A demokrácia alapvető lényege és értelme, hogy az állampolgárok beleszólhatnak a saját jövőjükbe – de vajon hány éves kortól? Egyre több országban merül fel, hogy a 18 éves korhatár túl magas, és a fiatalok már korábban is képesek felelős döntéseket hozni.
A szavazólisták manipulálása, az emberek tömeges szállítása vagy éppen a szavazatok félreszámolása a választás végén: a történelem során a választások eredményét a világ minden táján hasonló módon igyekeztek befolyásolni, hogy a csalással előnyhöz jussanak. Saját, magyar példánk is van, de lássuk először a külföldi sztorikat.
Bár maga a demokrácia szavunk görög eredetű, számos más, ókori államszervezet is hasonló elven működött. A modern értelembe vett demokrácia az általános, mindenkire érvényes szavazati joggal egy aprócska szigetcsoport területén jelent meg elsőként.
A hidegháború szimbólumává vált berlini fal 1989-es leomlásával egy szörnyű korszak véget ért. A szerkezet darabjai aztán szétszóródtak a nagyvilágban: az egyik rész egészen furcsa helyen talált új otthont magának.
„Történelmünk során az emberiség sikeresen hozott létre közösen törvényeket óceánjaink, háborúink és még a minket körülvevő világűr vonatkozásában is. Jelen állás szerint ilyen nem történt az internet, a globális közbeszéd és az MI kapcsán” – írja Tilesch György és Omar Hatamleh nemrég megjelent Mesterség és intelligencia című könyvében. Miért baj, hogy ellenőrizetlenül terjednek azok a technológiák, amelyek már ma is meghatározzák az életünket? Miért nem léteznek a klímapártokhoz hasonló mesterségesintelligencia-pártok? Mi lenne az a társadalmi vízió, amelyet képviselhetnének? Dr. Tilesch György globális MI-szakértővel, a PHI Institute for Augmented Intelligence alapító elnökével beszélgettünk.
A tekintélynek való behódolást sokáig olyan személyiségvonásnak tekintették, amely annyira mélyen gyökerezik az emberi lélekben, hogy nem igazán lehet megváltoztatni. Ezen elméletek szerint elemi igényünk, hogy egy külső hatalom irányítson minket, és megmondja, hogy mi legyen. Ám egy új kutatás most azt állítja: ez maximum addig van így, amíg érdemi tapasztalatokat nem szerzünk a részvételi demokráciáról. Amint megéljük, hogy meghallják a hangunkat, onnantól kezdve az életünk valamennyi területén aktívabbá válhatunk.
Az afrikai országon kívül Kuba és Bolívia is a dobogón a női parlamenti képviselők arányában.
Történészek és politikatudományi szakértők is egyre gyakrabban emlegetik, hogy a mai értelemben vett demokratikus berendezkedés egyre nagyobb kihívásokkal néz szembe, sőt a végnapjait éli.
Alkalmazkodj a követelményekhez! Mondj le a vágyaidról! Ne lázadj! Ferenczi Sándor pszichoanalitikus már a századfordulón felismerte, hogy az uralkodó hatalom gúzsba köti az embereket. Továbbra is ugyanazokkal a problémákkal küzdünk, mint a monarchia idején élők? Milyen társadalomról álmodott Sigmund Freud legközelebbi munkatársa, az irányzat méltán híres magyar alakja? Prof. dr. Erős Ferenc szociálpszichológussal beszélgettünk.
Világszerte sok millió nőnek a mai napig küzdenie kell azért, hogy szabadon rendelkezhessen a saját életéről és testéről, részt vehessen a férfiak számára fenntartott tevékenységekben, megfelelő fizetést, tiszteletteljes bánásmódot kapjon a munkahelyén, testi-érzelmi biztonságban tölthesse mindennapjait. A nők sokszor olyan bátor erőt képviselnek, amiben nincs erőszak. Mégis elmennek a falig, ha társadalmi változást akarnak.
Bár feltalálója pontos kilétét máig homály fedi, az ördög vasvillájának is nevezett optikai illúzió több mint 50 éve bűvöli el szokatlanságával a nézőket. Hogyan működik és mit üzen nekünk a leleményes ábra?
Azt hiszem, fontos következtetésekre adott lehetőséget a kedd délelőtti, Kossuth téri szimpátia- tüntetés, amelyen több száz kisgyerekes család vett részt, akik élő láncot alkotva békésen tiltakoztak Geréb Ágnes "bírósági meghurcolása" ellen.
