Ma már kevesen tudják, de az 1848-49-es forradalom és szabadságharc időszakában különleges érmék terjedtek el az országban. Az úgynevezett spionpénzek, avagy csavaros krajcárok üreges belsővel rendelkeztek.
A 2006-ban kiadott 500 forintos bankjegyek egyedi mintával készültek, mely az 1956-os forradalomnak és szabadságharcnak állít emléket.
A szentpétervári Téli Palotában 1903. februárjában került sor az utolsó Romanov-bálra. A jelmezes esten számos fotó is készült a cári családról és a nemesek tömegéről.
Idén 200 éve annak, hogy megszületett Johan Strauss. A keringők királya hatalmas sikert ért el pályafutása során, zenéje iránt olyan gyorsan nőtt az érdeklődés, hogy egyre több muzsikust kellett alkalmaznia. Népszerűsége odáig vezetett, hogy egy idő után már dublőrrel dolgozott az osztrák zeneszerző.
Zavaros korszakban lett a bécsi szülészeti klinika tanársegédje az az orvos, akit ma úgy ismerünk: az anyák megmentője. Magyarként, a forrongó Bécsben az 1840-es évek végén nem volt egyszerű dolga, végül mégis sikerült szakmai elismerést kivívnia felfedezésével. Ám a meg nem értett zseni élete tragikus véget ért.
Irodalmi művek és filmek is szólnak arról a bizonyos gyémántnyaklánc-ügyről, amelyet bátran nevezhetünk botránynak is. A XVI. Lajos király udvarában 1785-ben megtörtént eset – finoman szólva – rontotta a francia monarchia hitelét, amely azért sem volt veszélytelen, merthogy mindez a francia forradalom előestéjén történt.
Ha a régi korok festményeinek nőalakjaira gondolunk, kapásból beugrik néhány híres név. Azt azonban nem gondoltuk volna, hogy sok esetben egy igencsak mérgező vegyület tette híressé őket.
Október 23., az 1956-os forradalom és szabadságharc kitörésének napja már több mint 3 évtizede a törvény szerint is nemzeti ünnepeink sorába tartozik. A november 4-én meginduló véres szovjet katonai invázió túlereje egy hét alatt elsöpörte a fegyveres felkelők utolsó csoportját is.
Kerek egésszé varázsolja a magyar történelem egyik ismeretlen, tragikus véget érő szerelmi történetét a színpadon a szabadakarat >>>>.
A történelem viszontagságai során a magyar államiságot jelképező Szent Korona rengeteg kalandos ügybe keveredett, volt, amikor ellopták, máskor az út szélén porosodott, de Amerikában is „vendégeskedett” évtizedeken keresztül. Az uralkodói fejfedő egyik legkülönösebb kálváriáját az 1848–49-es szabadságharc bukását követően élte át, amikor a menekülő magyar miniszterelnök a koronázási jelvényekkel együtt a föld alá temette, ahol éveken át raboskodott, mígnem a Habsburgok a nyomára leltek.
Nemzeti ünnepünkön, március 15-én az 1848–49-es forradalom és szabadságharc kirobbanására emlékezünk. De vajon mennyire ismered az akkori eseményeket, a szabadságharc legfontosabb személyeit és helyszíneit? Történelmi kvízünkben próbára teheted a tudásod!
Március 15-e alkalmával a magyarok jelentős része piros-fehér-zöld kokárdát tűz a ruhájára, hogy megemlékezzen az 1848-as forradalom hőseiről és eseményeiről – de vajon honnét ered a hazafias jelkép, mit szimbolizál, hogyan került be a magyar köztudatba, és jól vagy rosszul készítjük azt? Ennek jártunk utána.
