Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen a Dívány!
Zajos fűnyírás, átlógó faágak, füsttel járó kerti sütögetés – a jogszabályok pontosan meghatározzák, mit kell eltűrnünk a szomszédunktól, és mi számít tiltott, szükségtelen zavarásnak.
A szomszédok közötti vitákból ma is könnyen feljelentés vagy per lesz, pedig sokat segíthet, ha tisztában vagyunk a jogainkkal és a kötelezettségeinkkel. Dr. Jagusztin Tamás, a Pest Vármegyei Főügyészség megbízott közjogi főügyészhelyettese foglalta össze a legfontosabb tudnivalókat.
Mi számít a szomszéd szükségtelen zavarásának?
A kiindulópont az, hogy a társadalmi együttélés bizonyos mértékű tűrést is elvár mindenkitől. Az ingatlan tulajdonosa, használója vagy bérlője köteles tartózkodni minden olyan magatartástól, amellyel a szomszédokat szükségtelenül zavarná.
Vannak azonban olyan zavarások is, amelyeket a jog szükségszerűnek minősít.
Tavasszal a kert rendbetétele például szükséges munkálat, de nem lehet erre hivatkozva éjjel-nappal zajongani a fűnyíróval.
A szükségtelen zavarás alapvetően a társadalom által elfogadott mérce átlépését jelenti. Ilyen például:
- a szükségtelenül hangos zene,
- a rendszeres éjszakai házibuli,
- a gondozatlan állatoktól terjengő bűz,
- a mértéktelen hulladékfelhalmozás,
- a szomszédba is átterjedő vegyszer használat,
- az egész nap hangosan kopogó fapapucs a felső emeleten,
- a folyamatosan ugató kutya.
Ide tartozik az is, ha valaki úgy helyezi el a biztonsági kamerát az ingatlanán, hogy az a szomszéd kertjére vagy házára is rálát.
Gyakori helyzetek, amiért megharagudhat a szomszéd
Íme néhány gyakori példa arra, hogy bizonyos hétköznapi tevékenységek mikor tekinthetők szükségtelen zavarásnak.
A kerti bográcsozás vagy grillezés során a szomszéd ablakán beszálló füst zavaró lehet. Ám ha ez nem olyan napszakban, gyakorisággal és időtartamban valósul meg, amely lényegesen és szükségtelenül korlátozná a szomszéd ingatlan rendeltetésszerű használatát (ablaknyitás, teraszhasználat), az nem tekinthető szükségtelen zavarásnak.
A telekhatáron átnyúló növények, ágak is lehetnek zavaróak. De a szomszéd ezeket csak akkor vághatja le, ha akadályozzák az ingatlan rendes használatát – jelentősen árnyékolnak, gátolják a kert rendben tartását vagy a közlekedést –, és hiába szólt a tulajdonosnak, nem tett semmit.
A gépekkel végzett kerti- és barkácsmunkák gyakran okoznak konfliktust a szomszédok között.
A flexelést, a motoros fűrészelést vagy a fűnyírást úgy kell elvégezni, hogy a szokásos pihenőidőt ne zavarják.
Ezeknek a tevékenységeknek az időkeretét általában az önkormányzatok pontosan szabályozzák.
A házfelújítás összetettebb kérdés. Ha a munkálatok nem minősülnek építési munkának, akkor a fenti szabályok irányadók. Építési munkák esetében viszont külön jogszabály határozza meg az idősávot és a zajterhelés nagyságát. Az építési zajhatárértékek eltérőek a lakóterületeken (kisvárosias/kertvárosias/falusias), ahol nappal például a határérték maximum 65 decibel lehet, éjjel pedig 50 decibel, ha a munka időtartama egy hónap vagy kevesebb. Ennél hosszabb munkáknál alacsonyabb határértékeket kell figyelembe venni.
Kapcsolódó cikk: Hangos kutyaugatás, a kertünkbe átnyúló faágak, zajosak vagy éppen büdösek a mellettünk élők – szinte véget nem érő problémák, amikkel a szomszédok megkeseríthetik az életünket.
