Én önként választottam a szexmunkát
Mi a különbség a prostituált és a szexmunkás közt? A kizsákmányolás. Tanulságos kerekasztal-beszélgetésen jártunk aktivistákkal, akik ebből élnek.
Mi a különbség a prostituált és a szexmunkás közt? A kizsákmányolás. Tanulságos kerekasztal-beszélgetésen jártunk aktivistákkal, akik ebből élnek.
Egy szakítás általában nehéz, fájdalmas, megterhelő folyamat. Ám szinte lehetetlen megtenni, ha a másik azt mondja: kárt tesz magában, vagy öngyilkos lesz, ha elhagyod. Az így kicsikart odafigyelés, a rettegés és a bűntudat ráadásul nem olyan érzelmek, melyek hosszú távon megalapozhatnák a kapcsolat pozitív fejlődését. Hogyan tudsz úgy búcsút mondani, hogy minimalizáld a kockázatokat, és a saját testi-lelki egészségedet is megőrizd?
Kevés megosztóbb kérdése van napjaink tudományos életének, mint az IQ genetikájához kapcsolódó. Nemrégiben a korábbinál is felkavaróbb hírek érkeztek az emberi géntérkép és az intelligenciahányados kapcsolatát vizsgáló kutatások eredményeiről.
30 éve tartjuk december 1-én az AIDS világnapját. A világméretű megmozdulás célja, hogy felhívja a figyelmet a gyógyíthatatlan betegség megelőzésének útjaira és a kezelés lehetséges módjaira.
Bár feltalálója pontos kilétét máig homály fedi, az ördög vasvillájának is nevezett optikai illúzió több mint 50 éve bűvöli el szokatlanságával a nézőket. Hogyan működik és mit üzen nekünk a leleményes ábra?
A bölcsesség gyakorlását hosszú évszázadokon keresztül az emberi élet csúcsának, elérendő végcéljának tekintették. Kezdetben inkább vallási, filozófiai kérdés volt a bölcsességről való gondolkodás, manapság azonban számos tudományág, köztük a pozitív pszichológia is foglalkozik a témával. Mit tudnak a bölcs emberek a kutatások szerint, amit mások kevésbé?
Az emberek egyharmada élete során legalább egyszer küzd alvászavarral, ami elsősorban az időhöz való viszonyunk megváltozása miatt fordulhat elő – tudtuk meg dr. Purebl György alvásspecialistától. Pszichológiai rendezvénysorozatunk legutóbbi előadásán a szakember sok hasznos tudnivalót osztott meg az érdeklődőkkel az alvászavarokról és az esetleges megoldási lehetőségekről.
A filmekben minden másképp van. A főhős és a főhősnő egyszerre kívánják meg egymást, és egy szemvillanásból tudják, hogy most vagy soha. A testek összefonódnak, nincs kérdés, nincs zavaró tényező, nincs holnap.
Te is mindig akkor eszed le magad, ha a kedvenc cuccod van rajtad? És neked is sikerül mindig a menü legzsírosabb részével végigcsepegtetni a felsőd? Akkor tudod, milyen bosszantó egy ilyen eset, és mennyire makacs tud lenni egy kellően olajos folt.
Sokan szenvedünk attól, hogy keveset és rosszul alszunk, pedig a testi és lelki egészségünk szempontjából az alvás kritikus tényező. Szigorúbb napirenddel és életmódváltással azonban segíthetünk magunknak.
Sokat tehetünk önmagunkért és a környezetünkben lévőkért, ha odafigyelünk a tünetekre, nem legyintünk egy elhúzódó köhögésre, tüdőgyulladásra, figyelünk a szervezetünk jelzéseire!
A pitvarfibrilláció a leggyakoribb ritmuszavar. Járványszerűen terjed, ma már hazánkban 300 ezer ember érintett, de a becslések szerint 30 év múlva ez a szám megháromszorozódik.
Hirtelen váltottunk nyárból télbe, ilyenkor sajnos a felfázások száma is megszaporodik. Kevesen tudják, hogy a felfázás – hivatalos nevén hólyaghurut – nemcsak nőket, de férfiakat is érint, és a népszerű házi praktikák közül van olyan, ami többet árt, mint használ.
Világszerte egyre többen köteleződnek el a húsmentes (sőt minden állati eredetű alapanyagot mellőző) táplálkozás mellett, ugyanakkor azoknak a száma is emelkedik, akiket bosszant ez a tendencia.
Ha sokat fáj a fejed, talán eltűnődsz néha: vajon mennyi gyógyszert kapkodtál már be, amikor enyhülést kerestél. Persze van az a fejgörcs, amit muszáj fájdalomcsillapítóval enyhíteni, de ha sokszor fáj, érdemes körülnézned a természetesebb megoldások között is.
Világszerte 40 másodpercenként hal meg egy öngyilkos. Az adat több mint riasztó – olyasmi, amivel mindenképpen kezdeni kell valamit. De kitűzhető-e célként az öngyilkosság teljes felszámolása? Ez már nem ennyire egyértelmű.
Sok olyan emberrel beszélgetek, aki saját gondolkodási csapdáiban küszködik. Különböző mértékben mind így vagyunk ezzel. Vannak, akik felismerik, és eleve ezzel szeretnének foglalkozni egy coachingfolyamatban: mit tehetnének azért, hogy ne nehezítsék meg a saját dolgukat, ne kelljen nekik – saját aggodalmaik miatt – sokkal több energiát beletenni egy feladat elvégzésébe, mint másoknak. Ha képesek lennének másképp megélni a dolgokat, akkor könnyebb lenne. Csomó mindent túlkomplikálunk, és mi magunk tesszük saját életünket nehezebbé.
Régóta tudjuk, hogy a körülmények hatalma óriási: nemcsak hangulatunkat, de közérzetünket, sőt néha alapvető ítéleteinket is befolyásolják (többek között) a körülöttünk lévő világ színei és hangjai. Lehetséges, hogy egy-egy apró körülmény megváltoztatásával azt is befolyásolni tudjuk, mennyire ízlik vendégeinknek az étel, melyet eléjük teszünk?
Egy friss felmérés eredményei szerint az amerikaiak 65 százaléka még mindig úgy gondolja, hogy intelligensebb az átlagnál. A képességeink túlbecsülése általános emberi tendencia, melyet számos vizsgálat kimutatott. Például az erőszakos bűncselekmények elkövetői is másoknál könyörületesebbnek, fegyelmezettebbnek tartják magukat. Végtelenül hiú, reális önismeretre alkalmatlan lény-e az ember, vagy másokat nézünk le ennyire?
Olyan változások mennek végbe a sejtek szintjén, melyekbe jobb bele sem gondolni. A kutatók persze lázasan dolgoznak azon, hogy ezeket megértsék, és lassítsanak az öregedés folyamatán.
Most már tényleg itt a hűvösebb idő, vele együtt a megfázásszezon is. Bár azt régóta tudjuk, hogy a hideg csak közvetett szerepet játszik a különböző nyavalyák kialakulásában, most van itt az ideje, hogy felvértezzük magunkat az évi rendes megfázás ellen.
Pszichológiai értelemben sokszor nehéz eldönteni, hol végződik az egyik, és hol kezdődik a másik ember. Mindenkinek lehetnek olyan vágyai és félelmei, melyeket magában olyan mélyre temet, hogy csak egy másik embernek tulajdonítva képes szembenézni azokkal. De ha másokra olykor a saját belső érzéseinket vetítjük ki, mennyire vagyunk képesek megismerni bárkit is? Mutatjuk, mit érdemes tudni a projekciókról és hogyan lehet megállítani őket.
Élhet-e boldog kapcsolatban egy extrovertált egy introvertálttal? Kinek a feladata az alkalmazkodás? Ki lehet-e jól jönni a dologból?
Közel 130 évvel ezelőtt fedezte fel Franz Carl Müller-Lyer német szociológus-pszichológus a róla elnevezett vizuális illúziót, mely a mai napig izgalomba hozza az embereket. A jelenség nemcsak meglepődést válthat ki belőlünk, de sokat elárul a mélységészlelésünkről is.
Egy természeti katasztrófa, egy baleset vagy egy terrortámadás hatására a világba, a többi emberbe és az önmagunkba vetett hitünk teljesen meginoghat. Eleinte talán el sem hisszük, hogy mindez velünk történik. De a szenvedéssel való megküzdés pozitív változásokat is elindíthat bennünk, a folyamat eredményeként pedig lelki fejlődést élhetünk meg. Valóban bölcsebb emberré tesz minket a szenvedés?