Ezt tedd, hogy ne legyen veszekedés az ünnepi asztal mellett

Olvasási idő kb. 1 perc

Felhúztad magad a másik viselkedésén épp az ünnepi időszakban? A veszekedést elkerülendő ne őt minősítsd, hanem a saját érzéseidről beszélj.

Marshall Rosenberg, az erőszakmentes kommunikáció (EMK) megalkotója szerint a békés párbeszéd alapja, hogy tényt mondunk értelmezés helyett, és a másik fél minősítését kihagyva beszélünk saját érzéseinkről – olvasható a Weborvos cikkében. A szakirodalomban az erőszakmentes kommunikációt olyan modellként írják le, amely a megfigyelés, érzés, szükséglet és kérés négy egymásra épülő elemén keresztül segíti a kapcsolatokban kialakuló empátiát és együttműködést

Az EMK négy alappillére a megfigyelés, az érzés, a szükséglet és a kérés. Rosenberg hangsúlyozta, hogy az érzések önmagukban nem hibák vagy gyengeségek, hanem fontos jelzések arról, hogy valamely alapvető szükségletünk kielégült-e vagy sem. Amikor valaki a másikat hibáztatja vagy minősíti, valójában saját szükségleteiről beszél – csak éppen indirekt, sokszor támadó formában. Az erőszakmentes kommunikáció célja ennek a rejtett üzenetnek a felszínre hozása, anélkül hogy a másik fél védekezésre kényszerülne.

Ha érdekel, hogyan lehet használni ünnepek idején ezt a kommunikációs módszert és szívesen olvasnál példát is rá, ajánljuk a Weborvos cikkét. 

Radnai Anna
Radnai Anna
Újságíró, szerkesztő
Radnai Anna kommunikáció szakon diplomázott, egészségügyi szakújságíróként és szerkesztőként több mint 20 éve foglalkozik egészségügyi, orvosszakmai és tudományos témák feldolgozásával. Pályája során orvosoknak, egészségügyi szakembereknek és laikus olvasóknak szóló tartalmakat írt és szerkesztett országos online médiumok egészségügyi rovataiban, orvosszakmai lapoknál és kiadóknál. Több szakmai és laikus egészségügyi portál alapító főszerkesztője volt, betegeket célzó edukációs projektek tartalmi vezetőjeként és könyvszerkesztőként is dolgozott. EMCC által akkreditált coachként és mentorként szerzett tapasztalatait szerkesztői szemléletében is kamatoztatja. 2025 áprilisa óta a Dívány szerzője, 2025 augusztusától a Weborvos főszerkesztője.
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Testem

Több mint üres szénhidrát: ennyi értékes tápanyagot tartalmaz valójában a burgonya

Évek óta hallgatjuk, hogy a krumpli a fogyókúra legnagyobb ellensége és nem más, mint haszontalan keményítőhalom. Itt az ideje, hogy belássuk tévedésünket: a burgonya ugyanis valójában tele van káliummal, rosttal és vitaminokkal, amiket eddig nagyvonalúan figyelmen kívül hagytunk. Megmutatjuk, miért nem a szénhidráttól kell félned, és hogyan készítsd el úgy a burgonyát, hogy ne a lelkiismeret-furdalást, hanem az egészségedet tápláld.

Offline

Tudod, mi a blansírozás? Nagy konyhakvíz

Ha rutinos vagy a konyhában, akkor ez a kvíz nem fog ki rajtad. Ezúttal ugyanis arra vagyunk kíváncsiak, mennyire ismered a főzéssel kapcsolatos, olykor kacifántos elnevezésű fortélyokat.

Önidő

Pesti viccek és franciás sanzonok: így született meg a magyar kabaré

Városszerte dúdolt kuplék és legnagyobb íróink színdarabjai kerültek műsorra az első budapesti kabarékban. A műfajt egy kackiás bajuszú, félszeg, dadogós fiatalember vitte sikerre, akit később a magyar kabaré atyjaként emlegettek - Nagy Endre mégsem volt elégedett életével.

Offline

17 ezer harcost irányított a kalózkirálynő: vagyonosan halt meg 69 évesen

Míg a nyugati kalózlegendák legtöbbször bitófán végezték, a történelem leghatalmasabb kalózvezére egy kínai nő volt, aki 17 ezer fős hadseregével sakkban tartotta a császárt is. Csen Ji-sao nemcsak a csatamezőn volt verhetetlen, de a diplomáciában is: kőkemény törvényekkel irányított, végül pedig békében és mesés gazdagságban vonult vissza. De hogyan lett egy kantoni szexmunkásból a tengeri rablók legyőzhetetlen királynője?

Offline

József Attila is megfordult „a pesti próféta alvilág” leghíresebb jósnőjénél

Míg József Attila verseivel a lélek legmélyebb bugyrait kutatta, a pesti cukrászdák asztalainál egy különös asszony a tenyerekből és a kézírásból olvasta ki a jövőt. Silbiger Boriska, a két világháború közötti Budapest leghíresebb látnoka nemcsak a nép, de a legnagyobb magyar költő bizalmát is elnyerte. Ki volt a rejtélyes jósnő, aki a Lukács cukrászdában ücsörögve látta meg a közelgő tragédiát, és akinek jóslataitól még a legjózanabb művészek is megborzongtak?