Támad a skarlát, de mi is az?

Mi az a skarlát, mik a tünetei és mit lehet tenni? Megelőzés, felismerés, kezelés!

Egyik reggel az oviban a csoportunk ajtaján egy üzenet fogadta a kedves szülőket: „Csoportunkban skarlát megbetegedés fordult elő.” Hoppá!- gondoltam, jó lesz gyorsan utánajárni, mi is az a skarlát pontosan, mert nekem erről csak a skarlátbetű és a skarlátvörös szavak jutottak eszembe. Másoknak elmesélve leginkább hümmögéssel és „Huh, az nagyon csúnya, de nekünk még nem volt” reakciókkal találkoztam. A neten böngészve, barátokkal beszélve viszont iskolai, óvodai járványokról tesznek említést, tehát azt gondolom, érdemes róla beszélni. Célunk természetesen nem a pánikkeltés, hanem éppen az, hogy ha a környezetünkben hallunk ilyen esetről, az információk birtokában idejekorán felismerjük a jelét, és orvoshoz fordulhassunk.

Skarlátfej

Fotó: Wikipedia.org

A skarlát másik neve a vörheny, amit onnan kapott, hogy apró, piros kiütések keletkeznek a bőrön, melyek messziről egybefüggő foltoknak tűnnek, és a torok is vöröses, narancssárgás színt kap. A skarlát manapság a gyógyszeres kezeléseknek köszönhetően már enyhébb lefolyású, mint évtizedekkel ezelőtt. Akkoriban rettegtek tőle, mert hosszas, súlyos betegségnek számított és számos szövődménye is volt.

Megjelenése, tünetek

A skarlát egy olyan Streptococcus-fertőzés (Streptococcus pyogenes), amely hirtelen fellépő magas lázat, fejfájást, hasfájást, hányást, torokfájást okozhat, s emellett a baktérium toxintermelése miatt még kiütések is megjelenhetnek. A piros pöttyöcskék főként a hajlatokban bukkannak fel, bár ezek mára kevésbé dominánsak, régebben sokkal erőteljesebbek voltak. Az arcon viszont sosem jönnek elő, csak erős arcpír fordul elő, és a száj körüli sápadtság is jellemző tünet (vagyis a piros arc mellett feltűnő a széj környékének fehérsége.) A nyelv lepedékessé válik, majd idővel előbújnak alóla a pöttyök, ami málnára vagy az eperre emlékeztet, innen a kifejezés: skarlátos málnanyelv.

A málnanyelv

Fotó: University of Iowa, http://hardinmd.lib.uiowa.edu/dermnet/scarlet.html

Cseppfertőzéssel terjed, és főként szájon át, vagy seben keresztül kerül a szervezetbe. Tipikus ovis-iskolás betegség, ezt a korosztály betegszik meg a leggyakrabban és főként az őszi-téli hónapokban jellemző.

Lappangási ideje 2-8 nap (leginkább 3 nap körül), tehát ha a közösségben előfordul, és egy hét után nincs újabb megbetegedés, akkor esélyes, hogy egy darabig megúsztuk.

Kezelés, lehetséges utóhatások

Természetesen, ha a tünetek megjelennek, azonnal orvoshoz kell fordulni, aki legtöbbször antibiotikumos kezelést (elsősorban penicillint) ír fel. Amint elkezdődik a gyógyszer szedése, már akár aznap vagy másnap látványosan enyhülnek a panaszok, de ennek ellenére 10 napig szedni kell az antibiotikumot. Vannak, akik enélkül próbálják végigcsinálni, de ez esetben több napos lázzal kell számolni, és nagyobb esélye van a szövődmények, utóbetegségek kialakulására.

Ez esetben hosszas betegeskedésre és további társbetegségekre is számítani lehet a skarlát utáni 2-4. hetekben. Szövődményként mandula tályog, fülgyulladás, arcüreggyulladás, tüdőgyulladás, ízületi bántalmak, vesegyulladás is előfordulhat. A betegség utáni 3-4. héten olykor enyhe bőrhámlás figyelhető meg a törzsön, talpon, tenyéren.

Nincs védőoltás ellene, és ha egyszer már elkapta a gyerek, nem jelenti azt, hogy többször ne történhetne meg, de felnőttkorra más, addig átélt Streptococcus-megbetegedések miatt általában megszerezzük a védettséget.

Fontos tudnivaló!

Azok a betegek, akik antibiotikumos kezelésen esnek át, már a 3-4.nap múlva nem fertőznek, viszont akik nem kezeltetik ily módon gyereküket, azok ügyeljenek arra, hogy akkor csak a 3. hét után válnak fertőzésmentessé, tehát ennyi ideig nem mehetnek közösségbe, és a velük érintkezésbe került eszközöket, tárgyakat folyamatosan fertőtleníteni kell.