A szeretethormonból származik az anyai ösztön - és a szülés utáni depresszió is

Kutatóknak sikerült azonosítaniuk egereknél az idegsejteknek azt a csoportját, amely oxitocin hatására aktiválódik a nők agyában, a férfiakéban viszont ugyanezen az agyterületen nem található meg.

Az oxitocint nem véletlenül nevezik szeretethormonnak, hiszen sok más mellett az anyai viselkedés szabályozásában is szerepet játszik. Az elmúlt években sokat vizsgálták az oxitocin szerepét az agyban, mert úgy gondolják, segíthet bizonyos mentális betegségek, például a szorongás, az autizmus spektrumzavar vagy a szülés utáni depresszió gyógyításában – írja a Neuroscience News.

Új kezelések fejlesztésében segíthetnek az eredmények

A kutatók felfedezése szerint van az agyban egy olyan terület, ahol csak a nők esetében található meg egy bizonyos sejtcsoport, amit az oxitocin aktivál. Ez azért mérföldkő, mert már régóta kutatják a férfi és a női oxitocinrendszer közötti különbséget, de mindeddig nem találták meg a kulcsot. Az oxitocinreceptorok jelen vannak azon az agyi területen, amelyről úgy gondoljuk, hogy részt vesz az anyai viselkedés szabályozásában, de csak akkor, ha ösztrogén is jelen van a szervezetben. A kutatás eredménye azt is alátámasztja, hogy összefüggés van az oxitocinreceptorok megváltozott kifejeződése és a szülés utáni depresszió kialakulása között.

Hidd el, nem ciki segítséget kérni, ha elhatalmasodnak rajtad a negatív gondolatok
Hidd el, nem ciki segítséget kérni, ha elhatalmasodnak rajtad a negatív gondolatokFotó: SolStock / Getty Images Hungary

A szülés utáni depresszió okainak tanulmányozása azért fontos, mert a nők 10-20 százalékát érinti, és nemcsak az anyák egészségi állapotának romlásához járul hozzá, de a gyerek fejlődésére is rossz hatással van. Számos tanulmány kimutatta, hogy a depressziós anyák gyerekeinek kognitív, érzelmi és viselkedésbeli fejlődésében is jelentkezhetnek problémák.

A kutatások eredményei alapján újfajta kezelési módszereket fejleszthetnek ki a tudósok, amelyek egyenesen az oxitocinreceptorokat célozzák meg. És bár a kutatásban egerek agyát vizsgálták, nagy valószínűséggel minden emlős, tehát az ember esetében is így működik a folyamat.

Mustra