Kevés történelmi dokumentum meglepő annyira, mint Mahatma Gandhi levelei Adolf Hitlerhez. A „Kedves barátom” megszólítás első pillantásra szinte felfoghatatlannak tűnik.
Oroszország és Japán gyakorlatilag még ma sem zárta le hivatalosan a második világháborút: nincs ugyanis békeszerződés köztük, így a két ország kapcsolata jogilag mindmáig rendezetlen. Bármilyen különös is, ennek hátterében egy távoli, zord szigetcsoport, a Kuril-szigetek áll.
Az Egyesült Államok volt külügyminisztere pesszimista az iráni háború végét illetően.
Felhúztad magad a másik viselkedésén épp az ünnepi időszakban? A veszekedést elkerülendő ne őt minősítsd, hanem a saját érzéseidről beszélj.
Noha Oroszország látszólag nem törekszik megállapodni a békéről Ukrajnával, végső soron mégis rákényszerülhet erre a lépésre. Az ok nem olyan meglepő, a gazdaságban rejtezik.
Leó pápa már eddigi rövid hivatali ideje alatt is bizonyította, hogy rendkívüli lépésekre képes, ez a mostani javaslata is azt bizonyítja, hogy elődje, Ferenc pápa hitvallását követi.
Egyre nagyobb a nyomás Ukrajnán abba az irányba, hogy adjon fel területéből a béke érdekében: Vitalij Klicsko kijevi polgármester is azt említette egy interjúban, hogy megtörténhet ilyesmi.
Boldog békeidők. Így hívják az első világháborút megelőző időszakot, ami minden politikai nehézsége ellenére a magyar társadalom gyarapodását, kulcsfontosságú intézményeinek fejlődését hozta. De mégis volt akkor valami furcsa és megmagyarázhatatlan a levegőben.
„Az ünnepig vége lesz” – ezzel a tudattal indult harcolni 1914 nyarán az első világháborúba 60 millió katona. Az addig sosem látott pusztítást és erőszakot hozó háború azonban nemcsak hogy az év végéig nem ért véget, hanem még négy esztendőn át tartott. Ám a csatatéren 1914. december 25-én valami olyan történt, ami azóta még egyetlen konfliktusban sem.
Az ősz az az évszak, amikor az ember szeret megpihenni, ehhez pedig egy tökéletesen békés hely passzol igazán. Van egy jó hírünk: Magyarországon több tucat olyan eldugott kincset találni, amelyeknél alkalmasabb helyszínt nem is találhatnánk ahhoz, hogy magunk mögött hagyjuk a mindennapok stresszét, rohanását.
A csimpánzoktól eltérően a bonobóknál a nőstények a domináns egyedek. Genitáliájuk nemcsak havi egyszer, hanem a szoptatás idejét leszámítva állandóan duzzadt. Ezek az állatok nemcsak a szaporodás érdekében, hanem a társas kapcsolatok erősítése céljából is élnek szexuális élet, így közösségeikben elvétve fordul elő erőszak. Mutatjuk, mi mindent tanulhatnánk tőlük.
Az elmúlt években először a Covid, majd a háború és a gazdasági válság forgatta fel igencsak az életünket és a világot is. A kihívásokkal mindenki másként birkózik meg. Hogyan élik meg mások ezt a nehézségekkel teli időszakot? Honnan merítenek erőt, hogyan őrzik meg a lelki békéjüket és a testi egészségüket? Tóth Vera megosztotta a Dívánnyal, mely dolgokat teszi meg önmagáért.
