A sokakat megigéző optikai illúziót ábrázoló rajz kezdetben valamivel egyszerűbb volt: bal oldalán három hengert mutatott, ami jobbról nézve csupán két szárnak tűnt. A talányos tárgyat gyakran lehetetlen villának, lehetetlen háromágú szigonynak, vagy az ördög vasvillájának, hangvillájának is nevezik.
Angol nyelvterületen az úgynevezett blivet szóval jelölik ezt az érzéki csalódást, amely kifejezés a második világháborúban az amerikai katonák között elterjedő szleng volt. Olyan helyzetekre használták, melyeket nem lehet megoldani, bárhogy próbálkozol vele. Ennek az akkori közgondolkodásban és népi humorban megjelenő ikonikus példája az volt, hogy miként tudsz 10 font súlyú trágyát egy 5 fontos zsákba belegyömöszölni. A rajz letisztult formában őriz meg valamit az ilyesfajta dilemmákból, bár alkotójának pontos kiléte máig nem ismert.
A blivet-illúzió eredete
A kép első megjelenését sokáig a Mad Magazine 1965-ös egyik számához kötötték. Valószínűleg szélesebb rétegekhez valóban ekkor jutott el, de 1964 nyarán már több helyen publikálták: repüléssel foglalkozó és mérnöki szaklapok reklámrovataiban, science fiction-magazinokban. A pszichológiában szintén ebben az évben D. H. Schuster írt cikket először a jelenségről az American Journal of Psychology c. újságban. Ezért a figurára Schuster-illúzióként is utalnak, bár ő maga sosem tüntette fel magát az ábra kitalálójaként. Mások tévesen M. C. Eschernek tulajdonítják a rajzot, akinek hasonlóan fantasztikus munkáit szintén érdemes megtekinteni a honlapján.
A blivet-illúzió megoldása
A magyarázat szerint a rajz első ránézésre ugyan háromdimenziósnak tűnik, valójában azonban kétdimenziós.
Az egyik oldalról induló vonalak a másik oldal perspektívájába vezetnek át, de igazából ez a két perspektíva különbözik egymástól, nem kompatibilis egymással. Ez annál később derül ki a néző számára, minél hosszabbak a villa szárai. Tehát minél messzebb van egymástól a két oldal, annál meggyőzőbb az illúzió.
Mi lehet a blivet-illúzió üzenete?
Az ábra arra figyelmeztethet minket, hogy minél inkább távolodik egymástól két oldal, két vélemény, két ember, két csoport, annál biztosabb lehet mindenki a saját igazában, ezzel vakká válhat a másik szempontjaira. Ha hatalmad is van, mindez könnyen vezethet előítéletességhez, kirekesztéshez, vagy tekintélyelvűséghez. Ha egy társadalomban egy nézőpont uralkodik mind felett a közbeszédben, a médiában és a köztereken, akkor több százezer ember mindennapi tapasztalatai kérdőjeleződhetnek meg, így ők idegenként fognak élni a saját hazájukban.
Éppen ezért egy demokráciában alapvető kötelessége minden vezetőnek, hogy a lehető legszélesebb rétegek érdekeit képviselje, és bevonja őket a döntéshozatali folyamatokba. Egymás igazságának megértése és a másik élményeire való nyitottság képességének alakulása már gyermekkorban elkezdődik, és olvasással például remekül fejleszthető.
Érdekelnek más vizuális illúziók?
Ismerkedj meg W. E. Hill 1915-ben készült kétértelmű rajzával, a Feleségem és anyósom című ábrával, melyről korábbi cikkünkben írtunk. Ha a világosságészlelés működéséről szeretnél többet megtudni villódzó pontok segítségével, ismerkedj meg a Hermann-rács illúzióval. Ha megtapasztalnád, hogyan tréfál meg a mélységészlelésed, kattints a Müller–Lyer-illúzió csalóka nyilaira. A Hering–Wundt-illúzió görbének tűnő vonalai pedig azt mutathatják meg, hogy az agyunk egy picit mindig késésben lesz a külvilág eseményeihez képest, s a jövőre irányuló becslései néha tévútra visznek.
