Március 19-én este a Várkert Bazárban a nőké volt a főszerep a Glamour Woman of The Year díjátadóján. A lap olvasóközönsége szavazott arról, ki lesz az év ikonja, üzletasszonya, énekesnője, színésznője és írónője. Erős Antónia a Díványnak nyilatkozva mondta el, mit gondol jelöléséről.
Ma már magától értetődő, hogy a női szerepeket nők, a férfiszerepeket pedig férfiak alakítják a színházban, de nem volt ez mindig így: évszázadokon át férfiak játszották el Antigonét, Elektrát vagy Lady Macbethet.
A történelemkönyvek gyakran megfeledkeznek azokról a nőkről, akik laboratóriumokban, műhelyekben vagy éppen a konyhaasztal mellett ülve alkottak valamit, ami mára a mindennapjaink részévé vált. Pedig a világunk ma egészen máshogy nézne ki a kitartásuk és éleslátásuk nélkül. Kvízünk róluk, a feltaláló nőkről szól.
Egyre nő Európa-szerte a tudományos életben dolgozók száma, nemcsak a férfiaké, a nőké is. A magyarországi helyzet azonban korántsem olyan fényes, mint azt az uniós átlagból sejtenénk, kétféle listában is az egyik utolsó helyen áll hazánk.
Nem minden, a nyugdíjszámításnál figyelembe vett időszak számít bele a nők kedvezményes nyugdíjára jogosító időbe. Szakértő magyarázza el az ezzel kapcsolatos szabályokat.
A mellkasi fájdalom, mely kisugárzik a bal karba a szívroham egyik legismertebb tünete. A nők esetében azonban olyan tünetek is utalhatnak a probléma jelenlétére, melyekről elsőre nem gondolnánk, hogy komoly veszélyt jeleznek.
A hosszabb élet, az alacsonyabb jövedelem és a később induló megtakarítás együttes hatása miatt a nők könnyen nyugdíjcsapdába kerülhetnek.
A nők életét kora gyermekkoruktól matrónakorukig illemszabályok sokasága irányította még a 19. század második felében is.
Spanyolországban 2023 nyarán lépett életbe az a jogszabály, amely lehetővé teszi, hogy a súlyos menstruációs fájdalmakkal küzdő nők havonta három–öt nap fizetett távollétet vegyenek igénybe.
A francia nők titka sokak szerint a stílusukban rejlik. Miközben azonban a külföldiek rajonganak ezért az eszményképért, egyre több francia nő kérdőjelezi meg a létjogosultságát.
A dél-koreai Csedzsu szigetén élő haenyeo nők naponta akár százszor is lemerülnek a tenger mélyére, hogy tengeri herkentyűket gyűjtsenek. A tenger asszonyaiként ismert közösség évszázados hagyományokat ápol, ezért a világörökség részeként ismerik el őket.
A viták során a nők gyakran a férfiakat hibáztatják. De vajon tényleg "mindig" igazuk van? Pszichológiai és társadalmi tényezők együtt formálják ezt a dinamikát – ha megértjük az okokat, sokkal kiegyensúlyozottabb párbeszédet tudunk kialakítani.
