Félmillió emberrel végzett a rejtélyes alvókór: máig nincs ellene gyógymód

Olvasási idő kb. 2 perc

Egy különös, ismeretlen eredetű idegrendszeri betegség bukkant fel 1917-ben, amely hamarosan világjárvánnyá nőtte ki magát.

Az encephalitis lethargica – vagyis alvókór – az 1910-es évek végétől az 1930-as évekig több mint egymillió embert fertőzött meg világszerte, és közel félmillió halálos áldozatot követelt.

Élő szobrokká változtak a rejtélyes járvány áldozatai

A betegséget Constantin von Economo osztrák neurológusjegyezte le először, miután a Bécsi Egyetem klinikáján egyre több, különös neurológiai tünetekkel küzdő beteg jelent meg.

Az alvókor tünetei változatosak voltak, többnyire extrém fáradtság, alvászavarok, láz, fejfájás, izomfájdalmak, látásproblémák és pszichiátriai zavarok jelentkeztek.

A legsúlyosabb esetekben a Parkinson-kórra emlékeztető tünetek is kialakultak: a betegek teljesen ledermedtek, de a tudatuknál maradtak – mintha be lettek volna zárva a saját testükbe.

Az alvókorban szenvedők sokszor teljes testükben mozdulatlanná bénultak.

Még mindig nincs megfejtés az alvókórra

Mivel az encephalitis lethargica a spanyolnáthajárvánnyal egy időben jelent meg, sokáig feltételezték, hogy van kapcsolat a két kór között, ám ezt sosem sikerült bizonyítani

A betegség oka mindmáig ismeretlen. Az évtizedek sorántöbb elmélet is született az eredetéről: egyes kutatók autoimmun reakciót vagy bakteriális fertőzést gyanítottak a háttérben, de egyik feltételezés sem lett bebizonyítva.

A járvány lefolyása is abszolút kiszámíthatatlan volt. Általában a kezdeti tüneteket követte a krónikus fázis:

Idézőjel ikon

sokan koncentrációvesztést, közömbösséget, sőt, akár személyiségváltozást tapasztaltak.

Voltak, akik szinte azonnal belehaltak a fertőzésbe, de voltak olyanok is, akik meggyógyultak. Különösen aggasztónak bizonyult, amikor gyermekek fertőződtek meg – felépülés után viselkedési zavarok, agresszió és impulzuskontroll-problémák alakultak ki náluk, amelyek súlyosbodtak az évek során.

A spanyolnátha a történelem egyik legnagyobb világjárványa volt, ami a Föld teljes lakosságának mintegy 3-5 százalékát elpusztította.
Fotó: PhotoQuest / Getty Images Hungary

Az orvostudomány rejtélye

A járvány az 1920-as évek végére fokozatosan eltűnt, de soha nem derült ki, miért. Több kísérlet is volt a gyógyítására, de egyik sem járt sikerrel.

Több mint egy évszázaddal a megjelenése után az encephalitis lethargica továbbra is az orvostudomány egyik legnagyobb megoldatlan rejtélye — egy olyan betegség, amely úgy tűnt el, ahogyan érkezett: teljesen nyomtalanul.

Sokan attól tartanak, hogy egy nap ugyanilyen váratlanul vissza is térhet.

Ebben a cikkben tájékozódhatsz a koronavírus új, rendkívül fertőző variánsáról, amely gyors terjedése miatt várhatóan világszerte elterjed majd.

Baráth Lilla
Baráth Lilla
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Világom

Nem is spanyol a spanyolnátha – eredetét máig kutatják

Amikor 1918-ban a történelem egyik legpusztítóbb világjárványa végigsöpört a bolygón, a háborús cenzúra miatt a világ tévesen Spanyolországhoz kötötte a betegséget. A brit kormány kezdetben annyira megpróbálta eltitkolni a bajt, hogy még a kabinet sem volt hajlandó tárgyalni róla.

Testem

Csodát tesz az agyaddal, ha hetente legalább egyszer így vacsorázol

Mindennapjainkat a mesterséges fény, a képernyők és a zárt terek vonzásában éljük. Ha hetente legalább egyszer kiszakadunk ezek közül egy vacsora erejéig, az támogatja az agyunk egészségét, segít levezetni a stresszt és javítja a családon belüli társas kapcsolatokat is.

Offline

Kvíz: Tudod, miben hisznek ezekben az országokban?

Azt hiszed, képben vagy azzal kapcsolatban, hogy a világ különböző pontjain miben hisznek az emberek? Bár Ázsiáról a legtöbbünknek rögtön a buddhizmus ugrik be, a történelem sokszor jócskán felülírta a papírformát. Tedd próbára a tudásod legújabb földrajzi-kulturális kvízünkben!

Testem

Nem csak a túl sok, a túl kevés só is káros az egészségre

Régóta tudjuk, hogy a túl sok só növeli a magas vérnyomás és a stroke kockázatát, de a legújabb kutatások alapján is felmerült, hogy a túl kevés só sem tesz jót. Vajon hol van az arany középút, és hogyan érdemes alakítanunk a mindennapi sófogyasztásunkat?

Testem

Ez a kínai orvosok napindító trükkje – valóban jót tesz

A meleg víz fogyasztása az európai emberek számára idegen szokás, holott számos egészségügyi előnye van. A termikus hatásnak köszönhetően lazítja a beleket, hidratál, ráadásul az érzékeny gyomrúaknak sem kell tartaniuk azoktól a mellékhatásoktól, amelyeket a hideg víz fogyasztása kiválthat.