A második világháború után tartott nürnbergi per nemcsak a történelem egyik legjelentősebb igazságszolgáltatási eseménye lett, hanem egy teljesen új kommunikációs korszak kezdete is. A tárgyalássorozat ugyanis a tolmácsolás történetének egyik fontos fordulópontja.
Az első világháború után kialakult zavaros, átmeneti helyzetben, amikor a trianoni békeszerződés már ugyan deklarálta az új határokat, a gyakorlatban azonban bizonyos térségek elcsatolása és az újak kialakítása nem volt zökkenőmentes. Így jöhetett létre egy parányi köztársaság Magyarországon, ami mindössze nyolc napig létezett.
Találunk a történelemben olyan embereket, akiket azért ismerünk, mert valakinek a férje, felesége, gyereke volt. Ezen személyek neve általában feledésbe merül, mert a másik árnyékában éltek és tevékenykedtek. Ennek azonban pont az ellenkezője igaz Ujszászy Istvánra, aki fontos szerepet töltött be a magyar hírszerzésben főként a második világháború során, ami pedig a magánéletét illeti: Karády Katalin vőlegénye volt.
Ma az internet nem is olyan eldugott bugyraiban is lelhetünk álhírekre, ám a második világháborúban bizonyos rádióadások szolgálták ugyanezt a célt. Noha a britek számára a pszichológiai hadviselés ingoványos területnek számított, egy idő után mégis bevetették ezt a lassan mérgező fegyvert, amely azt a cél szolgálta, hogy dezinformálja a hallgatókat és aláássa a német katonák harci morálját. Ebben a tevékenységben kulcsszerepet játszott egy zsidó lány, Agnes Elisabeth Bernauer, akit a hallgatók csak Vickyként ismertek.
Több olyan régió és szembenállás van a világban, amelyik az első szikrája lehet egy egész világon végigsöprő konfliktussorozatnak. Egy volt NATO-parancsnok szerint Irán lehet ennek „végső katalizátora”.
A Közel-Keleten fokozódó feszültség, különösen az Izrael és Irán közötti katonai incidensek, világszerte felerősítették a biztonsággal kapcsolatos aggodalmakat. Összeszedtük azokat az országokat és régiókat, amelyek a jelenlegi elemzések szerint a legbiztonságosabb helyeknek számítanak egy világszintű háború idején.
Nemcsak a harmadik világháború kitörését jósolta meg 2026-ra Baba Vanga, hanem a földönkívüliekkel történő kapcsolatfelvételt is – igaz, elég sokszor tévedett már.
Korona, pengő, forint – csak néhány a számtalan, egykor forgalomban lévő magyar pénznemek közül. Te tudod, melyik mennyit ért a maga korában, és vajon most mi mindent vásárolhatnánk érte?
Talán nem túlzás azt állítani, hogy a mikrohullámú sütő Magyarországon és a világ minden táján, minden konyha nélkülözhetetlen eszköze, hiszen egy perc alatt felmelegíthetjük benne az ételt. Mi több, ma már kifejezetten mikróra kalibrált recepteket is találunk az interneten.
Talán még mindannyian emlékszünk a 2025 tavaszán Portugáliában és Spanyolországban bekövetkezett nagy áramszünetre, amely miatt gyakorlatilag megbénult a két állam: műtéteket kellett elhalasztani, liftben ragadtak emberek, elsötétültek a boltok. Ilyen szintű áramkimaradás nem gyakori Európában, ám a karibi szigetországban, Kubában egy év alatt többször is előfordult.
Nyugat-Ausztráliában, Esperance közelében, két, az első világháborúba induló ausztrál katona üzenetét találták meg, palackba zárva.
„Ez a harang hirdesse Isten dicsőségét, vigye imáinkat Isten elé élőkért és holtakért, népünk áldozataiért és Magyarország feltámadásáért” – áll az ország legnagyobb harangján, amely nem kevesebb, mint 9250 kg súlyú, és 240 cm az átmérője. Ez a budapesti Szent István-bazilika harangja, amelyet államalapító királyunkról neveztek el.
