Először válhat mérhetővé az élő, mozgó agy idegsejtjeinek működése valós időben. Az áttörés hosszú távon az agyműtétek és a neurológiai diagnosztika teljesen új korszakát nyithatja meg.
Koponyalékelés, amputálás és művégtagok készítése, plasztikai beavatkozások – az ókori Rómában meglepően fejlett volt az orvoslás, kifejezetten bonyolult operációkat is el tudtak végezni.
A test működését alapszinten mindannyiuknak ismernie kell, hiszen bizonyos helyzetekben akár életmentő is lehet ez a tudásunk. E könnyű kvízünkben azt tesztelheted, hogy mennyire vagy tájékozott az alapvető orvosi, biológiai kérdésekben.
A 18. század végén, a 19. század elején az orvoslás és az anatómia fejlődése miatt hatalmas kereslet alakult ki Angliában a felboncolható holttestek iránt. Sírrabló bandák jelentek meg, amelyek szinte semmitől sem riadtak vissza, hogy megszerezzék a friss tetemeket.
Egy genetikai rendellenesség miatt, öt hallás nélkül született gyermek először hallhatja a körülöttük lévő világot. Mindez egy kísérleti génterápiának köszönhető, amely áttörést jelenthet a jövő kezeléseit illetően.
Több mint ezer betegséget képes előre jelezni az a mesterséges intelligencia alapú eszköz, amelyet egy nemzetközi kutatócsoport fejlesztett ki.
A betegségek nevét gyakran latinul adják meg az orvosi papírokon, a vizsgálati lapokon és a zárójelentéseken. Érdemes tisztában lenni a kifejezések magyar megfelelőjével – te tudod, hogy mit jelentenek?
Egy különös, ismeretlen eredetű idegrendszeri betegség bukkant fel 1917-ben, amely hamarosan világjárvánnyá nőtte ki magát.
Az orvostudomány történetében sajnálatos módon akadnak olyan időszakok, amelyekre nem lehetünk büszkék, és voltak olyan emberek is, akik vagy a tudomány vagy egy fanatikus eszme nevében hajtottak végre kísérleteket embereken. Ezt ma azok, akikbe szorult egy mákszemnyi humánum, mélyen elítélik.
Serge Voronoff hatalmas vagyonra tett szert: kezelése, melynek során majmok hereszövetéből ültetett át páciensei lába közé egy kis darabot, a többi között fiatalságot és hosszabb életet ígért.
Az 1940-es években szinte futószalagon hajtották végre a lobotómiákat, volt olyan orvos, aki öt perc alatt végzett egy beavatkozással. Egy darabig csodálatod gyógymódnak tartották, ám egy évtized elteltével szörnyű mellékhatásai derültek ki.
Zavaros korszakban lett a bécsi szülészeti klinika tanársegédje az az orvos, akit ma úgy ismerünk: az anyák megmentője. Magyarként, a forrongó Bécsben az 1840-es évek végén nem volt egyszerű dolga, végül mégis sikerült szakmai elismerést kivívnia felfedezésével. Ám a meg nem értett zseni élete tragikus véget ért.
