A világháborúnak köszönhetjük az eszközt, amely ma minden konyhában ott van

Olvasási idő kb. 3 perc
Google Állítsd be, hogy a Dívány az elsők között legyen a Google-találatokban!

Talán nem túlzás azt állítani, hogy a mikrohullámú sütő Magyarországon és a világ minden táján, minden konyha nélkülözhetetlen eszköze, hiszen egy perc alatt felmelegíthetjük benne az ételt. Mi több, ma már kifejezetten mikróra kalibrált recepteket is találunk az interneten.

Ezt a praktikus eszközt a második világháború hadászati fejlesztéseinek köszönhetjük, ugyanis a radarok technológiáját felhasználva készült el az első prototípus, ami azonban nem fért volna el minden konyhapulton: óriási volt. Nemcsak a mérete jelentett problémát, az ára is igen borsos volt kezdetben, ezért csak akkor terjedt el igazán, amikor a gyártási költségeket le tudták szorítani.

A világháborús radar technológiáját használták fel a konyhai eszközhöz 

Elsősorban a brit hadsereg köszönhetett sokat a radarok által nyújtott információknak, annak ellenére, hogy ezek az eszközök kezdetben igen kezdetlegesek voltak. A fejlesztések során azonban a mérnökök megalkották az első magnetront, a vákuumcsövet, amely mikrohullámokat bocsátott ki. 

Így nézett ki az első, a világháborús radar technológiáját hasznosító, óriási eszköz, amely nehezen fért volna el a konyhapulton
Fotó: Bettmann / Getty Images Hungary

Az amerikai hadügyminisztériumnak dolgozó Raytheon vállalat mérnöke, Percy LeBaron Spencer, az urbánus legenda szerint úgy jött rá, hogy a mikrohullámok alkalmasak lehetnek az étel melegítésére, hogy miközben a magnetronon dolgozott, a zsebében lévő cukorka  megolvadt. 

Noha nem Spencer volt az első, aki észlelte a jelenséget, ő volt az, aki elkezdte azt tanulmányozni.

Elsőként kukoricacsövekkel, majd tojással kísérletezett: utóbbi – ma már nem meglepő módon – felrobbant az eszköz közelében lévő teáskannában, és egy kollégája arcába fröccsent. 

Ezután készítette el Spencer az első igazi mikrohullámú sütőt, amely 1945-ben kapta meg a szabadalmat. A Radarange nevű prototípus két évvel később készült el, és gigantikus méretű, és 340 kg súlyú volt. Ez egyértelműen nem tette még lehetővé a lakossági felhasználását. Később készült ez az ipari változat üzemi konyhák és éttermek részére, ám ez meglehetősen borsos árú volt: mai értéken számolva hozzávetőleg 5,5 millió forintba került. 

Így jutott el az amerikai konyhákba is az eszköz

A Raytheon vállalat, amely addig jobbára csak hadiipari fejlesztésekkel foglalkozott, eladta a mikrohullámú sütő licencjogát a Tappan Stove nevű cégnek, és 1955. október 25-én mutatták be az első, lakossági használatra szánt sütőt. Az ára még így is csillagászati volt, hozzávetőleg 3 millió forintba került, ezt pedig csak kevesen engedhették meg maguknak. 

Éttermekben és üzemi konyhákon használták az akkor újdonságnak számító eszköz első változatait
Fotó: Roy Stevens / Getty Images Hungary

El kellett telnie 15 évnek, hogy az eszköz széles körben elterjedhessen, mert még 1967-ben is 850 ezer forintnak megfelelő összeget kértek egy mikrosütőért. 

Csak a 70-es években tudták leszorítani annyira az árát, hogy tíz év alatt 40 ezer darab talált végül gazdára.

Ma márr az amerikai háztartások 90 százalékában megtalálható a mikró, ahogy nálunk is, és pár tízezer forintért bárki hozzájuthat akár az elektronikai áruházakban, akár online. Óriási lépés ez ahhoz képest, hogy a feltalálásának idején egy luxusautó árát is elkérték érte, és külön helyiségre lett volna szükség az elhelyezéséhez.

Ha arra is kíváncsi vagy, hogy milyen más, ma már mindennapi tárgyakat köszönhetünk a háborúnak, ezt a cikkünket ajánljuk. 

Elveszett harmónia

Elveszett harmónia

Megrendelhető a Dívány új könyve, az Elveszett harmónia, melynek segítségével megértheted, hogy a széthullás nem a vég, hanem a kezdet. Tóth Réka Ibolya saját módszerével mutatja meg, hogy a harmónia nem elérhetetlen vágy, hanem az az alapállapot, amelybe te is visszakerülhetsz. Önmagad megértése, valamint a QR-kóddal elérhető meditációk és testtudatos gyakorlatok segítenek a gyógyuláshoz vezető útra lépni, így megszabadulhatsz az ismétlődő mintáktól és a régi szenvedéstől.

Keresd a könyvet az Inda Press Kiadó kínálatában!

hirdetés

Becz Dorottya
Becz Dorottya
Becz Dorottya az ELTE Bölcsészettudományi Karán végzett magyar szakon, majd a Bálint György Újságíró Akadémia posztgraduális képzésén szerzett felsőfokú újságíró képesítést. Később elvégezte a Pécsi Tudományegyetem politológia szakát is. Karrierje során dolgozott online médiumoknál újságíróként, szerkesztőként, szövegíróként, valamint projektmenedzserként az állami és a privát szektorban egyaránt. Később szerkesztőként vállalt munkát ismert és kisebb könyvkiadóknál. Három mesekönyv és két felnőtteknek szóló kiadvány szerzője. A Díványnál 2025 januárjában kezdett dolgozni.
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Testem

Miért nem bírja testünk a kánikulát? Ez történik veled nagy melegben

Az extrém meleg nemcsak kellemetlen, hanem komoly egészségügyi kockázatot is jelent. A fokozott izzadással folyadékot és ásványi anyagokat veszítünk, miközben a szív terhelése fokozódik. 37 Celsius-fok feletti melegben és magas páratartalom mellett a test hűtése egyre nehezebb, ami létfontosságú szerveinkre – a májra, a vesékre, az agyra és a szívre – is hatással van.

Offline

A Notre-Dame szobraiból olvasta ki az örök élet titkát, majd köddé vált az utolsó alkimista

A történelem tele van rejtélyes figurákkal, de kevés olyan ember akad, aki akkora kulturális és ezoterikus vihart kavart volna a modern korban, mint Fulcanelli. A titokzatos francia férfi, akit a huszadik század utolsó igazi alkimistájaként emlegetnek, a legenda szerint megfejtette a bölcsek kövének titkát, rájött az örök élet elixírjének receptjére, majd miután megosztotta tudását a világgal, egyszerűen köddé vált. Története a mai napig lázban tartja a történészeket, a detektíveket és az összeesküvés-elméletek híveit.

Életem

Katasztrófa fenyegeti Dél-Magyarországot: összeomolhat a mezőgazdaság

Egy új tudományos modell, a Climate-Driven Agricultural Decline Index (CADI) aggasztó jövőképet vetít előre a hazai agrárium számára. A Spanyol Nemzeti Kutatási Tanács és a Barcelona School of Economics kutatói arra figyelmeztetnek, hogy amennyiben nem sikerül időben és hatékonyan alkalmazkodni a gyorsan megváltozó éghajlati feltételekhez, a század végére drasztikus mértékben romolhat a dél-magyarországi földek termőképessége.

Mindennapi

Leállnak a bíróságok: így érinti az ügyeidet az ítélkezési szünet

Hazánkban július 15-e a Bíróságok Napja, amely a bíróságokon munkaszüneti nap. Ekkor kezdődik a 2026. augusztus 20-ig tartó ítélkezési szünet is. A bíróságok hivatalos tájékoztatása szerint ebben az időszakban főszabály szerint nem tartanak tárgyalásokat, az ügyintézés azonban nem áll le teljesen.