Plasztikai sebészet Egyiptomban: így dolgoztak az ókori orvosok

1937: J. C. Bell plasztikai sebész munka közben egy vendég arcán szépségszalonjában. (Fotó: Fox Photos/Getty Images)
Olvasási idő kb. 4 perc
Google Állítsd be, hogy a Dívány az elsők között legyen a Google-találatokban!

A plasztikai sebészet története az ókori Egyiptomtól indul, és a sérülések helyreállításából az első világháború utáni fejlődésen át jutott el a modern esztétikai beavatkozásokig.

A plasztikai sebészet gyökerei egészen az ókori Egyiptomig és Indiáig vezethetők vissza. Már az egyiptomi Edwin Smith-papirusz is említ olyan módszereket, amelyekkel sérült orrokat próbáltak helyreállítani. Az igazi áttörés azonban Indiában történt.

Már orrműtéteket is végeztek

A Krisztus előtti 6. században élt Szusruta orvos olyan orr-rekonstrukciós technikát írt le, amely meglepően hasonlított a mai bőrátültetésekhez. Erre azért volt szükség, mert az orr levágása akkoriban gyakori büntetésnek számított, így a helyreállítás nemcsak egészségügyi, hanem társadalmi kérdés is volt.

Kloroform adagolása Junker-féle inhalátorral orrmandulaműtét során. Részlet R. J. Probyn-Williams A Practical Guide to the Administration of Anaesthetics című, 1901-ben Londonban megjelent könyvéből. (Fotó: Universal History Archive/Universal Images Group via Getty Images)
A korai érzéstelenítés forradalmasította a sebészetet a 20. század elején
Fotó: Universal History Archive / Universal History Archive/Univer

Később az ókori Rómában és Kínában is megjelentek korai helyreállító műtétek, például ajakhasadék-kezelések vagy szemhéjkorrekciók.

A világháborúk mindent megváltoztattak

A modern plasztikai sebészet fejlődését leginkább az első világháború gyorsította fel. A frontokon rengeteg katona szenvedett súlyos arcsérüléseket, ezért az orvosoknak új technikákat kellett kidolgozniuk.

Ekkor vált ismertté Harold Gillies neve is, akit sokan a modern rekonstrukciós sebészet egyik atyjának tartanak. A bőrátültetések, csontrekonstrukciók és arcsebészeti eljárások hatalmas fejlődésen mentek keresztül, mert a sebészek naponta több száz sérülttel találkoztak.

A cél ekkor még elsősorban az volt, hogy a betegek újra tudjanak enni, beszélni vagy levegőt venni – nem pedig az, hogy fiatalabbnak vagy „szebbnek” tűnjenek.

Mikor lett a plasztikai sebészetből szépségipar?

A második világháború után a technológia fejlődése, az érzéstelenítés biztonságosabbá válása és a növekvő jólét teljesen átalakította a szakmát. Az 1960-as évektől egyre több ember vállalt esztétikai beavatkozásokat is.

Idézőjel ikon

Megjelentek a szilikon mellimplantátumok, később a zsírleszívás, majd a botox és a különböző feltöltések. A hollywoodi sztárkultúra és később a közösségi média tovább növelte az érdeklődést.

A 2000-es évekre már nemcsak a hírességek, hanem az átlagemberek körében is egyre elfogadottabbá váltak a kozmetikai beavatkozások.

Nem „műanyag” sebészet

Kevesen tudják, de a „plasztikai” szó nem a műanyagra utal. A kifejezés a görög „plastikos” szóból ered, ami formálást vagy alakítást jelent.

Az elnevezés az ipari forradalom után kezdett félreérthetővé válni, amikor a műanyagok elterjedtek a hétköznapokban. Emiatt sokan ma is kizárólag esztétikai beavatkozásokkal azonosítják a plasztikai sebészetet, pedig a rekonstrukciós műtétek továbbra is a szakág fontos részét jelentik.

A Zoom-korszak új trendeket hozott

A Covid-időszak alatt új jelenség jelent meg: a „Zoom-boom”. Az emberek a videóhívások során sokkal többet nézték saját arcukat, emiatt megnőtt az érdeklődés az arcfeszesítés, szem alatti feltöltések és kisebb korrekciók iránt.

Közben a trendek is változnak. A korábbi látványos beavatkozások helyett ma egyre többen természetesebb eredményeket szeretnének. A minimálisan invazív kezelések – például a botox vagy a hialuronsavas feltöltések – népszerűbbek, mint valaha.

Így válaszd ki a Díványt!
Ne maradj le a Dívány tartalmairól!

A Google új funkciója segítségével beállítható, hogy milyen oldalak jelenjenek meg a keresési eredmények között. Ha nem akarsz lemaradni cikkeinkről, kattints erre a linkre. Utána csak annyi a dolgod, hogy bepipáld a Dívány neve mellett megjelenő kis négyzetet – ahogy a képen látod.  
Ha mindent jól csináltál, a „Saját források” felirat mellett látható lenyíló listában látnod kell a Díványt. Ezzel kész is vagy. 

A jövő: AI és természetes hatás

A szakértők szerint a plasztikai sebészet következő korszakát a mesterséges intelligencia, a robotsebészet és a regeneratív kezelések formálhatják. Egyre nagyobb hangsúly kerül arra, hogy a beavatkozások természetesebb hatást keltsenek, miközben gyorsabbá és biztonságosabbá válnak.

Bár ma sokan a szépségiparral azonosítják a plasztikai sebészetet, a története valójában az emberi test helyreállításáról, az orvosi innovációról és az alkalmazkodásról szól. És úgy tűnik, a következő évtizedekben is folyamatosan új formát ölt majd.

Kapcsolódó: Ezek a színésznők 50 felett is gyönyörűek plasztika nélkül

Elveszett harmónia

Elveszett harmónia

Előrendelhető a Dívány új könyve, az Elveszett harmónia, melynek segítségével megértheted, hogy a széthullás nem a vég, hanem a kezdet. Tóth Réka Ibolya saját módszerével mutatja meg, hogy a harmónia nem elérhetetlen vágy, hanem az az alapállapot, amelybe te is visszakerülhetsz. Önmagad megértése, valamint a QR-kóddal elérhető meditációk és testtudatos gyakorlatok segítenek a gyógyuláshoz vezető útra lépni, így megszabadulhatsz az ismétlődő mintáktól és a régi szenvedéstől.

Keresd a könyvet az Inda Press Kiadó kínálatában!

hirdetés

Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Testem

Sertéspestis, hantavírus – új Coviddá válhat egy állati eredetű vírus?

Az állatokat érintő betegségek ritkán kerülnek a hírekbe, de ha mégis, rögtön felvetődik a kérdés: lehet a fertőzésből egy új világjárvány, mint a Covid esetében? A válasz azonban messze nem olyan egyszerű, hiszen ahhoz, hogy egy állati kórokozó emberek közt terjedő járványt okozzon, több feltételnek is teljesülnie kell.

Testem

Ez a hosszú repülőutak rejtett veszélye: akár halálos is lehet

A nyári utazási szezonban százezrek kerekednek fel, hogy 6–12 órát vagy akár még többet töltsenek egy repülőgép fedélzetén a vágyott úti cél eléréséig. Kevesen tudják azonban, hogy a repülés alatt a szervezetünk extrém körülményekkel küzd: a kabin sivatagi szárazságú levegője lebontja a légúti védvonalunkat, a szűk ülésben való tartós mozdulatlanság pedig életveszélyes vérrögök kialakulásához vezethet. A Semmelweis Egyetem szakértője segítségével utánajártunk, hogyan alakulhat ki a repüléstől akár halálos tüdőembólia is, milyen rejtett tünetekre kell hetekkel az utazás után is figyelni, és mit tehetünk azért, hogy az év várt nyaralása ne a sürgősségi osztályon érjen véget.

Testem

Állandóan felpuffadsz, pedig egészségesen étkezel? Nem biztos, hogy az étellel van a baj

Ismerős a helyzet? Mindent megteszel az egészségedért: kerülöd a gyorsételeket, figyelsz a rostbevitelre, tisztán étkezel, a hasad mégis estére úgy feszül, mint egy lufi. A kellemetlen, feszítő érzés az egyik leggyakoribb emésztőrendszeri panasz, amivel nap mint nap küzdünk. A szakemberek szerint azonban egyáltalán nem biztos, hogy a legutóbbi étkezésed a hibás: a háttérben sokszor egészen más, rejtett folyamatok állnak.

Offline

Meghalt, mielőtt megtarthatta volna élete előadását: így született meg a legendás író utolsó könyve

Amikor a világ egyik legtekintélyesebb egyeteme előadássorozatra kérte fel Italo Calvinót, minden adott volt ahhoz, hogy a híres olasz író pályája egyik legfontosabb nyilvános megjelenésére felkészüljön. Calvino azonban már nem érhette meg a rendezvényt: 61 éves korában váratlanul meghalt. Az előadások szövegei mégis fennmaradtak, és később könyv formájában váltak világhírűvé.

Offline

Nyarak a lakótelepen – Kulcsos gyerekek vakációja a szocializmusban

A nyári szünet ma is komoly fejtörést okoz azoknak a családoknak, ahol mindkét szülő dolgozik, és ez a probléma a szocializmus idején sem volt ismeretlen. A vakáció hónapjaiban feltűnően megnőtt az úgynevezett kulcsos gyerekek száma: azoké a gyerekeké, akik nyakukban a lakáskulccsal, felnőtt felügyelet nélkül töltötték napjaikat.

Világom

Ezekért a magyar férfiakért megőrültek a Habsburg uralkodónők

Bár a történelemkönyvek lapjai leginkább a rideg politikai házasságokról, a Habsburg-ház szigorú spanyol etikettjéről és a birodalmi érdekekről szólnak, a bécsi udvar kulisszái mögött hús-vér emberek éltek, elfojtott vágyakkal és lángoló érzelmekkel. A merev, fojtogató császári protokoll elől menekülő uralkodónők számára a magyar arisztokraták jelentették a megtestesült szabadságot, a vadságot, a lovagias romantikát és a lenyűgöző intellektust.

Életem

Műanyagpohár-tilalom júliustól: drágább lehet az elviteles italod

Egy most életbe lépett szabályozás már a műanyag poharakat is felveszi az egyszer használatos műanyagok tiltólistájára, egy kitétellel: a 10 százaléknál kevesebb műanyagot tartalmazó termékek még maradhatnak. A rendelkezés az ipartestület szerint drágábbá teheti az elviteles italokat a fogyasztók számára.

Édes otthon

Vihar után nem mindig jár kártérítés: ezen múlhat, fizet-e a biztosító

A nyári rekordhőség után hirtelen lehűlés érte az országot, amellyel együtt heves viharokra, felhőszakadásra és jégverésre lehet számítani. A hirtelen jött ítéletidő komoly anyagi károkat is okozhat az ingatlanokban és a járművekben egyaránt. Mivel az ilyen szélsőséges időjárási helyzetekben a kárrendezés nem automatikus, érdemes tisztában lenni azzal, hogy a biztosítók mikor és milyen feltételek mellett fizetnek, vagy éppen miért utasíthatják el a kártérítési igényünket.