A bölcsesség gyakorlását hosszú évszázadokon keresztül az emberi élet csúcsának, elérendő végcéljának tekintették. Kezdetben inkább vallási, filozófiai kérdés volt a bölcsességről való gondolkodás, manapság azonban számos tudományág, köztük a pozitív pszichológia is foglalkozik a témával. Mit tudnak a bölcs emberek a kutatások szerint, amit mások kevésbé?
A modern kori demokráciák elitizmus-ellenességében kényelmetlen fészkelődést válthat ki az emberekből a bölcsesség fogalma. Egy olyan világban, ahol a legtöbben viszonylag szűk területre vonatkozó speciális szakértelemmel bírunk, a mindennapi tevékenységeink is jelentősen felaprózódtak, a bölcsesség túl átfogó, túl misztikus, túl nagyvonalú kifejezés lehet.
Ha ilyenkor egy mindenható, végtelen tudással rendelkező jóságos idős úr képe jelenik meg előttünk, nagyot tévedünk a pszichológusok szerint. Mégis, mi jellemzi a bölcs embereket?
Mit gondolnak a bölcsességről a hétköznapi emberek?
Baltes és Staudinger az American Psychologist c. folyóiratban megjelent nagy hatású tanulmányukban foglalták össze a bölcsesség pszichológiai kutatásának fejleményeit. Ezek egy része azt vizsgálja, hogy laikus emberek mit gondolnak a bölcsességről, milyen szavakat használnak egy bölcs ember jellemzésére a mindennapokban.
Azt a következtetést vonták le, hogy a bölcsesség széles körben használt fogalom, mely a humán fejlődés eszményéhez kapcsolódik a fejekben. A bölcsesség egyaránt megfigyelhető a személy érzelmeiben, gondolataiban, motivációiban, megmutatkozik abban is, hogy másokat meg tud hallgatni, értékelni tud egy helyzetet, és hasznos tanácsokat tud adni. A jó szándék is hozzátartozik, a bölcsesség mindig a személy és mások jóllétét szolgálja.
A bölcsesség a különböző érdekek összehangolása?
Sternberg elméletében a bölcsesség azon képességünk, hogy egy adott szituáció ellentmondásait átlássuk, fel tudjuk mérni egy potenciális cselekvés önmagunkra és másokra gyakorolt következményeit.
A bölcsesség arról is szól, hogy miként tudunk egyensúlyozni a saját és a többi ember érdekei, valamint a külső érdekek között (pl. közösségek, intézmények, országok), illetve miként tudjuk figyelembe venni a környezeti feltételeket is. Azzal van tehát összefüggésben, hogy miként tudunk szilárd értékeléseket létrehozni egy dinamikusan változó, zavaros világban.
A bölcsesség több tulajdonság együttes működése?
Peterson és Seligman szerint a bölcsesség több komponensből álló fogalom, amelynek célja, hogy a magunk és mások jólléte is növekedjen. A következő tulajdonságaink tartozhatnak ide: problémamegoldásban való jártasság, az ambivalenciák elfogadása, az élet bizonytalanságával kapcsolatos tudatosság, az értékeink melletti kitartás annak ellenére, hogy mások szempontjait is elismerjük, megértjük a saját és mások érzéseit, hogy magunkat egy nagyobb egész részeként élhessük meg. A bölcsesség abban is segít, hogy leküzdjük a tehetetlenséget, a dühöt, az agressziót, és konstruktívan tudjunk megküzdeni az élet komplex problémáival.
A bölcs ember az élet szakértője?
Baltes és munkatársai a bölcsességre nem tulajdonságként, nem gondolkodási sajátosságként, hanem egyfajta szakértelemként tekintenek. A bölcsesség szerintük az élet értelmével, lényegével, vezetésével kapcsolatos ismeretek összessége. Egyrészt olyan témákra vonatkozó tudás, mint az emberi természet, a fejlődés élethosszig tartó volta, társas normák és szabályrendszerek működése, lehetséges kritikus életesemények, és ezek megoldási módjai, az egyén és a közösség érdekeinek összehangolása. Másrészt gyakorlati tudást is jelent például a tanácsadással, az életcélok felállításával, a döntéshozatallal és a segítségnyújtással kapcsolatban.
A bölcs ember figyelembe veszi azt a történelmi időt és kulturális beágyazottságot is, amely kontextust teremt a személy egyéni tapasztalatainak értelmezéséhez. Elfogadja az emberek közötti értékkülönbségeket, és azt, hogy a világ, illetve a jövő mindannyiunk számára csak korlátozott mértékben megismerhető.
A bölcsesség a korral jár?
Baltes és Staudinger fent említett kutatásában több mint 500 személyt vizsgáltak, akiknek fiktív problémákra kellett reagálniuk. Például történetet olvastak egy fiatalról, aki 15 évesen házasodni szeretett volna, vagy egy nyugdíjas korú emberről, aki rádöbbent, hogy nem érte el a számára fontos célokat. A válaszaikat elemezve azt az eredményt kapták, hogy 25 és 75 éves kor között nem volt életkorhoz köthető jelentős különbség a bölcsesség tekintetében, bár a legjobban teljesítők között több volt az idős ember. Véleményük szerint a bölcsesség kialakulásához szükséges tudás megszerzésének legfőbb periódusa 15-25 év közöttre tehető, azonban a fiatal felnőttek és a középkorúak között is vannak bölcs emberek.
A pszichológusok a legbölcsebbek?
Ugyanezzel a kísérleti módszerrel azt is megvizsgálták, hogy klinikai szakpszichológusok hasonló képzettségi szintű, de más területeken dolgozó emberekhez képest bölcsebbek-e. Az eredmények megerősítették ezt a hipotézist. A pszichológusok képzése és napi munkája olyan helyzetek felismerésében, elemzésében, megoldási módjaiban való jártasságot feltételez, ami a bölcsesség kritériumaiként szerepel. Azt viszont ne feledjük, hogy a fogalmat magát is pszichológusok alkották meg, aminek köze lehet ahhoz, hogy ők teljesítenek benne a legjobban.
Egy másik kutatásban Baltes és Staudinger több száz embert kérdezett meg arról, hogy kit tartanak ismerőseik közül a legbölcsebbnek. A beérkezett javaslatok közül 21 bölcsnek minősített személyt vontak be a vizsgálatba, őket hasonlították össze hasonló korú pszichológusokkal és más diplomásokkal. Olyan helyzetekkel kapcsolatos cselekvési terveikről kérdezték őket, mint például egy barát potenciális öngyilkosságának megelőzése.
Azt találták, hogy a bölcsnek minősített személyek még a pszichológusoknál is valamivel magasabb teljesítményt nyújtottak ezekben a feladatokban. Ez azt is jelzi, hogy az emberek általában hatékonyan ismerik fel a környezetükben élő bölcs személyeket.
A bölcsesség közös kincs
A már idézett tanulmány azt is kiemeli, hogy a bölcsesség egy egész közösség terméke: az egyén önmagában lehet a hordozója, de értelmét csak akkor nyeri el, ha másokkal meg lehet osztani. A fentiekhez hasonló kísérletben emberek egy csoportja ténylegesen megbeszélhette a válaszait egy hozzá közel álló másik emberrel, a másik csoport képzeletben tehette meg ugyanezt, a harmadik csoport csak némi időt kapott a gondolkodásra. Mind a valóságos, mind a fejben történő párbeszéd serkentette a helyzet bölcs megoldását.
Záró gondolat: a bölcsesség sokrétű dolog, de tanulható
Egyes tanulmányok a bölcsesség nem kevesebb mint 33 komponensét írták le: tulajdonságokat, a gondolkodás sajátosságait, kreativitást, az élettel kapcsolatos elméleti és gyakorlati tudás meglétét. A jó hír az, hogy ezek mindegyike fejleszthető. A bölcs embernek pedig nem pusztán több van valamiből, hanem összehangoltan, integráltan tudja használni a meglévő erősségeit. A bölcsesség elsajátítása sokszor a kíváncsisággal, az önmagunk, a többi ember és a világ működésének megismerése iránti nyitottsággal kezdődik.
