Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen a Dívány!
Az elképzelés, miszerint a kommunikatívabb szülők gyerekei jobb nyelvi vagy kognitív képességekkel rendelkeznek, már évtizedekkel ezelőtt is téma volt a tudomány világában. Egyértelmű eredmény azonban sokáig nem született.
Az 1990-es évek elején készült kutatások eredményei szerint az alacsonyabb társadalmi és gazdasági rétegből jövő gyerekek nyelvi fejlődése lassúbb, mert kevesebb szót hallanak a szüleiktől. A Research Digest beszámolója szerint azonban a vizsgálatok eredményét sok minden befolyásolta, kezdve azzal, hogy a kutatók beléptek a családok otthonába.
Új módszerre volt szükség
Éppen emiatt az Egyesült Államokban azóta más módszerekkel kutatják a családok nyelvhasználatát. A jelenlegi eredmények szerint a szülők által használt nyelv minősége összefügg a gyerek kognitív képességeinek fejlődésével, de ennek oka egyelőre nem világos.
Katrina d’Apice és csapata több mint száz, 2-4 év közötti gyereket vizsgált. Hangrögzítő eszközöket adtak rájuk, majd feldolgozták a napi átlagosan 15 órányi hanganyagot, amelyet az eszköz rögzített. Egy szoftver segítségével kiszámolták, hogy hány szót használtak a szülők a kutatás ideje alatt, majd a gyerekekkel különböző kognitív feladatokat hajtattak végre.
Az eredmények szerint a felnőttek átlagosan 17 800 szót használtak naponta, de a szélső értékek között jelentős különbség volt, akár egy családon belül is, különböző napokon. A kutatók megállapították, hogy a szülők által használt szavak száma összefügg a gyerek kognitív képességeivel: minél több szót hallott a gyerek a szüleitől, annál jobban teljesített a kognitív teszteken. A csapat megvizsgálta a szülők és a gyerekek szókincsét is, és megállapították, hogy a gyerekek sokszínűbben kommunikáltak, ha a szüleik szókincse is változatosabb volt.
A tudósok óvakodnak attól, hogy az eredmények alapján általánosítsanak, hiszen a felmérés nem volt reprezentatív az egész társadalomra nézve: a vizsgált családok 80 százalékában a szülők felsőfokú végzettségűek voltak, szinte mindannyian házasok, és többnyire magas társadalmi rétegből származtak. Az mindenesetre szinte biztos, hogy a rögzítőeszközök hatékonyabbak a vizsgálat során, mint amikor a kutatók élőben figyelték a család életét.
A tanulmány eredményét tekintve nemigen lehet az okot és a következményt szétbontani, ezért több lehetséges magyarázat felmerült. Lehet, hogy a szülők által használt nyelv minősége elősegíti például a gyerek intelligenciájának a fejlődését, de az sem kizárt, hogy az okosabb gyerekek ösztönzik arra a szülőket, hogy többet kommunikáljanak. Sőt, előfordulhat az is, hogy a közös genetikai háttér befolyásolja a szülők nyelvezetét és a gyerekek kognitív képességeit.
