Állítsd be, hogy a Dívány az elsők között legyen a Google-találatokban!
Régóta tudjuk, hogy a körülmények hatalma óriási: nemcsak hangulatunkat, de közérzetünket, sőt néha alapvető ítéleteinket is befolyásolják (többek között) a körülöttünk lévő világ színei és hangjai. Lehetséges, hogy egy-egy apró körülmény megváltoztatásával azt is befolyásolni tudjuk, mennyire ízlik vendégeinknek az étel, melyet eléjük teszünk?
A Research Digest podcastjében Ginny Smith annak jár utána, hogyan játszhatunk a tálalással, az ételek sorrendjével, vagy akár az étkezést kísérő zenével annak érdekében, hogy vendégeink minél elégedettebben álljanak fel az asztaltól.
Tálalj jól!
Debra Zellner professzor és munkatársai a Montclaire Állami Egyetem laborjában kiváló minőségű és jó ízű ételekkel kényeztetik a jelentkező önkénteseket. Az viszont, hogy a résztvevők mennyire elégedettek azzal, amit kaptak, messze nem csak az elkészített étel minőségével függ össze.
Az egyik legalapvetőbb dolog a tálalás. A kutatások tapasztalatai alapján a résztvevők elégedettebbek az elfogyasztott étel ízével, ha az szép tálalást is kap. Fontos, hogy ezt az ítéletet az étel elfogyasztása után mondták ki, tehát az Instagram-pozitív külső nemcsak arra serkentette őket, hogy nagyobb kedvvel kóstoljanak, de az összbenyomást is pozitívabbá tette.
Az ízléses tálalás ugyanakkor nem feltétlenül igényel ehető virágokat vagy karamellszálas díszítést. Fontosabb, hogy csinos és rendes legyen a tányér képe: ha már egy kicsit is megkülönböztethető a hétköznapi tálalástól, jobb ízűnek tűnik majd.
Tudd, hogy a vendégeid viszonyítanak!
Az, hogy egy-egy fogásodat hogyan ítélik meg, nagyban függ attól, hogy mit esznek előtte. Egy rossz előétel felragyogtathatja a közepes főételt is, és fordítva: egy ragyogó étvágygerjesztő lehúzhatja az egyébként nem rossz második fogás értékelését. A pszichológia hedonikus kontrasztnak nevezi érzékleteinknek ezt a viszonylagosságát, amivel biztos, te is rengetegszer szembesültél már. Ha máskor nem, hát akkor, amikor hideg-meleg taposófürdőt vettél a wellnesshétvégén. Ugye, hogy a forró után még a langyos is jéghidegnek tűnt?
Zellner professzor laborjában egy friss paradicsommal és bazsalikommal készült bruschetta után csak közepesen ízlett a tésztaétel, egy közepes minőségű szendvicske után viszont kifejezetten jónak értékelték a résztvevők. Egyébként köret és főétel viszonyban is értékelhető ez az összehasonlítás: ha ironizálni szeretnénk, azt javasolnánk, add el csapnivaló körettel a kissé csizmatalpszerű marhaszeletet!
Jó tudni viszont, hogy tehetünk is a nem kívánt viszonyítás ellen. Ha például különböző konyhák étkeit kínáljuk egymás után, az egyes fogások kevésbé esnek áldozatául az összehasonlításnak. Egy isteni pho leves például nem fogja rontani az utána feltálalt paella értékelését.
És mi van a többi érzéklettel?
Biztos észrevetted már, hogy egészen más hangulatban eszel egy-egy helyen, attól függően, hogy milyen zene szól a háttérben (és hogy mennyire zavaró, ha túl hangos a muzsika). A zene azonban még ennél is sokkal többre képes.
Befolyásolja, hogy mit rendelsz, hatással van arra, hogy mennyire leszel elégedett a rendelt ételed ízével, és még arra is kihat, mennyire szívesen nyúlsz akár mélyebben is a pénztárcádba egy vacsora után. A klasszikus zene például nagyobb fizetési kedvet eredményez, vélhetően azért, mert az érték és minőség fogalmait kapcsoljuk hozzá. Az odaillő zene az étel ízét is autentikusabbá teheti: jobban elhiszed, hogy igazi carbonarát eszel, ha Adriano Celentano énekel a háttérben, és nem német techno dübörög.
Az Oxford Egyetem kutatója, Charles Spence ennél is specifikusabb dolgot vizsgál: azt, hogy a különböző dallamtípusok hogyan befolyásolják ízérzékelésünket.
Egy minitesztet otthon is lefolytathatsz egy-két családtagod bevonásával, ha érdekel a dolog, csak legyen otthon pár szelet étcsoki vagy enyhén édesített kávé. Kérd meg őket, hogy először apró falatban vagy kortyban ízleljék meg a finomságot, majd, ha megszokták az ízt, a podcastben hallható, de Ginny honlapján is elérhető (az édes/keserű/savanyú ízt serkentő) dallamokat hallgatva próbáljátok ki, változik-e az ízélmény!
Még nem tudják, mi az oka annak, hogy a magas hangok inkább az édes, míg a mély hangok inkább a keserű íz érzékelését serkentik, de könnyen lehet, hogy az ízek különböző terjedési sajátosságai miatt kapcsolunk hozzájuk más-más dallamot. (A savanyú íz sokkszerű, rövid ideig tart, míg az édes lassan olvad szét.) De bármennyire is bizonytalan még, pontosan hogyan is hat a zene az ízlelésünkre, már vannak olyan szakemberek, akik az egyes ízekhez és ízkombinációkhoz leginkább passzoló zenéket igyekeznek írni.
Ha tehát legközelebb vendégeket vársz, amellett, hogy igyekszel a legjobb tudásod szerint elkészíteni az ételt, ügyelj arra is, hogy a tálalással, az ételek sorrendjével és a jól megválasztott zenével is megörvendeztesd őket!
