Először válhat mérhetővé az élő, mozgó agy idegsejtjeinek működése valós időben. Az áttörés hosszú távon az agyműtétek és a neurológiai diagnosztika teljesen új korszakát nyithatja meg.
Rangos nemzetközi folyóiratban, a Neuron márciusi számában jelent meg egy olyan kutatás, amely mérföldkő lehet az idegtudományban. A tanulmányt Dr. Rózsa Balázs és Dr. Losonczy Attila vezette kutatócsoport jegyzi, a BrainVisionCenter, a Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézet és az amerikai UT Southwestern Medical Center együttműködésében – olvasható a Weborvoson.
A publikáció egy olyan új képalkotó eljárást mutat be, amely képes valós időben, három dimenzióban követni az idegsejtek és azok nyúlványainak működését – még akkor is, amikor az agy folyamatosan mozog.
Miért volt eddig ez lehetetlen?
Az élő agy nem statikus: a légzés, a szívverés és az agyszövet saját mozgása folyamatos „zajt” visz a mérésekbe. Ez eddig komoly akadályt jelentett, különösen akkor, ha az idegsejtek elektromos működését akarták nagy pontossággal vizsgálni.
A most bemutatott technológia ezt a problémát egy rendkívül gyors, háromdimenziós mozgáskorrekciós rendszerrel oldja meg, amely akár 100 nanométeres pontossággal képes követni a szövet elmozdulását – ez egy hajszál vastagságának ezredrésze. Ennek köszönhetően stabil, zajmentes képet kapnak a kutatók még „lüktető” agy esetén is.
Ha érdekel, mit sikerült pontosan megfigyelni és mit jelent az új technológia az orvosi gyakorlatban, ajánljuk a Weborvos cikkét.
