Meddőség nemcsak akkor jelentkezhet, amikor egy pár az első gyermekvállalást tervezi. A jelenséget szekunder meddőségnek nevezzük, melynek orvosi okai hasonlóak lehetnek, mint a primer meddőség esetében, és komoly lelki megterheléssel járhat.
Friss kutatás mutatja meg, milyen sok magyar él a társas magányban: hiába a pörgés a közösségi médiában, még a fiataloknak is alapélménye ez az állapot, melyen nem segít, ha csak lájkokkal kommunikálunk.
Ha egy gyerek belép a tinédzserkorba, nehezedhet vele a kommunikáció: ezeket a szülői hibákat érdemes elkerülni.
Szinte minden szülő tapasztalhatta azt az eufóriát gyermeke arcán, amikor kukásautót lát. A villogó fények, a hangos tevékenység, az integető szemétszállító munkások számos mosolyt fakasztanak napról napra, a világ minden pontján.
A social media ma már se nem közöségi, se nem média’– halljuk sokszor. De akkor mi lett belőle, és miért görgetjük mégis folyamatosan, felnőttek, gyerekek egyaránt? Meg kell-e védenünk a gyerekeinket tőle – vagy valami egészen mástól kell őket féltenünk?
Egy rövid beszélgetés a bolt pénztárosával, egy mosoly és pár mondat a szomszéddal vagy egy spontán megjegyzés egy idegennek a buszon – pszichológusok szerint ezek az apró kapcsolódások meglepően sokat tehetnek a lelki jóllétünkért.
Az első benyomás meghatározó, hiszen néhány másodperc alatt eldől, hogyan ítélnek meg minket mások. A pszichológusok szerint ekkor nemcsak a viselkedésünk, de a szavaink is komoly szerepet játszanak abban, mennyire látszunk szimpatikusnak, megbízhatónak vagy éppen elutasítónak.
Már-már szitokszó a közbeszédben a narcizmus, a klinikai kórképpel egyre több embert illetnek, sokszor degradáló célból, laikus módon. Most pszichológust kérdeztünk, hogyan ismerhetjük fel a jeleit magunkon.
Teljesen parttalan, meddő viták terepévé válik a közösségi média politikai témákban, mégis tömegek vesznek részt ezekben a diskurzusokban. Miért éri meg a gyakran sárdobálásba forduló vitákba belemenni? Erre kerestük a választ.
A fizikai és szellemi frissesség megőrzését nem lehet elég korán kezdeni, már a 30-40-es éveinkben érdemes dolgozni az időskori hanyatlás ellen. Pszichológust kérdeztünk, mi a legjobb, amit tehetünk.
Mi történik, ha egy pszichológus „egészséges” embereket küld elmegyógyintézetbe, és senki nem tud a trükkről? Egy híres kísérlet bizonyította, hogy az elmebetegség diagnózisa sokszor meglepően pontatlan lehet.
Miközben Észak- és Nyugat-Európa legtöbb országa már régen betiltotta a gyermekek testi fenyítését – otthon és iskolában egyaránt –, néhány közép- és kelet-európai országban még mindig csak részleges tiltás van érvényben. Térképen mutatjuk, hogyan alakul a szabályozás Európán belül.
