalkozik ezzel, azóta ennél komplikáltabb kérdésekre is van válasz. Míg az emberek gyanútlanul cuppantgatnak, a filematológia kutat, kísérletez, felfedez.

Júdás csókja, kézcsók, homlokpuszi: rengetegféle módon kapcsolódik az érzelemkifejezés az ajkainkkal. A magyar nyelv ráadásul különleges, hiszen míg az angoloknál a csók és a puszi is kiss, addig nálunk utóbbi a rokonok, esetleg távoli ismerősök arcára adott, zárt szájas érintés. A csók ezzel szemben nem feltétlenül zárt ajkakkal történik, de ha szavainkkal megjelöljük, hova adjuk, máris kevésbé intim tevékenység, gondoljunk csak a kézcsókra.

Mi tanultuk tőlük, vagy ők tőlünk?
Fotó: General Photographic Agency / Getty Images Hungary

Ki hogy csinálja?

A puszi történelmét vizsgálva a kutatók arra jutottak, hogy valószínűleg az orrok összedörzsölésével kezdődött, erről számolnak be ugyanis a legrégebbi források i. e. 1500-ból Indiából. Ez nem is mindenhol ment ki a divatból. A Kelet-Szibériától Kanadán át Grönlandig didergő inuitok és a polinéz eredetű új-zélandi őslakos maorik például még most is erre a köszönési módra esküsznek. És, ahogy a mondás tartja: „Rómában élj úgy, ahogy a rómaiak”, vagyis, ha vendégségbe megyünk valahova, illik figyelembe venni az ottani szokásokat. Ki tudhatná ezt jobban, mint a first ladyk és uralkodófeleségek.

Eleanor Roosevelt is tudta, hogy köszönjön maoriul
Fotó: Bettmann / Getty Images Hungary

De egy hétköznapi utazónak sem árt tisztában lenni legalább néhány európai puszimódival kapcsolatban.

Európai puszitrendek

Olaszországban és Spanyolországban jobbról kezdik az emberek a pusziosztást, ami okot adhat némi felesleges imbolygásra vagy véletlenül szájon csattanó puszira alkalmat annak, aki nem tudja, vagy ürügyet annak, aki erre akar hivatkozni.

Puszilicit

Míg nálunk és sok más európai országban a két puszi a standard, addig Franciaország egyes területein, Belgiumban, Hollandiában, a balkán országok közül párban, illetve többek között Svájcban, vagy Egyiptomban is a három a minimum ideális pusziszám, de van, ahol nyolc alatt majdnem sértő megállni.

Ki kinek adta régen, és miért?

Nem meggondolatlanul cuppantgattak ám őseink sem boldog-boldogtalannak. Komoly társadalmi megkülönböztető funkciója is volt: 

Hérodotosztól tudjuk az i. e. 5 századból, hogy a perzsa férfiak simán szájon csókolták egymást, ha azonos társadalmi réteghez tartoztak, az alacsonyabb rangúaknak be kellett érnie az arcra cuppantott változattal.

Ez a görög történetírótól ismert módi igaz volt a középkori Európára is, ahol az azonos rangúak, nemre való tekintet nélkül, ajkaikon csókolták egymást, az arcra adott puszi maradt az alacsonyabb társadalmi réteghez tartozóknak. Aztán jött egy csókhiányosabb időszak az emberiség életében, amikor más üdvözlési formák kerültek előtérbe. Ebben szerepe volt a különböző betegségek terjedésének is, például pestisjárvány idején sem nagyon volt kedve senkinek összetapasztani a száját senkivel.

Azért van, akivel szívesen összetapasztaná
Fotó: Getty Images / Getty Images Hungary

Honnan ered a csók maga?

Bár nem tisztázott, de még az is lehet, hogy abból az évmilliós tradícióból származik, hogy bizonyos emlősök előrágták a falatokat csemetéjüknek, és így adták szájból szájba azt. Erre utal az a tény is, hogy több emlős végez csókhoz hasonló tevékenységet. Az emberiség pedig, miután balgán azt hitte, legyűrte a nagy járványokat, ismét puszilkodásba kezdett. Annyira, hogy a csóknak már világnapja is van, július 6-án a lelkes ünneplők bátran köezeledhetnek egymáshoz. S el is érkeztünk a szerelemhez és a csókolózáshoz, ami jóval elmélyültebb tevékenység egy puszinál. 

Jól tudja ezt a Guinness-csókrekordot beállító thaiföldi pár, akik ketten együtt 77 évesek voltak, amikor 2013-ban 58 órán, 35 percen és 58 másodpercen át tapadtak egymás szájához. Az élénk fantáziájúak kedvéért megjegyezzük, igen: ez alatt az idő alatt együtt mentek illemhelyre is, és kvázi szondán keresztül vittek be – feltételezzük, nagyjából egyszerre – táplálékot a szervezetükbe.

Közben pedig már arról is született kutatás, hogy ki merre billenti a fejét csók közben. Akár hisszük, akár nem, a ruhri egyetem német pszichológusa 2003-ban tudományosan is igazolta, hogy feleannyian billentik balra a fejüket, mint jobbra a művelethez készüléskor. Köszönjük az értékes információt Onur Güntürkün úrnak. Nem a billentés iránya a legfontosabb, sokkal inkább az, ki billent a másik oldalon.

Elveszett harmónia

Elveszett harmónia

Előrendelhető a Dívány új könyve, az Elveszett harmónia, melynek segítségével megértheted, hogy a széthullás nem a vég, hanem a kezdet. Tóth Réka Ibolya saját módszerével mutatja meg, hogy a harmónia nem elérhetetlen vágy, hanem az az alapállapot, amelybe te is visszakerülhetsz. Önmagad megértése, valamint a QR-kóddal elérhető meditációk és testtudatos gyakorlatok segítenek a gyógyuláshoz vezető útra lépni, így megszabadulhatsz az ismétlődő mintáktól és a régi szenvedéstől.

Keresd a könyvet az Inda Press Kiadó kínálatában!

hirdetés

Molnár-Zolnay Fruzsina
Molnár-Zolnay Fruzsina
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Offline

Valós személy ihlette Maugli történetét: Farkasfiúnak nevezték

Sokan a dzsungelben nevelkedett, állatokkal beszélgető Maugli történetét a fantázia szüleményének tartják. Pedig Rudyard Kipling híres hősének alakját egy valós indiai fiú története is inspirálhatta. Az ő élete azonban sokkal sötétebb és tragikusabb volt, mint a meséből ismert Maugli sikeres útja az emberi identitás elérése felé.

Offline

Kitiltották az iskolapadból, mégis Nobel-díjas lett: az olasz nő, aki lenyűgözte a világot

Amikor a fiatal szárd hölgy, Grazia Deledda először papírra vetette történeteit, környezete inkább szégyellte, mint ünnepelte tehetségét. Egy vidéki olasz városban, Szardínia szigetén a 19. század végén ugyanis a társadalmi berendezkedés szerint egy tisztességes fiatal nőnek nem az írással kellett volna foglalkoznia. Deledda azonban nem hagyta, hogy mások döntsenek helyette – a mai napig ő az egyetlen olasz nő, aki irodalmi Nobel-díjban részesült.

Életem

Ezekben a kerületekben folyt el a legtöbb víz: van, ahol duplájára nőtt a fogyasztás

A hőségriadó alatt tapasztalható extrém vízfogyasztás miatt több magyar településen is ivóvízhiány alakult ki, ami szükségessé tette a helyi vízhasználati korlátozások azonnali bevezetését. A víziközmű-szolgáltatók már tavasszal megkezdik a vízhiány kockázatának mérséklését a hálózatok, medencék és víztornyok ellenőrzésével és karbantartásával.

Mindennapi

Nem 3 euró valójában a temus vám: többet kell fizetned

A temus rendeléseket sújtó, termékkategóriánként felszámolt 3 eurós “vám” esetében több meglepetés is adódik. Az egyik, hogy mit értünk termékkategória alatt, hiszen ebben az esetben a vámtarifaszám a fontos, a másik, hogy felszámításra kerül egy úgynevezett vámügynöki díj is.

Offline

Villámkvíz: tudod, melyik drámában szerepelnek ezek a híres karakterek?

A színjátszás már az ókorban is foglalkoztatta az embereket, a fennmaradt adatok alapján az i. e. 6. században már biztosan voltak stabil hagyományai a görög színházi kultúrának. Kvízünkből kiderül, hogy mennyire ismered a világirodalom leghíresebb színpadi műveit és a színi irodalom örökéletű karaktereit.

Testem

Sertéspestis, hantavírus – új Coviddá válhat egy állati eredetű vírus?

Az állatokat érintő betegségek ritkán kerülnek a hírekbe, de ha mégis, rögtön felvetődik a kérdés: lehet a fertőzésből egy új világjárvány, mint a Covid esetében? A válasz azonban messze nem olyan egyszerű, hiszen ahhoz, hogy egy állati kórokozó emberek közt terjedő járványt okozzon, több feltételnek is teljesülnie kell.

Testem

Ez a hosszú repülőutak rejtett veszélye: akár halálos is lehet

A nyári utazási szezonban százezrek kerekednek fel, hogy 6–12 órát vagy akár még többet töltsenek egy repülőgép fedélzetén a vágyott úti cél eléréséig. Kevesen tudják azonban, hogy a repülés alatt a szervezetünk extrém körülményekkel küzd: a kabin sivatagi szárazságú levegője lebontja a légúti védvonalunkat, a szűk ülésben való tartós mozdulatlanság pedig életveszélyes vérrögök kialakulásához vezethet. A Semmelweis Egyetem szakértője segítségével utánajártunk, hogyan alakulhat ki a repüléstől akár halálos tüdőembólia is, milyen rejtett tünetekre kell hetekkel az utazás után is figyelni, és mit tehetünk azért, hogy az év várt nyaralása ne a sürgősségi osztályon érjen véget.

Testem

Állandóan felpuffadsz, pedig egészségesen étkezel? Nem biztos, hogy az étellel van a baj

Ismerős a helyzet? Mindent megteszel az egészségedért: kerülöd a gyorsételeket, figyelsz a rostbevitelre, tisztán étkezel, a hasad mégis estére úgy feszül, mint egy lufi. A kellemetlen, feszítő érzés az egyik leggyakoribb emésztőrendszeri panasz, amivel nap mint nap küzdünk. A szakemberek szerint azonban egyáltalán nem biztos, hogy a legutóbbi étkezésed a hibás: a háttérben sokszor egészen más, rejtett folyamatok állnak.

Offline

Meghalt, mielőtt megtarthatta volna élete előadását: így született meg a legendás író utolsó könyve

Amikor a világ egyik legtekintélyesebb egyeteme előadássorozatra kérte fel Italo Calvinót, minden adott volt ahhoz, hogy a híres olasz író pályája egyik legfontosabb nyilvános megjelenésére felkészüljön. Calvino azonban már nem érhette meg a rendezvényt: 61 éves korában váratlanul meghalt. Az előadások szövegei mégis fennmaradtak, és később könyv formájában váltak világhírűvé.