Világszerte sok millió nőnek a mai napig küzdenie kell azért, hogy szabadon rendelkezhessen a saját életéről és testéről, részt vehessen a férfiak számára fenntartott tevékenységekben, megfelelő fizetést, tiszteletteljes bánásmódot kapjon a munkahelyén, testi-érzelmi biztonságban tölthesse mindennapjait. A nők sokszor olyan bátor erőt képviselnek, amiben nincs erőszak. Mégis elmennek a falig, ha társadalmi változást akarnak.
A nők kiállása sokszor azért is annyira hatásos, mert mindenben az ellenpólusát képezik az elnyomó hatalomnak. A konstruktív düh minden mozgalomban jól jön, amit a szabadságért, a demokráciáért, az egyenlőségért szerveznek a világban. Ez az erő nem agresszív, mert alapvetően a kreativitásból, a szolidaritásból, a béke szeretetéből táplálkozik.
Megjelenik az összes képen, amit bátor nők leghíresebb pillanataiból válogattunk össze neked. Reméljük, téged is inspirálni fognak.
#1 Danuta Danielsson táskával odacsap egy neonáci férfinak / Hans Runesson
#OTD, 13 Apr 1985, Danuta Danielsson, is photographed hitting a neo-Nazi with her handbag. Yes, that photo by Hans Runesson. pic.twitter.com/6MLSEV6VJ7
— carve her name... (@CarveHerName) 2018. április 13.
Hans Runesson híres fényképe 1985. április 13-án készült Växjőben, Svédországban. Egy 38 éves nőt ábrázol, ahogyan a retiküljével rácsap egy vonuló neonáci férfi fejére. Az alkotás elnyerte az év fényképe díjat Svédországban, később a Vi magazin és a Svéd Fotótörténeti Társaság egyaránt az évszázad képének választotta. A képen szereplő Danuta Danielsson sosem nyilatkozott a sajtónak, így keveset tudni az életéről. Annyi viszont bizonyos: a családja Lengyelországból származik, édesanyja pedig az auschwitzi koncentrációs tábor túlélője.
#2 Csókolózó nők az egyenlő házasságért / Gérard Julien
@afpfr @ggjulien @pppaulppp : 2 344 retweet maintenant ! Revoici donc la désormais fameuse photo ! #tweetprécédent pic.twitter.com/s3KcKf4l
— Stéphane Arnaud (@StephaneArnaud_) 2012. október 24.
2012 októberében 75 francia városban tartottak demonstrációt egy olyan törvény bevezetése ellen, ami lehetőséget biztosított az azonos nemű párok számára, hogy házasságot kössenek és gyermeket fogadhassanak örökbe. Az ikonikus kép Marseille-ben készült. Azt örökítette meg, amint a konzervatív tömeg döbbenten konstatálja, hogy két nő nyilvános helyen, éppen előttük kezdett el csókolózni egymással. A fotó főszereplői később elmondták, hogy heteroszexuális támogatóként így akartak üzenni a világnak: a szeretet mindig le fogja győzni a homofóbiát.
#3 Első nőként lefutni a Boston Maratont / Boston Herald
A nőket a történelem folyamán sokáig abszolút kívülállónak tekintették a sport világában. Számos áltudományos elmélet született arra, hogy miért alkalmatlanok a fizikai igénybevételre (miközben otthon és a kertben sokan közülük már ekkor is robotoltak). A nyugati társadalmakban a 20. század elején kezdtek részt venni a versenyeken, de továbbra is megkérdőjeleződött, hogy a kemény megterhelés veszélyes-e a „gyengébbik nem” számára, hogy az edzések mellett mi lesz a gyermekneveléssel és a házimunka ellátásával. Mindezen viták hátterében valójában a nemi szerepek átfogalmazása, a nők saját testük feletti szabad rendelkezése, a nemek között fennálló hatalmi viszonyok újragondolása állt.
Ilyen előzmények vezettek ahhoz, hogy 1967-ben egy Kathrine Switzer nevű bátor nő regisztrált a Boston Maratonra. A monogramját használta a nevezésnél, hogy ne derüljön ki a neme. Ez bevett technika egy férfiközpontú világban, gondoljunk csak a Harry Potter-könyvek szerzőjének, J. K. Rowlingnak az esetére: az általános vélekedés szerint kezdeti sikeréhez nagyban hozzájárulhatott, hogy sok olvasó férfi szerzőnek hitte.
Nők csak 5 évvel később, 1972-től indulhattak hivatalosan a maratonon. A videófelvételeken is látszik, ahogyan Jock Semple bíró üldözőbe veszi a versenyzőt, mindent megtesz, hogy megállítsa és letépje a rajtszámát. A támadások elhárításában akkori barátja is segítette Switzert, aki végig vele futotta a kilométereket. Switzer megállíthatatlanul haladt a cél felé, hogy végül a sporttörténeti kézikönyvek legfényesebb lapjaiba érkezzen.
#4 Egy nő szívhez szóló üzenete Bulgáriában / Torod Musev
2013 májusában diákok mozgalmat szerveztek a bolgár kormány korrupciójának megfékezésére. Novemberben már a fővárosban, Szófiában zajlottak a tüntetések. A megrendítő képen egy nő arra kéri a szolgálatot teljesítő rendőrt, hogy ne alkalmazzon erőszakot a demonstrálók ellen. Beszámolók szerint az egyenruhás férfi könnyes szemmel csak annyit mondott a vele szemben álló diáknak: tartsatok ki.
#5 A végső konfrontáció: a virág és a szigony / Marc Riboud
A világszerte ismert fénykép a flower power (a virág hatalom!) nevű, erőszakmentes ellenállási mozgalmak egyik fő szimbóluma lett. Azt a pillanatot örökíti meg, amikor a 17 éves középiskolás, Jan Rose Kasmir százezer másik emberrel közösen a vietnámi háború ellen tüntetett 1967. október 21-én a Pentagon előtt. Ezek az emberek a békét és a szeretetet választották a fegyverek helyett. Kasmir később masszőrként dolgozott, dán férjével Aarhusba költözött, majd idősebb korában visszatérve az Egyesült Államokba is többször vett részt demonstrációkon, hogy kiálljon a jogegyenlőség mellett.
#6 Tess Asplund szembemegy a náci demonstrálókkal / David Lagerlöf
En av mina foton från nazistdemonstrationen i Borlänge. Noterar att den delas friskt just nu :) #svpol #fotose pic.twitter.com/qc3Y3brByK
— David Lagerlöf (@davidlagerlof) 2016. május 3.
A képen azt láthatjuk, amint Tess Asplund svéd aktivista semmitől sem tartva szembemegy az Északi Ellenállás Mozgalom neonáci egyenruhás tagjaival 2016-ban, a svédországi Borlänge városában tartott menetelésen. A fotó pillanatok alatt óriási népszerűségre tett szert az interneten, a fasizmustól való elhatárolódás jelképe lett. Később Asplund így nyilatkozott a felvételről: „Ha ez a kép másokat is arra bátorít, hogy kifejezzék ellenállásukat, akkor jó... az embereknek össze kell fogniuk, és meg kell mutatniuk, hogy a rasszizmus nem oké.”
#7 Le a melltartókkal! tüntetés San Franciscóban / Bettmann, Getty Images
Az 1960-as években Amerika-szerte terjedő mozgalom indult a nők körében: sokan eldobták, elégették, vagy csak egyszerűen nem viselték tovább a melltartóikat, hogy kifejezzék a férfiaktól való függetlenségüket, a testük feletti szabad rendelkezés jogát. A push-up kötelezően előírt feszessége helyett azt üzenték: őket is megilleti, hogy kényelmesen érezzék magukat a bőrükben. Ezzel nemet mondtak a társadalom tárgyiasító elvárásainak, kiálltak az önállóságuk, a választási szabadságuk mellett, hogy nem az apjuk, férjük vagy fiúgyermekük tartozékai csupán.
A kép sajnos nem az ellenállás diadalmas pillanata. Inkább azt jeleníti meg, ahogyan a férfi tömeg sóvárogva lesi a vetkőzés mozdulatait, igyekszik elcsípni valamit a látványból. A jelenet arra hívhatja fel a figyelmet, hogy mekkora szükség van a nemi egyenjogúsági törekvéseket értő módon támogató férfiakra is.
#8 Tiltakozás a rendőri rasszizmus és brutalitás ellen / Sean Rayford, Getty Images
2016 szeptemberében az egyesült államokbeli Charlotte városában rendőrök lelőttek egy 41 éves fekete férfit. A beszámolókból egyértelműen kiderül: a férfi nem fogott fegyvert a rendőrökre, illetve összetévesztették őt azzal a gyanúsítottal, akit éppen kerestek. A demonstrációk arra hívták fel a figyelmet, hogy a feketékkel és más kisebbségekkel szemben mind a mai napig sok esetben kegyetlenül, előítéletes módon jár el az állam erőszakszerve.
#9 Fütyülünk a gyűlöletkeltésre
2018. december 12-én az Országgyűlésben lévő kormánytöbbség olyan törvényeket szavazott meg, amelyek ellentétesek a demokratikus működésmóddal, és további terheket rónak magyar állampolgárokra. A rabszolgatörvényként elhíresült jogszabály négyszázra növeli az évente előírható túlórák számát, a közigazgatási bíróságok felállításáról szóló törvény pedig az igazságügy függetlenségét veszélyezteti. A képen Szabó Tímea országgyűlési képviselő fütyüli ki Orbán Viktor miniszterelnököt, illetve azt az antidemokratikus, a jogállamiságot lebontani igyekvő politikát, amit évek óta folytat.
A fotó pillanatok alatt a kormánykritikus hangok egyik szimbólumává vált, hozzájárulva annak a forradalmi hangulatnak az elindításához, amely a fehér sapkás nők bátor kiállásával sok embernek reményt adott a társadalmi változások elérésére.
