Ezt jelenti valójában az EU migrációs paktuma

3 EU zászló egy épület előtt
Olvasási idő kb. 4 perc
Google Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen a Dívány!

Június 12-én lépett hatályba az Európai Unió migrációs paktuma. Összegezzük, mit tartalmaz valójában.

Két évvel ezelőtt fogadta el magyar és lengyel ellenszavazattal az Európai Unió (EU) a tagállamok szakminisztereit tömörítő tanácsa azt a migrációs paktumot, mely múlt pénteken, 2026. június 12-én lépett hatályba. Az alábbiakban összefoglaltuk,

  • miért volt szükség arra, hogy a menekültüggyel kapcsolatban közös álláspontra jussanak a tagországok,
  • mit tartalmaz a paktum pontosan,
  • és milyen feladatok várnak az egyes tagállamokra a jövőben.

Új migrációs és menekültügyi paktum - Közös uniós rendszer a migráció kezelésére címen tette közzé az EU a röviden csak migrációs paktumként hivatkozott dokumentumot, mely a migráció kezelésére és egy uniós szintű közös menekültügyi rendszer létrehozására vonatkozó új szabálycsomag összessége.

európa térkép
A migrációs paktum meghatározza a tagállamok teendőit
Fotó: Chris Rogers / Getty Images

Ezért volt szükség a migrációs paktumra

A szíriai polgárháború, illetve más fegyveres konfliktusok miatt tömegével hagyták el a háborús övezetek lakói otthonukat, és indultak a biztonságosnak ígérkező Európa felé, főleg azt követően, hogy Angela Merkel szavait 2015-ben egyfajta meghívásként értelmezték. Mintegy egymillió ember érkezett ekkoriban többek között Magyarországon keresztül is az EU területére. A hatalmas létszám azonban szükségessé tette, hogy több oldalról kezeljék a humanitárius segélyakciónak induló, ám

Idézőjel ikon

hosszútávú következményekkel járó helyzetet.

Amint azt a Hvg.hu-nak a Migrációkutató Intézet igazgatója, Marsai Viktor elmondta: a most életbe lépő paktum „jogilag a szigorítás felé mutat, de nagyon sok elem van benne, ami nem az EU-tól és a tagállamoktól függ, például a visszafogadás és a kiutasítás”.

Mit tartalmaz pontosan az EU migrációs paktuma?

A mediterráneum országai, főként Görögország, Spanyolország, Ciprus, Olaszország fokozottan szembesült az elmúlt tíz évben a migrációs nyomással, hiszen a tengeri határokat sokkal nehezebb ellenőrzés alatt tartani, így szükségessé vált egy egységes rendeletcsomag kialakítása a helyzet kezelésére.

A közös uniós migrációs rendszer rendelkezései az alapelvek szerint megnehezítik a bejutást az unióba, megkönnyítik a kitoloncolást, több lehetőséget adnak elzárásra és felgyorsítják az eljárásokat. Azok a migránsok azonban, akiknek reális esélyük van a befogadásra, gyorsabb eljárásra számíthatnak.

A paktum értelmében már mind a 27 tagállamnak ugyanazt a szabályrendszert kell alkalmaznia nemcsak a határellenőrzések során, de a menekültügyi eljárások, a befogadás feltételei, és a menedékkérők országok közötti el- vagy áthelyezésben is. Az Európai Bizottság májusi jelentése szerint azonban

Idézőjel ikon

a legtöbb tagállam még egyáltalán nem készült föl a rendelet elemeinek a gyakorlatba történő átültetésére.

Mi vár a paktum elfogadása utána tagállamokra?

Eddig, ha valaki tengeren keresztül közelítette meg az uniót, és például Görögországban lépett be az EU-ba, akkor, ha másik tagállamból kitoloncolták, egyszerűen visszaküldték Görögországba. Ez aránytalanul nagy terhet jelentett a déli, tengerparttal rendelkező országokra. A migrációs paktum értelmében viszont immár minden uniós országnak részt kell vállalnia azoknak a menekülteknek az elhelyezési költségeiből, akik az unió területére érkeznek, függetlenül attól, hogy milyen módon és útvonalon tették ezt.

Az országokat a dokumentum ezért három kategóriába sorolja:

  • Kedvezményezett országok: Ciprus, Görögország és Spanyolország tartozik ide, ezekbe az országokba érkezik a legtöbb menekült; az itt tartózkodó migránsokat osztják szét más tagállamok között, illetve ezek az országok pénzügyi támogatást kapnak.
  • Nyomás alatt álló országok: Lengyelország, Horvátország, Ausztria, Észtország, Csehország; a menekültek nagy száma miatt ezek az országok rendkívüli helyzetben vannak, és ideiglenesen mentesülnek a szolidaritási mechanizmus alkalmazása alól.
  • Segítő országok: az összes többi tagállam, köztük Magyarország; a migránsok befogadásával vagy pénzügyi segítséggel kell hozzájárulniuk a menekültválság kezeléséhez.

Miként működik majd a felelősségvállalás?

A tagállamok tehát a jövőben vagy befogadják a migránsokat, mégpedig olyan módon, hogy az egyes országokra jutó létszámuk (kvóta) meghatározásakor a lakosságszámot, a GDP-t és az adott ország helyzetét is figyelembe veszik, vagy pedig pénzügyi hozzájárulást fizetnek. Ez a kötelező szolidaritás elve.

Idézőjel ikon

Magyarországra nézve ez pár száz főt jelent.

Így válaszd ki a Díványt!
Ne maradj le a Dívány tartalmairól!

A Google új funkciója segítségével beállítható, hogy milyen oldalak jelenjenek meg a keresési eredmények között. Ha nem akarsz lemaradni cikkeinkről, kattints erre a linkre. Utána csak annyi a dolgod, hogy bepipáld a Dívány neve mellett megjelenő kis négyzetet – ahogy a képen látod.  
Ha mindent jól csináltál, a „Saját források” felirat mellett látható lenyíló listában látnod kell a Díványt. Ezzel kész is vagy. 

Hogyan számolják ki az országokat érintő kvótát?

Mivel a paktum folyamatosan érvényben lesz, minden évben összegzi, majd jelentést készít az Európai Bizottság arról, hány migráns érkezett az egyes tagállamokba. Az országok kérhetik a rendszerből való ideiglenes kivonásukat, amennyiben rendkívüli helyzetbe kerülnek, de döntést az Európai Bizottság hozz erről. Az EB minden év közepén helyzetértékelést végez, és ellenőrzi a paktum gyakorlati megvalósulását.

A 2025 decemberében elkészített jelentés alapján 2026-ban összesen 21 ezer migránst kellene szétosztani a tagállamok között. Szlovákia és Magyarország azonban jelezte, hogy nem fogad be senkit.

Kapcsolódó cikkünkben a biztonságos közel-keleti országokról olvashatsz.

Múzsák a csók után könyv

Múzsák a csók után

Mi történt Szendrey Júliával, miután visszautasította „a nemzet özvegye” szerepét? Miért nem állt szóba egymással Babits felesége és lánya a költő halála után? A kötet nagy íróink, költőink életének legfontosabb női szereplőit helyezi a középpontba: húsz magyar múzsa élettörténetébe nyerhetünk bepillantást. Olykor felemelő, máskor tragikus női sorsok gyűjteményét tartja kezében az olvasó, amelyből kiderül: a halhatatlanságért sokszor a személyes boldogsággal kell fizetni: a kötet harmadik kiadása már a nyomdában.

Rendeld meg a kiadó oldalán kedvezményesen!

hirdetés

Gerhát Petra
Gerhát Petra
Újságíró, szerkesztő
Gerhát Petra pályafutását vidéki televízióknál kezdte sportújságíróként. Művészettörténeti, néprajzi és társadalomtudományi tanulmányokat követően végzett oknyomozó újságíró képzést. Az elmúlt húsz év során politikai és történelmi témájú heti- és havilapoknál, illetve online magazinoknál is dolgozott. A Dívány mellett az Indamedia kisállatos magazinjai, a We love Dogz és a We love Catz újságírójaként is dolgozik, valamint a DOGZ Podcast műsorvezetője.
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Életem

Tényleg olyan borzalmasak a magyar munkahelyek, amilyennek a Z generáció látja azokat?

A Z generáció sokszor türelmetlennek, követelőzőnek vagy alázat nélkülinek tűnik a munkahelyeken. De lehet, hogy nem velük van a baj, hanem azzal, amit a korábbi generációk természetesnek vettek. A fizetetlen gyakornoki munkával, a túlórával, a tekintélyelvű vezetéssel és azzal, hogy a munka sokszor a magánéletnél is előrébb van a listán.

Offline

Villámkvíz: felismered egyetlen képről a világ leghíresebb vízeséseit?

A világ legismertebb vízesései nemcsak természeti csodák, hanem népszerű turisztikai látványosságok is, amelyek évente több millió embert vonzanak. Némelyik hatalmas méretével, mások különleges környezetükkel vagy lenyűgöző szépségükkel váltak világhírűvé. De vajon te felismered őket egyetlen fotó alapján?

Világom

Ezek a balkáni nők férfiként élnek: ősi hagyományt követnek az esküdt szüzek

Albánia és a Balkán északi hegyvidékeinek elszigetelt falvaiban évszázadok óta él egy zárt közösség, amelynek tagjai teljesen átírják a nemi szerepeket. Az „esküdt szüzek”, vagyis a burrneshák olyan nők, akik egy ősi szokásjog alapján szent esküt tettek: örök szüzességet fogadtak, cserébe a társadalom hivatalosan is férfiként ismerte el őket. Férfiruhát hordanak, fegyvert viselnek, kártyáznak, és ők irányítják a családi birtokokat egy olyan patriarchális világban, ahol a nőknek egykor semmilyen joguk nem volt.

Világom

Emberszafarik Szarajevóban: gyerekre is vadászhatott, aki eleget fizetett

Ezio Gavazzeni olasz író és oknyomozó újságíró a Hétvégi orvlövészek című kötetében a boszniai háború idejére kalauzolja el az olvasókat. Gavazzeni sokkoló történteteket göngyölített fel: Szarajevó ostroma alatt nemcsak katonai mesterlövészek figyelték a várost a dombokról, hanem tehetős nyugati férfiak is érkezhettek a háborús övezetbe, hogy pénzért civilekre lőjenek.

Életem

Ezért nem mersz őszintén beszélni a főnököddel a szakértő szerint

A munkahelyi konfliktusok jelentős része nem egyik napról a másikra alakul ki. Sokszor a ki nem mondott feszültségek, a tisztázatlan szerepek, a hiányzó visszajelzések és a vezető felé meg nem fogalmazott kritikák épülnek egymásra. De miért olyan nehéz őszintén beszélni a főnökkel, és hogyan lehet egy csapatban valódi, nem csak látszatkommunikációt teremteni?