Állítsd be, hogy a Dívány az elsők között legyen a Google-találatokban!
Az Európai Unió bértranszparencia-irányelvének fontos mérföldkőhöz kellett volna érkeznie a múlt hétvégén, hiszen a tagállamoknak hároméves felkészülési időszak után kötelezően át kellett volna ültetniük a szabályozást a saját jogrendjükbe. A valóságban azonban a transzparencia elbukott a legelső teszten, mivel számos tagállam képtelen volt betartani a meghatározott határidőt.
A bértranszparencia az „egyenlő munkáért egyenlő bér” elvét erősítené meg, és kulcsszerepet játszana a nemek közötti bérszakadék felszámolásában is, ami az EU-ban jelenleg átlagosan 11%-os. Magyarország azon hat ország közé tartozik, (köztük Ausztria, Bulgária, Horvátország, Luxemburg és Portugália), amelyek eddig semmilyen érdemi jogalkotási lépést nem tettek az ügyben, így a gyakorlatban a fizetések továbbra sem váltak nyilvánossá.
A hazai cégek nem tesznek eleget az új irányelvnek
Az egyik legismertebb hazai álláskereső oldalon, a Profession.hu-n szétnézve továbbra is látható a bértranszparencia szinte teljes hiánya:
sem a szellemi, sem a fizikai munkakörökre szóló hirdetések túlnyomó többségénél nincsenek feltüntetve a konkrét bérek vagy bérsávok.
Ez a jelenség nem egyedi, hiszen Európa-szerte rengeteg munkavállaló még mindig teljesen vakon jelentkezik az állásokra, miközben a kutatások szerint a fizetés a legfontosabb szempont a munkahelykeresésénél. Míg az Egyesült Királyságban a hirdetések több mint felében, de még Franciaországban is 43%-ában szerepel a bér, addig a hazai piacon továbbra is tabunak számít a várható jövedelem feltüntetése az álláshirdetésekben.
A nők továbbra is hátrányból indulnak
A bértranszparencia hiánya súlyos anyagi veszteséget jelent a nők számára, akik Magyarországon kifejezetten rossz pozícióban vannak az uniós rangsorban.
A hazai bérszakadék eléri a 17%-ot, ami azt jelenti, hogy a nők évente átlagosan mintegy 1,5 millió forintos (havonta nagyjából 130 ezer forintos) mínuszban vannak a férfiakhoz képest.
Az Európai Szakszervezeti Szövetség (ETUC) számításai szerint az irányelv bevezetésének halogatása uniós szinten évente 4,8 és 7,2 milliárd euró közötti összeget vesz ki a női munkavállalók zsebéből. Az új szabályozás értelmében a dolgozóknak joguk lenne nemek szerinti bontásban tájékoztatást kérni az átlagos bérszintekről, a cégek pedig nem tilthatnák meg a fizetések belső megbeszélését „üzleti titokra” hivatkozva.
Ha a magyar állam végül megalkotja a szükséges törvényeket, az új szabályok komoly feszültségeket okozhatnak a hazai vállalatoknál. Az irányelv legszigorúbb pontja szerint ugyanis, ha egy adott munkaköri csoportban a férfiak és nők átlagbére közötti különbség meghaladja az 5%-ot, és ezt a cég nem tudja teljesen objektív okokkal igazolni, akkor hat hónapon belül kötelező bérfelzárkóztatást kell végrehajtania.
Egy friss hazai kutatás rávilágított, hogy a 100 főnél nagyobb magyar cégek mintegy 78%-a azonnal elbukna ezen a teszten.
A Google új funkciója segítségével beállítható, hogy milyen oldalak jelenjenek meg a keresési eredmények között. Ha nem akarsz lemaradni cikkeinkről, kattints erre a linkre. Utána csak annyi a dolgod, hogy bepipáld a Dívány neve mellett megjelenő kis négyzetet – ahogy a képen látod.
Ha mindent jól csináltál, a „Saját források” felirat mellett látható lenyíló listában látnod kell a Díványt. Ezzel kész is vagy.
A bértranszparencia bevezetése ráadásul nem csak a bérezésre, hanem a teljes juttatási csomagokra is kiterjed:
a fizetés mellett a bónuszokat, a 13. havi bért, a műszakpótlékokat és még a cafeteriát is kötelezően meg kell jelölni.
A szabályozás értelmében a munkavállalóknak akár személyesen, akár a munkavállalói képviseleten keresztül, írásos joguk van tájékoztatást kapni a munkakörük bérezéséről. Emellett a cégeknek teljesen átláthatóvá kell tenniük a fizetésemelések nemi szempontból semleges feltételeit, az állásra jelentkezők számára pedig már a legelején fel kell fedniük a kezdőbért vagy a bérsávot.
Kapcsolódó: ennyi hitelhez juthatsz hozzá átlagos fizetéssel.
